Tőzsdei folyamatok
Tőzsdei folyamatok
A magyar gazdaság helyzete és fejlődése az elmúlt időszakban kevéssé kedvezett a tőzsde fejlődésének és az értékpapír-forgalom bővülésének. A monetáris szigor, az infláció és az inflációs várakozások jelentős mértékű általános kamatláb-emelkedéshez vezettek. Emiatt versenyképtelenné váltak a közép-, ill. hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így a tőkepiacnak ez a része 1990–91-ben gyakorlatilag befulladt.
Az értékpapírpiacon jelenleg a nagyon rövid lejáratú papírokat keresik, amelyek azonban általában nem tőzsdeképesek.
A cégek társasággá alakulása, az állami tulajdon magántulajdonba adása, az ún. privatizáció s ennek részeként a részvénypiac kialakulása ugyan már 1989-ben elkezdődött, de a privatizáció tőzsdét is érintő része – néhány kivételtől, például az 1990-ben tőzsdére bevezetett IBUSZ-részvényektől eltekintve – még nem indult meg. Az Állami Vagyonügynökség által 1990. szept.-ben meghirdetett első privatizációs program keretében eladásra kerülő 20 nagyvállalat részvényei közül 1991-ben egy sem került a tőzsdére. A Budapesti Értéktőzsdére 1991. szept.-ig 19 társaságot vetettek be, jó részük már megalakulásukkor is magáncég volt (pl.; Fotex, Kontrax). A folyamatosan növekvő részvények piaci értéke 1991. szept.-ben meghaladta a 40 Mrd Ft-ot, míg 1990-ben a tőzsdealapítást követően, az árfolyamértéken számított forgalom (kötvény, részvény, azonnali, határidős, opciós ügylet) mindössze 12 Mrd Ft volt. A tőzsdei forgalom növekedését elősegítette a tőzsdetagok számának gyarapodása, ill. átstrukturálódása is. Csökkent a bankok szerepe, nőtt a brókercégeké. A forgalmat ugyan összességében kevés tőzsdetag bonyolította, de időközben mégis nőtt az aktív résztvevők száma.
Az alapítást követő első fél évben a részvényforgalom súlyának növekedésével egy időben jelentős mértékben visszaesett a kötvények forgalma. 1990 első félévében a forgalom háromnegyed része még a kötvények adásvételéből adódott, a második félévben ez az arány 13%-ra csökkent, és 1991-ben a kötvényforgalom az összforgalom 1%-át sem érte el. A forgalom napi értéke rendkívül változó képet mutat, 1990-ben ugyan az átlagos napi forgalom 17 M Ft volt, 1991-ben meghaladja a 40 M Ft-ot, de volt olyan nap, amikor a forgalom még a 10 M Ft-ot sem érte el, máskor viszont 100 M Ft-nál is több volt.
Mint mindenütt a világban, a Budapesti Értéktőzsde forgalmát is befolyásolják a nemzetközi események. Az 1991. év eleji Öböl-háború, majd aug.-ban a jugoszláv fegyveres konfliktus és a moszkvai puccs hatására lanyha forgalom volt a tőzsdén. A vásárlásokat ugyanis túlnyomó részben külföldi befektetők biztosítják, akik igen érzékenyek a világ, de különösen a kelet-közép-európai régió eseményeire. Hazai intézményi befektetők ugyanis majdhogynem teljesen hiányoznak a Budapesti Értéktőzsdéről. Csekély azoknak a belföldi magánszemélyeknek a száma is, akik az utóbbi 2 évben részvényeket vásároltak, ill. rendszeresen tőzsdéznek. Úgyhogy a tőzsde egészségesebb működéséhez feltétlenül szükséges, hogy a jövőben a kisbefektetők megtakarításait a befektetési alapok, az egyéb intézményi befektetők a tőzsdei forgalomba összpontosítsák.
A tőzsdei árfolyammozgások hasonlóan alakulnak, mint a forgalom. Az árak rövid idő alatt jelentős mértékben mozdulnak el, fel vagy le. A változékony ármozgások ugyanis a születőben lévő pénzpiacok természetes velejárói. Általános következtetéseket legalább fél- vagy egyévi trendekből lehet csak levonni.
A tőzsdei árak változását megközelítően kifejező hányados átlagos árfolyamérték/névérték (P/E) –1991. jan.-ban 25,8 volt, majd ápr.-ban 29,7, ugrásszerűen megnőtt, júl.-aug.-ban azonban a mutató értéke 19 pontra süllyedt. Közel azonos változást mutat a Budapesti Értéktőzsde ideiglenes indexének alakulása is.
Hardy Ilona
