Biztosítási miniszótár
Biztosítási miniszótár
ajánlat a biztosítási szerződés létrejöttét kezdeményező jogi formula. Az ajánlatot – jogi értelemben véve – akkor is a szerződő (biztosított) teszi, ha a szerződéskötést a biztosító kezdeményezi. A szerződés az ajánlatnak a biztosító által történő elfogadásával jön létre. A szerződés akkor is 15 napon belül létrejön, ha a biztosító az ajánlatra nem válaszol.
alulbiztosítás áll elő, ha a biztosított összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy tényleges értéke. Ilyen esetben a biztosított csak arányos (pro rata) kártérítésre tarthat igényt: a térítés úgy aránylik a tényleges kárhoz, mint ahogy a biztosítási összeg aránylott a tényleges értékhez.
biztosítás kockázatkezelésre alkalmas vállalkozási forma, amelyben a biztosító felméri az azonos, vagy hasonló veszélynek kitett biztosítottak (veszélyközösség) kockázatait, matematikai alapon kikalkulálja a kockázatvállalás ellenértékét, s megszervezi a veszélyközösséget. A biztosító áruba bocsátja kockázatvállalását, a biztosított pedig megvásárolja azt.
biztosításfelügyelet szakmai hatóság, amely a termékek kontrolljával, valamint a biztosítók fizetőképességének folyamatos figyelemmel kísérésével őrködik a biztosítási piac felett; védve mind az állam, mind a biztosítottak érdekeit. Hazánkban az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBF) egyben a szakma versenyhivatalaként is működik. Az ÁBF a pénzügyminiszter irányítása alatt tevékenykedik.
biztosítási esemény jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése kiváltja a biztosító teljesítési kötelezettségét. A biztosítási esemény szerződésben való meghatározása egyben a kockázatviselés terjedelmének meghatározási módszere. A biztosító kockázatviselésének terjedelmét kizárásokkal szűkítheti. A kizárt esemény nem biztosítási esemény. A biztosítási esemény bekövetkezését mindig a biztosítottnak kell bizonyítania.
biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díjat meghatározzák. Ez rendszerint 1 év, amely vagy a naptári évvel azonos, vagy a szerződéskötéstől számított 12 hónapos időszakkal. A díjmegállapításon túl a biztosítási időszaknak jelentősége lehet még a szerződés felmondásánál is; a szerződés – a díj oszthatatlansága miatt – csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és csak írásban mondható fel. A biztosítási időszakra járó díjat a biztosítók határozzák meg. A díj általában éves, mindig előre, és egy összegben esedékes. A biztosítók havi, vagy negyedéves részletfizetést engedélyeznek ügyfeleiknek.
biztosítási szerződés kétoldalú jogügylet, amelyben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésekor (általában) pénzbeli szolgáltatást nyújt. A másik szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére vállal kötelezettséget.
biztosító egyesület nem profit jellegű szervezet, amely kizárólag tagjai számára végez biztosítási tevékenységet és nyújt szolgáltatást. A tagok nem biztosítási díjat, hanem egyesületi tagdíjat fizetnek. Főleg területileg, ill. szakmailag szerveződő, kölcsönösségen alapuló önsegélyezésre alkalmas biztosító szervezet.
biztosított az a személy, akinek életét, testi épségét, vagy vagyonát biztosították. A biztosító szolgáltatásának felvételére mindig a biztosított lesz jogosult, még akkor is, ha a szerződést nem ő kötötte, és a díjat sem ő fizette. Ez alól egy – értelemszerű – kivétel van: ha a biztosítási esemény a biztosított halála. Ilyenkor a szolgáltatásra a kedvezményezett jogosult.
bonus-malus a vagyonbiztosítási szolgáltatások mellékkötelme, amellyel a biztosító a tartósan kármentes ügyfeleit növekvő mértékű díjkedvezménnyel, vagy díjtérítéssel honorálja (bonus); míg a biztosító szolgáltatásait az átlagosnál gyakrabban igénybe vevőket díjemeléssel, vagy pótlékkal szankcionálja (malus).
bróker (biztosítási alkusz) független biztosításközvetítő ügynök. Míg a biztosító által alkalmazott, vagy megbízott ügynök a biztosító nevében jár el és kezdeményez üzletkötéseket, addig a alkuszt a biztosítási védelmet kereső ügyfél bízza meg, hogy számára megfelelő fedezetet (biztosítót) keressen. A létrejött üzletet – ennek ellenére – a biztosító honorálja jutalékkal az alkusznak.
exporthitel-biztosítás az áruhitelt nyújtó exportőrt védi a gazdasági (árfolyam-) és politikai kockázatok miatti veszteségtől. Az exporthitel-biztosítással Európában általában erre specializálódott intézetek foglalkoznak.
felelősségbiztosítás magánjogi kártérítési kötelezettséghez kapcsolódó biztosítási forma. A felelősségbiztosítási szerződésben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a károkozó helyett a károsultnak kártérítést fizet. A felelősségbiztosító még saját biztosítottjának szándékos magatartása esetén sem mentesülhet a kár megtérítése alól.
hitelfedezeti biztosítás a hitelt nyújtó pénzintézetek az adóstól sok esetben azt is megkövetelik, hogy a biztosítékadás klasszikus formáin (jelzálog, kezesség) túl biztosítási kötvény bemutatásával is garantálják a hiteltörlesztés fedezetét. A bankok lakás-, ill. vállalkozási hitelek nyújtása esetén az épület, ill. a vállalkozás biztosítását, vagy a hiteladós halála esetére szóló életbiztosítást követelnek.
indexálás inflációkövető megoldás a biztosításban, amelynek alapján a tartós biztosítási jogviszonyokban vagy a fizetendő díj, vagy a biztosító szolgáltatása, ill. mindkettő általában évenként módosul (legtöbbször emelkedik). Az index mértéke az inflációval, ill. annak egyes fogyasztói kosarakra gyakorolt hatásával arányos.
írásbeliség a biztosítási szerződés lényeges tartalmi eleme az írásban rögzítés. A biztosítási jogviszony kapcsán csak az írásban rögzített jognyilatkozatok érvényesek mind a biztosító, mind a szerződő (biztosított) részéről. Szóbeli kikötésekre – a biztosítási szerződés kapcsán – senki nem hivatkozhat.
jogvédelmi biztosítás amikor a biztosító azt vállalja, hogy szükség esetén gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről vagy védelméről a hatóságok, ill. bíróságok előtt. Főleg a külföldön nyújtott jogvédelemnek van nagy jelentősége. A biztosítás kiterjedhet egyéb szolgáltatásokra is (pl. óvadékfizetés).
kárenyhítés olyan magatartás, amely a már bekövetkezett káresemény következményeit igyekszik enyhíteni. Ha a káresemény egyben biztosítási eseménynek minősül, a kárenyhítés költségeit akkor is a biztosító köteles viselni, ha az nem vezetett eredményre.
kedvezményezett az a személy, aki a biztosított halála esetén az életbiztosítási összeg felvételére jogosult. Kedvezményezettet jelölni, vagy azt megváltoztatni csak a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal lehet. Ha nincs megnevezett kedvezményezett a szerződésben, akkor az öröklés szabályai az irányadóak. Kedvezményezett lehet a biztosítási kötvény bemutatója is. Ilyen esetben a biztosítási kötvény valódi értékpapírként „viselkedik”, s a kötvény bemutatójának a biztosító mindenképpen teljesíteni köteles.
kötelező biztosítás szerint biztosítási jogviszony kivételesen nemcsak önkéntesen, hanem jogszabályi parancsra is létrejöhet. Két fajtája: az ún. ex lege biztosítás, amikor a jogviszony automatikusan a jogszabály alapján jön létre (pl, tömegközlekedési eszközök utasainak kötelező baleset- és poggyászbiztosítása), valamint a szerződéskötési kötelezettségen alapuló biztosítás (pl. gépjárművek üzemben tartóinak kötelező felelősségbiztosítása). Sokan – tévesen – azt is kötelező biztosításnak nevezik, amikor a hitelintézet szerződéskötéskor megköveteli a biztosítási fedezetet (hitelfedezeti biztosítás).
kötvény a biztosítási szerződés megkötését tanúsító magánokirat. A biztosító a szerződő fél ajánlatát általában a kötvény kiállításával fogadja el. Kötvénynek minősül a biztosítási szerződés megkötését igazoló más bizonylat (pl. biztosítási bélyeg, igazolvány) is. Az elveszett, vagy megsemmisült kötvény minden további nélkül pótolható, a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény azonban értékpapírnak minősül.
közvetlen perlés ha a károkozó felelősségbiztosítással rendelkezik, a károsult a kárigényét közvetlenül a biztosítóhoz is benyújthatja. Ez a peren kívüli kárrendezést lényegesen leegyszerűsíti. Ha azonban perre kerül sor, kizárólag a károkozó perelhető. Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel van: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a károsult közvetlenül a biztosítót is perelheti.
Magyar Biztosítók Szövetsége a magyarországi biztosítóintézetek érdekvédelmi és érdek-képviseleti szervezete. Képviseli a magyar biztosítókat a külső szervek és hatóságok előtt, valamint a nemzetközi szervezetekben. Kezeli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kártalanítási számláját, amelynek célja a biztosítással nem rendelkező, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése a jogszabály keretei között.
mentesülés olyan jogszabályban vagy szerződésben meghatározott szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás, amelynek bekövetkezése esetén a biztosító a teljesítést megtagadhatja. (PI. ilyen esemény az önbetörés, a casco-biztosított ittassága.) A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
önrészesedés (önrész) a kár azon része, amelyet a biztosított a szerződésben maga vállal, így az nem hárítható át a biztosítóra. Célja, hogy a bagatell károk kiiktatásával a biztosítási díj csökkenthető legyen, valamint, hogy a biztosított is érdekeltté váljék a károk megelőzésében. Az önrész meghatározása a szerződésben többféle módon történhet; abszolút összegben, vagy a kár, ill. a díj meghatározott %-ában.
premier risque olyan kockázatviselési módszer, amelynél a felek megállapodnak a kárviselés maximális összegében. Ezen belül a biztosító mindig a tényleges kárt téríti meg, de térítési kötelezettsége nem haladhatja meg a maximumként kikötött összeget. Ennél a kárviselési megoldásnál nem érvényesülnek az alulbiztosítás, ill. a túlbiztosítás jogkövetkezményei.
regressz (megtérítési követelés) ha a biztosító a kárt megtérítette, az így kifizetett összeget a kárért felelős személytől visszakövetelheti. Ha ez perben történik, a biztosító a károsult kérésére a biztosítási szerződés alapján meg nem térült kárait is köteles érvényesíteni, sőt, ebben az esetben a biztosított károsultat kielégítési elsőbbség illeti meg.
respiro (türelmi idő) az az időszak, amely alatt az esedékessé vált biztosítási díj még jogkövetkezmények nélkül befizethető. Ez az időszak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint 30 nap, de a biztosítótársaságok sok esetben ennél hosszabb türelmi időt is vállalnak a szerződéseikben. A respirón belül a biztosító „kockázatban áll”, tehát kár esetén fizetni köteles.
szakmai felelősségbiztosítás olyan szerződéstípus, amelyben a vállalkozásszerű szakmaűzés során másoknak okozott károk megtérítését vállalja a biztosító. Egyes szakmák esetében a jogszabály kötelezően is előírhatja a szakmai műhibákra érvényes biztosítási fedezet igazolását (pl. magánpraxist folytató orvosok, ügyvédek).
szerződő az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti. Általában azonos a biztosítottal, de a két pozíció gyakran kettéválik (pl. harmadik személy javára kötött szerződés). A biztosítási díj fizetésére azonban mindig a szerződő köteles, s csak tőle fogad el jognyilatkozatokat a biztosító.
tartalékok a biztosító díjbevételéből azok a részek, amelyek a jövőbeli kötelezettségeinek fedezetéül szolgálnak. A tartalékok 2 legfontosabb formája az életbiztosítási díjtartalék, és a vagyonbiztosításoknál a kockázati tartalék. A biztosítók a tartósan általuk kezelt tartalékokkal befektetőként jelennek meg a pénzpiacon, s ez a tevékenység a modern biztosítás egyik legfontosabb része. A biztosító a realizált hozamnak csak egy töredékét tarthatja meg magának, a zömét vissza kell adni a biztosítottaknak.
termék-felelősségbiztosítás alapján a termék, ill. a szolgáltatás hibája miatt keletkezett károkat a termék előállítója vagy forgalmazója helyett a biztosító megtéríti. Napjainkban különös jelentősége van a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban, mivel az Európai Közösség országainak zömében termék csak akkor hozható forgalomba, ha a megfelelő termék-felelősségbiztosítási fedezetet bemutatták.
túlbiztosítás ha a biztosítási összeg meghaladja a vagyontárgy tényleges értékét. Mivel a biztosítási káron előnyhöz jutni a Ptk. szerint nem lehet, a tényleges értéken felüli részben a biztosítási szerződés semmis, az esetleg túlfizetett díjak pedig a biztosítottnak visszajárnak.
üzemszüneti biztosítás szerint a klasszikus elemi károk megtérítésén túl a biztosító a kár helyreállítása alatti üzemszünetből eredő veszteségek szerződésben meghatározott részét is megfizeti.
viszontbiztosítás a biztosítóintézetek kockázatainak megosztására alkalmas módszer. A biztosító a hozzá befolyt díjak egy részét átengedi egy másik, az ún. viszontbiztosítónak, amely vállalja, hogy az esetleges károkból is ugyanilyen arányban részt vállal.
visszavásárlás a tartós lejáratú életbiztosításoknál a biztosított az egyéni díjtartaléka terhére kölcsönt vehet fel, vagy a díjtartalékát – meghatározott idő elteltével – fel is veheti. Ilyenkor a szerződés és a biztosító kockázatviselése természetesen megszűnik.
zöld kártya fedezetet igazoló nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, amely azt tanúsítja, hogy az üzemben tartó hazájában megkötött felelősségbiztosítás a meglátogatott országban is érvényes. Hazánk az európai országok zömével a Zöld Kártya megállapodáson túl ún. rendszámegyezményt is kötött, amelynek értelmében a belföldi hatósági rendszám és az országjel (H) igazolja a felelősségbiztosítási fedezetet.
