A tőzsdei forgalom 1991 végéig
A tőzsdei forgalom 1991 végéig
A tőzsdei kereskedelem intézményes, technikai és személyi feltételeit 1990-ben alakították ki. A tőzsde első félévi gyér forgalmát követően 1990. júl. 25-től döntő változás következik be. Az aszály alaposan megbolygatja a tőzsdét: Magyarországon soha nem látott áremelkedés indul. A kukorica ára júl.-ban még tonnánként 7000 Ft, nov.-re már 10300 Ft-ra emelkedik, a búza tonnánként júl.-ban 6000 Ft-ba kerül, ez nov.-re 7200 Ft-ra emelkedik. Nem sokáig tart azonban e tendencia: 1990-ben a malmi búza hatósági ára korlátozza a forgalom felfutását. 1991-ben pedig a kormány által meghatározott ún. legalacsonyabb termelői árak akadályozzák a tőzsde normális működését. A minimálárnak csak akkor lenne értelme, ha aki azt elrendeli, az adott áron a vásárlást is garantálja. Ez azonban 1991-ben Budapesten nem történik meg. Ez feszültséget szül a termelők és a forgalmazók között, sőt a Versenyhivatalnál pereskedés is folyik, 1991 nyarán emiatt csaknem megbénul az árutőzsde forgalma.
1990. dec.-ben a húsipar képviselői és az árutőzsde szakemberei közösen vizsgálják egy új szekció kialakításának lehetőségét. A munkában chicagói szakértők is segítenek. 1991. márc.-ban megkezdődik a brókerek képzése, 1991, jún. 4-én megtartják az első hústőzsdenapot. Élősertésre és határidős szerződéseket kötnek. A határidős szerződés két fajtáját alkalmazzák: a 95–115 kg-os sertéseket, valamint a 100–125 kg-osokat adják-veszik. 1991. szept.-ben a szekció megtartja első éves közgyűlését. 1991. okt.-ig a hússzekció az előzetes várakozásokat messze felülmúlva eléri a 120 M Ft-os forgalmat.
