SVÉDORSZÁG
SVÉDORSZÁG
1. Az 1991. szept.-i választás után hatalomra jutott kisebbségi kormánykoalíciót 4 tradicionális polgári párt alkotja: a legerősebb a konzervatív Mérsékelt Párt, amely 1904-ben alakult. A szabad piacgazdaság, a minimális állami beavatkozás, adócsökkentés, erős védelmi politika és az EK-val való szoros együttműködés híve. Elnöke – a kormányfő – Carl Bildt. A Liberális Néppárt 1902 óta működik, a vidéki szabadegyház-mozgalmak, a középrétegek, az értelmiség támogatását élvezi. A Centrum Párt 1910-ben jött létre Agrárpártként, a kormány és az ipar decentralizációjának híve, ellenzi az atomerőművek felhasználását. Az 1964 óta létező Kereszténydemokrata Párt a keresztény értékeknek a politikában való alkalmazását szorgalmazza.
A fenti 4 párt kisebbségi koalíciója csak az 1990-ben alapított és a parlamentbe rögvest az első választáson bejutott Új Demokrácia támogatásával maradhat fenn. Ez a párt szélsőjobboldali populista mozgalom.
2. Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt: változatlanul a parlament legnagyobb pártja, amely 1889-ben alakult és évtizedeken át megingathatatlan volt a hatalma. Politikája – az állam tevékeny gazdasági szerepe, az egyenlőbb elosztás a szigorú adórendszerrel, a szociális biztonság és juttatások – a világ számára a „svéd modellt”, az erős szociális piacgazdaságot jelentette. Elnöke Ingvar Carlsson, aki a párt legismertebb személyiségét, az 1986-ban meggyilkolt Olof Palmét követte e tisztségben.
Megőrizte parlamenti pozícióit a Baloldali Párt. 1917-ben Baloldali Szociáldemokrata Pártként alakult, 1921-ben vette fel a Kommunista Párt nevet, s 1990-ben lett Baloldali Párt.
3. A legutóbbi választáson nem jutott be a parlamentbe az 1981-ben alapított Zöld Párt, amely a környezetvédelem mellett az alacsonyabb jövedelműek adócsökkentésének is híve.
