NORVÉGIA
NORVÉGIA
1. Norvég Munkáspárt: kisebbségben kormányoz. 1887-ben alakult. 1927 óta az ország legerősebb pártja. Programja hasonló a többi észak-európai szociáldemokrata pártéhoz. Az EK-csatlakozás, az állam erőteljes gazdasági, szociális szerepének híve. Vezetője a kormányfő, Gro Harlem Brundtland asszony.
2. A vezető ellenzéki erő a Konzervatív Párt (Hoyre). 1884 óta működik, „modern, progresszív konzervativizmus” híve. A magánvállalkozások, az állam gazdasági szerepe visszaszorításának, az erős védelmi politikának a híve.
3. A Haladó Párt 1973-ban alakult, a privatizálást, a radikális adócsökkentést, a jóléti állam leépítését és a bevándorlás korlátozását szorgalmazza. A Szocialista Baloldal Pártja 1973-ban eredetileg választási koalícióként alakult a Szocialista Néppárt, a Demokratikus Szocialisták és más kisebb szocialista csoportokból. 1975-ben vált párttá. Elnemkötelezettség, a hatalom decentralizálása, erős EK- és NATO-ellenesség, határozott környezetvédelem a fő célkitűzései. A kisebbségi munkáspárti kormány támogatója.
4. A Kereszténydemokrata Párt 1933 óta működő konzervatív politikai szervezet, a keresztény elvek társadalmi érvényesítésének híve, abortuszellenes törvényeket szorgalmaz. A Centrumpárt az 1920-ban alapított Agrárpárt utóda. Jelenlegi nevét 1959-ben kapta. Általában konzervatív gazdasági, szociális és vallási ügyekben. Híve a környezetkímélő technológiák elterjesztésének, a sokgyerekes szülők csökkentett munkaidejének.
5. Az Aune Lista 1988 óta létezik Norvégia északi részén, balközép párt, nevét alapítójáról és vezetőjéről, Anders Aune-ról kapta. Az ország legrégibb pártjai közé tartozik az 1884-ben alakult Liberális Párt, amely a legutóbbi választásokon nem került be a parlamentbe. A Helyi Jelöltek a Környezetvédelemért és Szolidaritásért az 1923-ban alapított Norvég Kommunista Párt utóda, amely 1989-ben a Vörös Választási Szövetséggel egyesülve vette fel ezt a nevet. Célja a békés átmenet a parlamentáris szocialista köztársaságba.
