1944
1944
Január 1. – Varsóban megalakul az Országos Nemzeti Tanács (KRN). Elnöke Bolesław Bierut. A Nemzeti Tanácsban a Lengyel Munkáspárton kívül a Parasztpárt balszárnya, a demokraták és különböző csoportok, szervezetek képviseltetik magukat.
Július 13. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Vilnát, majd lefegyverzi a lengyel honi hadsereget, amellyel együtt foglalta el a litván várost.
Július 20. – Felszabadul a német megszállás alól az első lengyel terület Lublin közelében. A felszabadító harcokban a Vörös Hadsereg oldalán részt vesz a Kościuszko hadosztalyból kinőtt 1. lengyel hadsereg is.
Július 21. – Az országos nemzeti tanács rendeletet ad ki: értelmében az 1. lengyel hadsereg egyesül a népi hadsereggel. Ennek következményeképp megalakul a lengyel haderő (Wojsko Polskie), mely a Vörös Hadsereggel együtt folytatja a harcot a németek ellen egészen a berlini ütközetig.
Július 22. – Chełmben az országos nemzeti tanács kezdeményezésére megalakul a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság (PKWN). 15 tagja közül 5 a Lengyel Munkáspárt, 3 a Lengyel Szocialista Párt, 4 a Parasztpárt, 1 a Demokrata Párt képviselője, 2 pártonkívüli. A bizottság társalapítója és elnöke a szocialista párti Edward Osóbka-Morawski.
Július 25. – A Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság Chełmből átteszi székhelyét Lublinba („lublini bizottság”). A bizottság a Vörös Hadsereg által felszabadított területen elkezdi az államügyek intézését.
Július 26. – A Szovjetunió és Lengyelország határegyezményt köt.
Augusztus 1. – A Szovjetunió külügyminisztériuma hivatalos levélben erősíti meg, hogy a szovjet kormány elismeri a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottságot. – A londoni lengyel emigrációs kormány delegatúrája és a honi hadsereg kirobbantja a varsói felkelést, amelynek élén Tadeusz Bor-Komorowski, a honi hadsereg vezetője áll.
Augusztus 3–10. – Sztálin felszólítására a londoni lengyel emigráns kormány miniszterelnöke, Stanisław Mikołajczyk és a kormány néhány tagja a Felszabadító Bizottsággal folytat tárgyalásokat Moszkvában.
Augusztus 10. – Lublinból megkezdi sugárzását a szabad lengyel rádió.
Augusztus 21. – A Lengyel Nemzeti Bank kibocsátja első kincstárjegyeit a szabad Lengyelországban.
Szeptember 6. – A Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság törvényerejű rendeletet ad ki a földreformról. A reform 9300 töldbirtokra terjed ki; több mint 1 millió parasztcsalád között több mint 6 millió hektár földet osztanak szét. Így 814 ezer új parasztgazdaság jön létre, s több mint 254 ezer parasztgazdaság területe növekszik.
Szeptember 10–11. – Az újjászervezett Lengyel Szocialista Párt konferenciája megválasztja az ideiglenes főtanácsot és a központi végrehajtó bizottságot.
Szeptember 14. – A Vörös Hadsereg és az 1. lengyel hadsereg Kościuszko hadosztálya beveszi Pragát (Varsó keleti részét).
Szeptember 26–27. – A demokratikus erők egyesítik erőiket a varsói harcokban. Kiegészítő parancsnokságot hoznak létre a néphadsereg, a lengyel nemzeti hadsereg és a védelmi csapatok számára.
Szeptember 28. – A Bolesław Bierut vezette küldöttség, mely az országos nemzeti tanács és a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság tagjaiból áll, előzetes tárgyalásokat folytat Moszkvában Lengyelország jövőbeni határairól és a Lengyelországnak nyújtandó szovjet segítségről.
Október 2. – A németek leverik a varsói felkelést. A rosszul előkészített és a Vörös Hadsereggel történő előzetes egyeztetés nélkül kirobbantott felkelésben a honi hadsereg 16 ezer katonája hal meg. A polgári lakosok közül csaknem 150 ezer a halottak száma. Hitler parancsára a lengyel fővárost lerombolják, felégetik. Az épületek mintegy 70%-a megsemmisül.
Október 7. – Felállítják a visszahonosítási állami hivatalt.
November 24. – Stanisław Mikołajczyk a londoni emigrációs kormányban visszalép a miniszterelnökségtől. Utóda Tomasz Arciszewski. – Felállítják a politikai pártok központi tanácskozó bizottságát a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt és a Demokrata Párt közötti együttműködés keretében.
December 30–31. – A 2 ezer küldöttel ülésező I. Lengyel Parasztkongresszus megalakítja a Paraszti Önsegélyező Szövetséget, a parasztság tömegpolitikai és gazdasági szervezetét.
December 31. – Az országos nemzeti tanács 17 tagú ideiglenes kormányt nevez ki: a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 5, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 2 fővel képviselteti magát.
