Alapításának előzményei
Alapításának előzményei
Az egykori Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864. évi alapítása után hamarosan Kelet- és Közép-Európa egyik legfontosabb pénzügyi intézményévé vált. A tőzsdét azonban 1948-ban mint a kapitalista rendszer egyik jelképét felszámolták.
Az értékpapírpiac magyarországi újraéledése a 80-as évek elején kezdődött: 1983–88 között a gazdálkodó szervek, a tanácsok mintegy 380-fajta kötvényt bocsátottak ki, és azt túlnyomórészt az állampolgárok vásárolták meg. (Miközben a kötvény csupán egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - a kötvény tulajdonosa a papír lejáratakor kamatostul kapja vissza a pénzét, a részvény tulajdonviszonyt testesít meg. A részvényes a részvény értékéig birtokosa az adott cég vagyonának.) Így nem csoda, hogy a kötvénypiac gyors bővülése mellett akkor még nem volt lehetséges a tulajdonviszonyokat érintő értékpapírfajták (részvény) kibocsátása. Az akkori politikai és gazdaságirányítási rendszer a kelet-európai országokhoz képest ugyan rugalmasabb volt, de a szocializmus sajátosságaként kezelt állami tulajdonviszonyokat mégsem merte felrúgni.
1988-tól kezdődően azonban részben a kötvénykibocsátás körülményeinek a változásai (az 1988-at követően kibocsátott kötvényekre megszűnt az állami garancia) és a személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésének hatására – a kötvények kamatára 20% ún. forrásadót vetettek ki, valamint a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok miatt (növekvő infláció, más befektetések emelkedő kamatai) a kötvénypiaci tevékenység visszaesett, a kötvényárfolyamok 20–30%-kal estek a névérték alá.
A piac koordinálására, szokványok kialakítására a kötvénypiacon aktív közvetítő szerepet betöltő bankok és pénzintézetek kezdeményezésére 1987. dec.-ben értékpapír-kereskedelmi megállapodás jött létre, amely részben kiindulópontját jelentette a Budapesti Értéktőzsde újbóli megalapításának.
1988. jan.-tól szervezték az első tőzsdenapokat Budapesten, először havonta, később hetente, majd hetente többször is.
1990. febr. 1-jén hatályba lépett az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény, amely megteremtette a tőzsde működésének jogi feltételeit. Így az 1990. jún. 19-én megtartott alakuló közgyűlésen 41 alapító tőzsdetag 221,6 M Ft-os alapító vagyonnal létrehozta a Budapesti Értéktőzsdét, majd elfogadta a tőzsde alapszabályát, és megválasztotta tisztségviselőit.
