ARGENTÍNA
ARGENTÍNA
1. Igazság Párt: az 1989. évi elnökválasztáson Carlos Menem a Népi Egység Igazság Frontja választási szövetség jelöltjeként győzött, de személyében az ország politikai életét korábban jelentősen befolyásoló perónista Igazság Párt vezetője került hatalomra. A pártot a II. világháború után Perón ezredes alapította az Igazságosság Nemzeti Mozgalma néven, ő maga államfő volt 1946-tól 1955-ig, amikor hatalmát katonai puccsal döntötték meg. A párt 1973-ban támadt fel újra, amikor Perón 18 évi száműzetés után hazatért, s újra elnökválasztást nyert. Egy évvel későbbi halála után özvegye, Isabel örökölte az elnöki posztot.
A perónista mozgalom az elmúlt évtizedekben számtalan kisebb-nagyobb irányzatra, pártra szakadt, fegyveres terrorista csoportok is kinőttek belőle. Menem választási sikerét a különböző irányzatok összefogásának, valamint a Kereszténydemokrata Párttal és a Megnemalkuvás Pártjával kötött szövetségnek köszönhette. E 3 párt választási koalíciója az 1991. okt.-i időközi képviselő-választásokon is többséget szerzett.
2. Radikális Polgári Unió: a perónisták legnagyobb ellenfele, 1890-ben alakult. Elnöke Raúl Alfonsín, aki államfő is volt.
3. A 254 tagú képviselőházban mandátumhoz jutott még az 1934-ben alapított Haladó Demokrata Párt és a jobbközép pártok szövetsége, a Demokratikus Centrum Unió. Nem jutott mandátumhoz az Egyesült Baloldal, amelyhez az 1918 óta létező Argentin Kommunista Párt is tartozik. A terrorista csoportok közül a legjelentősebbek a Forradalmi Perónisták, a trockista Forradalmi Munkáspárt, ill. az Argentin Antikommunista Szövetség, amely szoros kapcsolatban állt a hadsereg szélsőjobboldali tisztjeivei.
