Golf
Golf
A golfjátékot skót pásztorok találták ki, de a hollandok is jogot formálnak erre, mert a „kolven” (kolf=ütő) nevű régi játékukból származtatják. A hollandok udvaron, utcán játszották, a skótok a tengerpartok hosszában elnyúló pályákon. Az biztos, hogy egy 13. sz.-i veronai falfestmény, ill. a 16. sz.-i németalföldi festmények már jelzik a játék létét. 1457-ben pedig a skót parlament írásos rendelete eltiltja a király alattvalóit ettől a sporttól, mivel a fiatalok inkább a golfütőket forgatták, mint a fegyvereket. A szabályokat a Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews dolgozta ki és 1754 óta ez a skót klub a golfozók „Vatikánja”. Ők adják ki négyévenként a szabálykönyvet, amit az egész világon kötelező használni, és a nevében is „öreg”-nek nevezett pályájuk ad otthont a mindenkori British Opennek, amely a világ egyik legnagyobb golfeseménye. A golfban – mint pl. a teniszben is – élesen elválik az amatőr és a profi, nem rendeznek hivatalos világbajnokságot és így érthető, hogy az olimpiákon is csak 1900-ban és 1904-ben szerepelt.
A golfot a sport mellett sokan életformának tartják, mert a természetben eltöltött aktív kikapcsolódás (6–8 km séta, minden izmot megmozgató és a gerincoszlopot 90 fokkal elfordító mozgássorozat) együtt jár az igen erős koncentrálással, komoly fegyelmet és udvariasságot igénylő magatartással.
Magyarországon 1902-ben a Lóversenypályán tartotta a golf ősbemutatóját Andrássy Géza gróf, 1909-ben Tátralomnicon pedig már meg is tartották az első versenyt. 1911 a Budapest, majd később a Magyar Golf Club alapítási éve. A legendás Széchenyi-hegyi pálya játékosai a 20–30-as években igen jelentős szerepet játszottak az európai golféletben. A golf 1952–1974 között nemkívánatos sport volt Magyarországon. 1979-ben alakult a Kék Duna Golf Club és 1989-ben a Magyar Golf Szövetség, ez utóbbi tagja az Európai Golf Szövetségnek (EGA) és az Amatőr Golf Világtanácsnak (WAGC). Jelenleg Kisoroszi és Bükfürdő ad otthont a hazai golfozóknak, de már építés alatt van a golfpálya Szigetmonostoron, Pécsett és Velencén, továbbá tervezik Szadán, Sopronban, Egerben és Pest környékén (Gálosfa) is.
A szabályos méretű golfpálya mintegy 60 ha-on terül el, szabad füves területekkel, erdővel, tóval és patakkal tarkítottan. Ezt 18 szakaszra bontják. Egy-egy szakasz szélessége 35–40 m, hosszúságuk 100–550 m között váltakozik. A pályát homokcsapdákkal, mesterséges vízakadályokkal is nehezítik. Minden szakasz elején egy 10 m2-es kijelölt elütőhely (tee) szolgál a labda elindítására. A szakasz végén található a 11 cm átmérőjű és 10 cm mély lyuk (benne a jelzőzászlóval), mely körül egy 20 m átmérőjű igen finomra nyírt (1–4 mm) és keményre hengerelt pázsit van (green). A kettő közötti játéktér (fairway) füve 2–4 cm-es. Az elütőhelyről indított labdát minél kevesebb ütéssel kell a szakasz végén levő lyukba bejuttatni úgy, hogy közben csak az ütővel szabad érinteni. (Bizonyos esetekben engedélyezett a labda játék közbeni kézzel érintése is.) Mivel a labda óránkénti 200 km-es sebessége miatt a játék veszélyes, alapszabály, hogy mindig az a játékos kerülhet ütésre, akinek a labdája a lyuktól távolabb van. A játék minden szakasz elejéről újra indul, és a 18. szakasz végén fejeződik be, a labdának a lyukba gurításával. A játékot kétféleképp játsszák: a) ütések szerint (stroke play), ebben az esetben a pálya teljes –18 szakaszos – megjátszása alatt elért összütésszámot számolják; b) szakaszok szerinti játék (match play), ahol az a győztes, aki ellenfelénél több szakaszt nyer. A különböző terepviszonyok között épített pályák egyben azonosak az egész világon: általában 72 ütéssel lehet őket megjátszani, optimális esetben. Ezt az optimális ütésszámot „par”-nak hívják. Ez úgy alakul ki, hogy a 18 szakaszból 4 db 3 par-os, 10 db 4 és 4 db 5 par-ost építenek. Mivel a játék alapszabálya szerint a green-en 2 ütést kap a játékos a pályától a lyukba gurításhoz, ezért a par 3-as szakaszokon (224 m-ig) egy ütéssel kell a labdát a greenre juttatni az elütőhelyről. A par 4-esnél 2 ütés, a par 5-ösnél 3 ütés kell optimális esetben a lyukig. Az előbbi szakasz 225–443 m között van, az utóbbi 443 m feletti hosszúságú. Természetesen a játékos tudásához mérten ezt kevesebb (mínusz) vagy több (plusz) ütéssel játssza meg. Az optimálistól való eltérés a „handicap”-szám. Minden játékos rendelkezik ezzel a számmal, amely a tulajdonképpeni tudásszintjét fejezi ki.
A televíziós közvetítésű nagy versenyeken viszont nem a mindenkori ütésszámot közlik, hanem a játékosnak az adott lyukon az optimális par-hoz (72 ütés) viszonyított plusz vagy mínusz helyzetét. Így azonnal áttekinthető az élcsoport állása, a játékosok egymáshoz viszonyított helyzete, kilátásai a versenyben.
Golf Európában, 1991
A legjelentősebb profi versenyek győztesei, 1990
A világ legtöbbet kereső golfjátékosai, 1990 (USD)
Sony ranglista
