SPANYOLORSZÁG
SPANYOLORSZÁG
1. Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE): 1879-ben alakult, a Szocialista Internacionálé tagja. A Franco-diktatúra évtizedeiben illegalitásba kényszerült, 44 év után első legális kongresszusát 1976-ban tartotta. Szövetségese a Katalán Szocialista Párt. A PSOE az ország stabilitása érdekében a megbékélést, a „történelmi kompromisszumot” hirdette, és semleges külpolitikát szorgalmazott. 1978-ban formálisan is egyesült a Népi Szocialista Párttal. 1979-ben szakított a marxizmussal. Először 1982-ben szerzett abszolút parlamenti többséget. Kormányra kerülve korábbi álláspontját megváltoztatta, a NATO-tagság mellett foglalt állást. Főtitkára Felipe González kormányfő. 1990-ben meggyengült a párt, amikor képviselőinek egy csoportja kivált és létrehozta a Szocialista Demokrácia Pártot.
2. Néppárt: a legerősebb ellenzéki párt, jobbközép, konzervatív. 1989-ig Népi Szövetség elnevezéssel működött, eredetileg 1976-ban jobboldali politikai csoportosulásként alakult. 1989-ben egyesült a Kereszténydemokráciával (korábban Népi Demokratikus Párt) és a Liberális Párttal. Vezetője José Maria Aznar.
3. Demokratikus és Szociális Centrum: 1982-ben Adolfo Suárez korábbi kormányfő alapította. A centrista párt a legutóbbi választáson a Néppárt szövetségese volt.
4. Az egykori francoista ihletésű politikai formációk közül a legerősebb az 1986-ban létrehozott szélsőjobboldali Nemzeti Front, vezetője Blas Pinar Lopez. A Spanyol Falange, Franco egykori pártja elvesztette befolyását, ugyanakkor megerősödött az 1984-ben létrehozott új jobboldali csoport, a Spanyol Egységbizottság.
Két kisebb szervezet az 1981-ben létrehozott Feminista Párt és az 1984 óta létező Spanyol Zöld Párt.
Az Egyesült Baloldal 1989-ben választási szövetségként alakult. Vezető pártja az 1922-ben alapított Spanyol Kommunista Párt, amely 1977-től legális. Legismertebb személyisége az 1989-ben elhunyt Dolores Ibarruri („La Passionaria”) volt. A 80-as évek elején súlyos belharcok miatt az „eurokommunista” párt meggyengült, Santiago Carillo főtitkár távozni kényszerült. Az évtized második felében a leszakadt csoportok egy része visszatért. Főtitkára Julio Anguita. Szövetségese a Katalán Egyesült Szocialista Párt.
5. A spanyol politikai élet sajátossága a regionális pártok országos szerepe. A parlament harmadik legerősebb csoportja az 1979-ben létrehozott Katalán Konvergencia és Unió, amely örököse az 1931 óta működő Katalán Demokratikus Uniónak is. Vezetője Jordi Pujol.
A konzervatív Baszk Nemzeti Párt békés eszközökkel kívánja elérni Baszkföld autonómiáját. Az Egyesült Nép az ETA baszk terrorista szervezet politikai szárnya, 1978-ban alakította több kisebb csoport. A Katalóniai Köztársasági Baloldal 1931-ben alakult, míg a Baszk Baloldal a Baszk Kommunista Párttal van szoros kapcsolatban. Az Andalúz Párt 1977-ben jött létre, korábban Andalúzia Szocialista Pártja volt. Az Aragóniai Regionális Párt jobbközép csoportosulás, 1977 óta működik.
6. Az illegalitásban működő legismertebb terrorista csoport a Baszkföld elszakadását akaró Baszk Haza és Szabadság, az ETA. 1959 óta mükődik. Ismert terroristaszervezet az 1975-ben létrehozott Okóber 1. Antifasiszta Ellenállási Csoport.
