1920
1920
Február 7. – A Szovjet-Oroszországban maradt csehszlovák légiók fegyverszüneti megállapodást írnak alá a szovjet kormánnyal a transzszibériai vasútvonal Kujtun nevű állomásán. Ennek értelmében a légiókat a Távol-Keleten keresztül tengeri úton evakuálják. Az akció nov. 11-éig tart.
Február 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország alkotmányát. Eszerint Csehszlovákia „demokratikus köztársaság, amelynek élén a választott köztársasági elnök áll”. A nemzetgyűlés elfogadja a nyelvtörvényt; ez államnyelvvé nyilvánítja a „csehszlovák nyelvet”, és 20%-hoz köti a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítését.
Március 1. – Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház.
Március 23. – Pozsonyban megalakul a Magyar-Német Keresztényszocialista Párt.
Április 14. – A nemzetgyűlés elfogadja a rendkívüli intézkedésekről szóló törvényt, amely a forradalmi és irredenta tevékenység megfékezésére irányul.
Április 18. – A parlamenti választásokon a szavazatok több mint egynegyedét a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt szerzi meg. Az agrárpárt 13,6%-ot, a német szociáldemokraták 11,1 %-ot kapnak.
Május 27. – Masarykot a nemzetgyűlésben másodszor választják meg köztársasági elnökké.
Június 2. – A prágai parlamentben az első kisebbségi magyar felszólalásban Körmendy-Ékes Lajos kijelenti, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek a csehszlovák államhoz.
Június 6. – Az e napon aláírt trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elismeri Csehszlovákia függetlenségét és Szlovákia, ill. Kárpátalja Csehszlovákiához tartozását.*
* A békeszerződések és az azt követő határkijelölések nyomán a 2 világháború közti Csehszlovákia területe 140 394 km2 volt; ebből Csehország 52 064 km2, Morvaország 22 315 km2, Szilézia 4423 km2, Szlovákia 48 936 km2 és Kárpátalja 12 656 km2. Az 1921. évi első hivatalos népszámlálás szerint Csehszlovákiában 13,6 millió lakos élt. A csehek aránya 50,2%, a szlovákoké 15,3%, a németeké 23,4%, a 761 823 magyar arányszáma 5,6%, a ruténeké 3,5%, a külön nemzetiségként elismert 190 856 zsidó lakosé 1,2%, a lengyeleké pedig 0,6%.
Augusztus 14. – Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság védelmi szerződést köt Magyarország ellenében. E szerződés jelenti a csehszlovák-jugoszláv-román kisantant szövetségi rendszer alapját.
Szeptember 15. – J. Černý vezetésével hivatalnokkormány alakul a leköszönt Tusař-féle kormány helyett, amely a baloldali szociáldemokraták előretörésének megakadályozására adta be lemondását.
Szeptember 21. – A marxista baloldali szociáldemokraták pártja kiadja a Rudé Právo első számát.
Szeptember 25–28. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt XIII. kongresszusán önálló párttá alakul a B. Šmeral vezette baloldal.
Október 5. – V. Vančura cseh író vezetésével megalakul a Devětsil nevű baloldali művészeti szövetség.
November 11–15. – Súlyos összeütközések a nyugat-csehországi német városokban a katonaság és a helyi német lakosság között. Ezek visszhangjaként a cseh színészbizottság lefoglalja a prágai német színházat (nov. 16.).
December 10–15. – A baloldali szociáldemokraták általános sztrájkfelhívása nyomán kiterjedt sztrájkmozgalom indul; nyomában súlyos összeütközések történnek Prágában, az észak-csehországi Most városában, a szlovákiai Verebélyben; összesen 14 halálos áldozattal.
