LIBANON
LIBANON
1. Libanoni Front: a főként keresztény, jobbközép, jobboldali pártok 1976-ban létrejött tömörülése. A Libanoni Front pártjai:
Falangista Párt, 1936-ban alapította a Dzsema-klán feje, Pierre Dzsemajel. Egyik fiát, Basirt még mint be nem iktatott köztársasági elnököt 1982-ben meggyilkolták, a másik, Amin több éven át töltötte be az államfői tisztséget 1989-ig. 100 ezer tagja van, jelenlegi elnöke Georges Saade.
Nemzeti Liberális Párt: 1958-ban Camille Chaoun alapította. Elutasított mindenféle koalíciót olyan muzulmán csoportosulással, amely palesztinokat foglal magába. 1980-ban a falangistákkal szemben csatát vesztett és arra kényszerült, így falangista irányítás alá helyezze fegyveres csoportját.
Marada Brigád: az észak-libanoni Frandzsié-klán maronita milíciája, vezetője Szulajman Frandzsié, aki az ország köztársasági elnöke is volt. 1978-ban kilépett a Libanoni Frontból, mert a többi párttal ellentétben támogatta a szíriai katonai jelenlétet és ellenezte a kapcsolatok javítását Izraellel.
Nemzeti Blokk: 1943-ban alapított maronita párt, amely ellenezte a katonai csoportok felhasználását a politikában. Elnöke, Raymond Eddé – a sorozatos merényletkísérletek miatt – elhagyta az országot, Párizsban él.
2. Nemzeti Mozgalom: többnyire baloldali, muzulmán csoportok tömörülése. Idetartoznak:
Haladó Szocialista Párt: 1948-ban alakult főleg drúz csoportosulás, amely progresszív, nacionalista programot hirdetett. Korábbi elnökét, Kamal Dzsumblattot, aki ellenezte a szíriai inváziót, 1977-ben megölték. Fia, Walid Dzsumblatt a párt jelenlegi elnöke. Korábban Szíria és az Amal szövetségese volt.
Szíriai Nemzeti Szocialista Párt: 1932-ben hozták létre a Nagy-Szíria jelszavával.
Baath Párt: pánarab világi párt, megtalálható benne az iraki és szíriai frakció egyaránt. Libanoni Kommunista Párt: 1924-ben alakult, 1939-ben betiltották, 1970 óta újra legális. Amíg a század első felében tagjai főleg keresztények voltak, jelenleg a moszlimok dominálnak. Főtitkára: Georges Hawi.
Független Nasszerista Mozgalom: 1958-ban alakult mint szocialista ellenzéki párt, a legnagyobb Libanonban található nasszerista csoport. Sohasem volt kizárólag muzulmán szervezet, de támogatói főleg a városi szunnita szegények.
Elnyomottak Mozgalma: ismertebb miliciájának nevén Amal. Musa Szadr iráni imám alapította, s elsősorban azokat a libanoni síitákat tömöríti, akik az ország déli részéből menekültek el. Vezetője: al-Din sejk, a katonai parancsnok Nabi Berri. Ebből nőtt ki 1982 után 2 jól szervezett fegyveres csoport, amelyhez terrorakciók és emberrablások kötődnek: a Hezbollah (Isten Pártja) és az Iszlám Szent Háború (Al-Jihad al-Islami). Mindkettő erős iráni befolyás alatt áll, előbbit a Libanonba küldött „iráni forradalmi gárdisták” hozták létre.
