CSEH ÉS SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG
CSEH ÉS SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG
1. Polgári Fórum (PF): az első többpárti választást 1990. jún.-ban tartották, a pártokra külön-külön szavaztak Csehországban és Szlovákiában. A győztes a 300 fős szövetségi gyűlésben összesen 170 mandátumot szerzett PF és szlovákiai partnere, a Nyilvánosság az Erőszak ellen (VPN) lett. A PF és a VPN 1989-ben alakult az ellenzéki csoportok szövetségeként. A kormányfő, Marián Čalfa a VPN képviselője, a külügyminiszter, Josef Dienstbier a PF-é. 1991-ben a Polgári Fórum gyors bomlásnak indult, gyakorlatilag megszűnt. Legjelentősebb utódszervezete a konzervatív-liberális, jobboldali Polgári Demokratikus Párt (vezetője Václav Klaus pénzügyminiszter). Másik utódszervezete a Polgári Mozgalom, amely az egykori Charta ’77 ellenzéki csoport többségét tömöríti (vezetője Josef Dienstbier). Kivált a jobbközép Polgári Demokratikus Szövetség, ill. a Szociáldemokrata Párt, amelynek így lett parlamenti képviselete. 1991-ben a VPN is szétesett. Egy része új nevet vett fel: Polgári Demokratikus Unió – VPN. Szlovákia legerősebb politikai szervezete a VPN-ből kivált Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (vezetője Mečiar volt kormányfő).
2. Kereszténydemokrata Mozgalom (CDM): elnöke Jan Čarnogursky szlovák kormányfő. A CDM a választáson együtt indult a cseh Kereszténydemokrata Párttal és a Csehszlovák Néppárttal.
3. Csehszlovák Kommunista Párt: a szövetségi gyűlés második legerősebb pártja (47 mandátum), szlovákiai megfelelője a Demokratikus Baloldali Párt. Bekerült a szövetségi gyűlésbe a Morva-Szilézia Regionális Szövetség, a Szlovák Nemzeti Párt és az Együttélés Politikai Mozgalom (magyar, lengyel és más nemzetiségi csoportok szervezete, elnöke Duray Miklós). Szlovákiában működik még az Együttélés Mozgalomhoz közel álló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, ill. a kormánnyal együttműködő Független Magyar Kezdeményezés, amely 1991 végén a Magyar Polgári Párt nevet vette fel. (Vezetője A. Nagy László, a szlovák parlament alelnöke.) Ugyancsak 1991 végén alakult meg a Magyar Néppárt.
