ROMÁNIA
ROMÁNIA
Az 1989-es karácsonyi forradalom után rendkívül gyorsan kialakult a többpártrendszer. 1991 végén közel 130 bejegyzett politikai párt, szervezet működött.
1. Nemzeti Megmentés Frontja: 1989. dec.-ben a Ceauşescu-rendszer megdöntésének napján alakult. Kezdetben 145 tagja volt, elsősorban reformkommunisták, korábbi ellenzékiek, értelmiségiek és katonák. Az első, 1990. máj.-i választásig Ion Iliescu ideiglenes államfő volt a vezetője. A választásra párttá alakult, a parlamentben nagy többséget szerzett, Iliescut államfővé választották, s a Front alakított kormányt. Hivatalos programjában a többpárti demokráciát, szabadságot, a gazdaság privatizálását, a külföldi tőkebefektetések ösztönzését hirdeti. Deklarált célja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, azonban kezdeményezője volt az új alkotmánynak, amely e jogokat csak nagy általánosságban említi, a forradalom után ígértnél sokkal szűkebbre vonja. Olyan, a Ceauşescu-rendszerrel szemben álló ellenzéki személyek, mint Doina Cornea és Dumitru Mazilu kiléptek a Frontból, vagy lemondtak vezető tisztségükről.
A második legerősebb parlamenti párt a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség, amely a karácsonyi forradalom után, 1989. dec.-ben szerveződött újjá. A romániai magyarság legfontosabb szervezete, amely nemzeti kisebbség etnikai szövetségeként van bejegyezve. Az új alkotmány vitája során olyan javaslatok is elhangzottak, hogy az etnikai szervezetek ne indulhassanak a választásokon. Tiszteletbeli elnöke Tőkés László váradi püspök, társelnökei Domokos Géza és Szőcs Géza. Az RMDSZ-en belül viták forrása a kormányhoz, a Nemzeti Megmentés Frontjához való viszony. 1991 őszén az RMDSZ elutasította a koalíciós kormányba való belépést, mert nem látta biztosítottnak a 2 milliós magyar kisebbség jogait.
2. Románia történelmi pártjai sorra újraéledtek 1989 után. A Nemzeti Liberális Párt 1869-ben alakult, 1947-ben betiltották. 1990-ben egyesült a Szocialista Liberális Párttal. Vezetője Radu Campeanu. Célja az állami hatalommegosztás, többpárti demokrácia, a szakszervezeti jogok, minden nemzetiség egyenlő jogainak biztosítása, a fokozatos privatizáció az iparban és a mezőgazdaságban. Ifjúsági szárnya 1990-ben kivált és a Kolozsvári Demokrata Párttal létrehozta a Liberális Színezetű Pártot. A pártban bekövetkezett szakadás után 1990-ben jött létre a Liberális Unió, vezetője Ian Bratianu.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszt Párt 1990-ben jött létre, amikor egyesült a Kereszténydemokrata Párt és a hagyományos Nemzeti Parasztpárt. Ez utóbbit ugyancsak 1869-ben alapították, majd 1989-ben szerveződött meg újra. 1990-ben kivált belőle az egyesülést ellenző csoport és az eredeti névvel pártot alapított. A pluralista demokrácia, a piacgazdasághoz való visszatérés, a paraszti magántulajdon helyreállításának híve, keresztény erkölcsi értékek támogatója. Vezetője Corneliu Çoposu.
3. 1990 óta működik a Románok Nemzeti Egységpártja, amely a Román Népfront és az Erdélyi Románok Pártja fúziójával jött létre és általában a Vatra Romaneasca pártjaként nevezik. Szélsőséges, nacionalista, kisebbségi jogokat tagadó szervezet.
A Demokrata Agrár Párt fő támogatói a mezőgazdaságban dolgozók, a vidék védelmezőjeként lép fel. A Román Környezetvédő Mozgalom, ill. a Román Környezetvédő Párt 1990 óta létezik, parlamenti képviseletük van; pacifista, humanista értékek hirdetője.
4. A Szocialista Munkáspártot 1990-ben a Román Kommunista Párt tagjai és a Demokratikus Munkáspárt hozták létre, elnöke Ilie Verdet, aki a Ceauşescu-rendszerben vezető tisztségeket töltött be, de posztjairól távozásra kényszerítették. A párt az RKP jogutódjának tartja magát, de időközben bejegyzését kérte a Román Kommunista Párt is.
5. 1990-ben alakult meg a Polgári Szövetség, a parlamenten kívüli ellenzék szervezete. Élesen szembeszállt a Fronttal, amelyet hatalomátmentéssel vádol. Első elnöke Marian Munteanu.
