NAGY-BRITANNIA
NAGY-BRITANNIA
1. Konzervatív Párt: őse a 17. sz. végén – a Stuart-restauráció idején – létrejött királyhű, az anglikán egyházat támogató Tory párt volt, 1832-ben változtatta hivatalos nevét konzervatívra. 1867-ben alakult meg a Konzervatív és Alkotmányos Szervezetek Országos Szövetsége, majd 1870-ben létrejött a párt adminisztratív szervezete, a Konzervatív Politikai Központ. Jelenlegi hivatalos nevét – Konzervatív és Unionista Szervezetek Országos Szövetsége –1925 óta használja. Legnevesebb 20. századi személyiségei Winston Churchill, Sir Anthony Eden és Margaret Thatcher, aki a legtovább – 11 éven át – volt kormányfő (1979–90).
2. Munkáspárt (Labour). A konzervatívok fő ellenlábasa, az I. világháború óta. 1900-ban alakult, a szakszervezeti mozgalom és a különböző szocialista csoportok egyesítésére törekedett. Megőrizte szoros kapcsolatát a Szakszervezeti Kongresszussal (TUC), bár az 1980-as évektől a párt centrista jobboldali áramlatai folyamatosan igyekeznek visszaszorítani a TUC befolyását. A reformista demokratikus szocializmus, az állam jelentős gazdasági szerepének, a szociális védőhálónak a híve.
Ellenzéki párt a Szociális és Liberális Demokraták, amely 1988 óta működik, miután egyesült az 1877-ben alapított Liberális Párt és a Munkáspártból 1981-ben kivált 4 politikus által létrehozott Szociáldemokrata Párt. A Liberális Párt történelmileg a konzervatívok ellenfele, ugyancsak a 17. sz. vége óta létezik, elődje a puritán, racionalista eszméket hirdető Whig párt. A liberálisok a 19. sz.-ban a parlamenti demokrácia kiteljesítésének, a szociális törvénykezésnek a hívei voltak. Az 1970–80-as években a 2 nagy pártból kiábrándult mérsékelt, reformista politikusokat vonzotta magához, 1989 óta nevezik Liberális Demokratáknak a pártot.
3. Kisebb, elsősorban regionális pártok is megerősödtek az utóbbi időben, bejutottak a parlamentbe. Az Ulsteri Unionisták a legnagyobb politikai párt Észak-Írországban, 1905 óta működik, célja Észak-Írország egyenjogúsítása Nagy-Britannián belül. A Skót Nemzeti Párt 1934-ben alakult, Skóciának mint az Európai Közösségek tagjának függetlenségét akarja. Az 1925 óta létező Walesi Nemzeti Párt nemzeti státust akar. A Szociáldemokrata és Munkáspárt 1970 óta működik Észak-Írországban, balközép politikát folytat, az Írországgal való egyesülés híve, népszavazással. A Sinn Fein 1905 óta működik, az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) politikai szárnya.
A Demokratikus Baloldal az 1920-ban alapított Kommunista Párt utóda, új nevét 1991-ben vette fel, korábban több csoport kivált belőle, az egyik 1977-ben létrehozta az Új Kommunista Pártot, a másik 1988-ban a militáns Britannia Kommunista Pártját. 1973 óta működik a környezetvédő, az emberi jogokért küzdő, pacifista Zöld Párt. Az 1974-ben létrehozott Nemzeti Front nacionalista fajüldöző, a belőle 1974-ben Kivált Nemzeti Párt mérsékeltebb.
Észak-Írországban a már említetteken kívül működik az 1971-ben létrehozott jobboldali, köztársaság-ellenes, protestáns Demokratikus Unionista Párt. Az 1980 óta létező Ulsteri Népi Unionista Párt vallási megkülönböztetéstől mentesen nyitott mind a protestáns, mind a katolikus közösség irányába. Hasonló elvet valló centrumpárt a Szövetségi Párt, míg az 1978-ban létrehozott Munkások Pártja demokratikus, világi, szocialista és egységes Írországot akar.
1978 óta illegálisnak számító félkatonai, terrorista szervezetek: az ír nacionalista Ír Köztársasági Hadsereg Ideiglenes Szárnya (IRA), Ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg és a lojalista, Londonhoz hű Ulsteri Szabadságharcosok, Ulsteri Védelmi Szövetség, Ulsteri Önkéntes Erők, Vörös Kéz Kommandó.
