1938
1938
Január 1. – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke, R. Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka-féle szlovák párt kormányba lépését és a Németországgal való megegyezést sürgeti.
Február 8. – A szudétanémetek és a Szlovák Néppárt képviselői Rózsahegyen a közös fellépésről tárgyalnak.
Február 26. – Miután Hitler Németországot a Csehszlovákiában élő németek védőhatalmának nevezte, Beran titokban találkozik a prágai német követtel.
Március 23–24. – A polgári német pártok beolvadnak a Szudétanémet Pártba. A kormány 2 német minisztere benyújtja lemondását. Követi őket L. Czech, német szociáldemokrata párti miniszter is.
Március 28–29. – Henlein Berlinben azt az utasítást kapja Hitlertől és Ribbentroptól, terjesszenek teljesíthetetlen követeléseket a csehszlovák kormány elé.
Április 21. – Hitler és a német vezérkar kidolgozzák a „Fall Grün” nevet viselő katonai akciót. Célja: Csehszlovákia megtámadása.
Április 24. – Henlein karlsbadi (Karlovy Vary-i) beszédében bejelenti a Szudétanémet Párt autonomista-föderalista követeléseit, melyeket a náci ideológia szabad terjesztésének követelésével is megtold.
Május 7. – Anglia, Franciaország kormányai a német kisebbséggel való megegyezésre szólítják fel a prágai kormányt.
Május 13. – A csehszlovák kormány elfogadja a nemzetiségi statútum alaptervezetét.
Május 15. – A csehszlovák kulturális élet képviselői „Hűek maradunk!” címmel kiáltványt adnak közre, amelyet szept -ig több mint egymillióan írnak alá.
Május 20. – A csehszlovák kormány részleges mozgósítást rendel el a német határ mentén.
Május 22., 29.–június 2. – Helyhatósági választásokon az ország kisebbségi vidékein a Szudétanémet Párt, ill. az Egyesült Magyar Párt, Szlovákiában pedig a Hlinka-féle Néppárt szerzi meg a szavazatok többségét.
Június 4. – A Hlinka-párt Pozsonyban nagygyűlésen követeli Szlovákia autonómiáját.
Június 7. – A Szudétanémet Párt elutasítja a nemzetiségi statútumot és a karlsbadi pontokat terjeszti be rendezési javaslatként.
Június 29. – Hodža miniszterelnök tárgyal az EMP vezetőivel, akik magyar autonómia megvalósítását sürgetik az autonóm Szlovákián belül. – A politikai kabinet a nemzetiségi statútum helyi önigazgatásról szóló kiegészítésével foglalkozik.
Július 30–31. – Kassán Szlovákia népeinek képviselői Csehszlovákia védelme mellett tüntetnek.
Augusztus 10–15. – Német részről katonai előkészületek történnek a Csehszlovákia elleni felvonulásra.
Augusztus 21. – Horthy németországi tárgyalásain megegyezik Hitlerrel a Csehszlovákia-ellenes fellépés összehangolásáról. Ezek szerint Magyarország a német fegyveres támadást követő 3. héten lépett volna akcióba.
Augusztus 24–25. – Beneš fogadja a szudétanémetek képviselőit, s a német autonómiaprogramhoz közel álló tervezetet ajánl a megegyezés alapjául. A tervezet 4., végső variánsa (szept. 5.) szinte mindenben megfelel a karlsbadi programnak, kivéve a náci ideológia szabad terjesztésének engedélyezését.
Szeptember 8. – Henlein kezdeményezésére a nemzeti-nemzetiségi autonómia alapján álló csehszlovákiai mozgalmak közös értekezletet tartanak.
Szeptember 12–13. – Hitler nürnbergi beszéde után a henleinisták puccsal próbálják megvalósítani tervüket. A kormány feloszlatja a Szudétanémet Pártot.
Szeptember 14. – Henlein Hitler követelésére bejelenti, hogy a szudétanémetek már csupán a Németországgal való egyesülésről hajlandók tárgyalni a prágai kormánnyal.
Szeptember 16. – W. Runciman lord angol diplomata, a csehszlovákiai kisebbségi kérdés kivizsgálására kiküldött angol misszió vezetője megbeszéléseket folytat a csehszlovák kormány és az egyes kisebbségek képviselőivel.
Szeptember 17. – Runciman lord hazatérte után támogatja Chamberlain angol miniszterelnök Hitlerrel egyeztetett álláspontját a szudétanémet területek Németországhoz csatolásáról.
Szeptember 19. – Anglia és Franciaország felszólítják Csehszlovákiát, hogy az 50%-nál nagyobb arányban németlakta területeket adja át Németországnak. A követelést a csehszlovák kormány szept. 20-án elutasítja. A következő napon az angol és francia prágai követ ultimátumszerűen a kormányhatározat megváltoztatását követeli, mire Prága beleegyezését adja a német többségű területek átengedéséhez. – A jugoszláv és román kormány Csehszlovákia külpolitikai helyzetének megváltozására hivatkozva semmisnek nyilvánítja a 2 országra a kisantant-szerződések alapján háruló kötelezettségeket.
Szeptember 22. – Az ország védelme érdekében megindult mozgalom általános sztrájk formájában követeli az aktív ellenállást. A Hodža-kormány lemond, J. Syrovy tábornok alakít kabinetet. – Chamberlain angol miniszterelnök Godesbergben ismét találkozik Hitlerrel, ahol az hangot ad a lengyel és magyar területi követeléseknek is.
Szeptember 23. – A csehszlovák kormány mozgósítást rendel el. Csehszlovákia összesen 42 hadosztályt és 1,5 millió katonát tud mozgósítani. Köztük 300 ezer német és 100 ezer magyar, ill. lengyel nemzetiségű tartalékost. Ezzel szemben Németország mozgósítható harci ereje 348 hadosztály és 3,5 millió tartalékos.
Szeptember 29. – Münchenben Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier aláírják a müncheni szerződést a német többségű csehszlovákiai határ menti területek Németországhoz csatolásáról. Az elcsatolt területen 2 800 000 német mellett az 1930-as népszámlálás adatai szerint közel 800 ezer cseh lakos is él.
Szeptember 30. – Csehszlovákia elfogadja a müncheni szerződést.
Október 1. – A német hadsereg megkezdi az 5 zónára osztott szudétanémet terület megszállását - A lengyel kormány szept. 30-i éjféli ultimátuma nyomán a csehszlovák kormány hozzájárul Teschen vidékének Lengyelországhoz csatolásához.
Október 5. – Beneš köztársasági elnök lemond, majd (okt. 22.) Angliába távozik.
Október 6. – A Hlinka-féle Szlovák Néppárt Zsolnán megegyezik a többi szlovákiai párttal Szlovákia autonómiájában és az önálló szlovák kormány megalakításában. Másnap megalakul az első autonóm szlovák kormány; elnöke Jozef Tiso. A kormány 2 nap múlva betiltja a kommunista párt működését.
Október 7. – Szlovákiában magyar politikusokból megalakul a Magyar Nemzeti Tanács; ez a Magyarországhoz csatlakozásban jelöli meg a kisebbség célját.
Október 9–13. – Eredménytelen magyar-szlovák tárgyalások Komáromban Csehszlovákia magyar többségű területeinek Magyarországhoz csatolásáról.
Október 11. – Bródy András vezetésével kinevezik a kárpátaljai autonóm kormányt, mely okt. 26-áig marad hivatalban.
Október 13–14. – Csehszlovák-német külügyminiszteri tárgyalások Berlinben.
Október 21. – Hitler katonai irányelvekben jelöli meg a maradék Csehszlovákia felszámolásának módját.
Október 26. – Augustin Volosin vezetésével új kárpátaljai kormány alakul.
November 2. – Az olasz-német döntőbíráskodás alapján meghozott első bécsi döntés értelmében Csehszlovákia 11 927 km2 területet ad át Magyarországnak; az átadott 869 299 lakos 86,5%-a magyar, 9,8%-a szlovák. Csehszlovákia 1938 őszén összesen 41 098 km2 területet veszít; az ott élő lakosság száma 4 879 000 fő.
November 8. – A szlovákiai polgári pártok közös párt létrehozásában egyeznek meg: megalakul a Szlovák Néppárt, a szlovák nemzet egység pártja.
November 9. – Gottwald Moszkvába távozik, ahol dec.-ben megalakul a csehszlovákiai kommunisták külföldi vezetősége.
November 19. – A prágai nemzetgyűlésben elfogadják a szlovák és kárpátaljai autonómiáról szóló törvényeket. Az állam hivatalos neve: Cseh-Szlovákia lett.
November 30. – A köztársaság elnökévé Emil Háchát választják.
December 1. – R. Beran vezetésével új csehszlovák kormány alakul.
December 11. – Az önmagát feloszlató (okt. 25.) Csehszlovák Szociáldemokrata Párt és a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt baloldali vezetői létrehozzák a Nemzeti Munka Pártját.
December 15. – A nemzetgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy 2 éven keresztül rendeletekkel helyettesítse a parlamenti törvényhozást.
December 18. – A szlovák parlamentbe a választásokon a Szlovák Néppárton kívül a szlovákiai Deutsche Partei és a magyar párt képviselője kerül be.
