AFGANISZTÁN
AFGANISZTÁN
Afgán Köztársaság
De Afghćnistćn Djamhüriare (pastu nyelven)
Djamhurie-e Afghćnistćn (dari nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 652090 km2. Magyarországnál kb.7-szer nagyobb. Fekvés: A volt Szovjetunió közép-ázsiai területei és az Indiai-félsziget között. Szomszédai: Pakisztán (K, D), Irán (Ny), Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán (É), Kína (ÉK). Felszín: Völgyekkel szabdalt hegyvidék; nagy része félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus – 7485 m). Legjelentősebb folyók: Helmand, Amu-darja, Farah.
Népesség: lakosság (*1990): 16121000 (ebből 2400000 menekült Pakisztánban, 2280000 Iránban, 100000 Indiában); 8–12% nomád. Népűrűség: 25/km2. Etnikai csoportok: pastu 43%, tadzsik 28%; üzbég 9%; hazara 8%; beludzsi, türkmén, kazah, kirgiz, perzsa. Nyelvek: pastu (hiv.), dari (perzsa) (hiv.), üzbég. Vallások: mohamedán (szunnita 70%, siita 14%, hindu). Városi lakosság: 18%. Főváros: Kabul (*1986): 2500000. Városok (*1984): Quandahar 203000; Herat 160000; Mazar-e Sharif 118000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Burhanuddin Rabbani (1992. jún. óta). Kormányfő: Gulbuddin Hekmatjar (1993. márc. óta). Nemzeti ünnep: febr. 15.
Gazdaság: Pénznem: afghani (1994. máj.: 63,25 = 1 USD). GDP (1988): 3,1 Mrd USD. GNP/fő (1990): 155 USD. Gazdasági növekedés (1980–88): 2,9%. Fogyasztói árváltozások (1991): 56%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 80%. Export (1990): 235 M USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, földgáz, gyapjú, szőnyeg, bőr, gyapot. Fő exportpartner: Szovjetunió 72%. Import (1990): 900 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, kőolajtermék, gép, berendezés, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 55%, Japán 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 200 km. Közúti hálózat (1986): 22000 km. Gépjárművek (1991): személygépkocsi: 31000; egyéb gépjármű: 30000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 156; rádió: 11; telefon: 443. Napilap (1988): 10/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 44; nők: 43 év. Születés (1989): 44,0‰. Halálozás (1991): 21,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 173,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 2054. Egy orvosra jutó lakosok: 4797.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 29%. iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
Az angol befolyás alól az I. világháború után függetlenedő monarchia 1973-ban omlik össze. Muhammad Zahir sah lemondólevele is szentesíti a köztársaságot, melynek élére a király unokatestvére és sógora, Muhammad Daud áll. Az új elnököt 1978-ban katonai hatalomátvétel során megölik. Forradalmi Tanács élén Nur Muhammad Taraki államfő és miniszterelnök kikiáltja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Hatályon kívül helyezik a régi alkotmányt, földreformot vezetnek be. 1979-ben Hafizullah Amin veszi át a hatalmat, majd 3 hónapra rá szovjet csapatok támogatásával Babrak Karmal lesz az államfő, valamint a Népi Demokratikus Párt főtitkára. Őt 1986-tól Nadzsibullah, a biztonsági erők korábbi irányítója követi a párt élén. Fegyverszüneti ajánlatát az 1980 óta harcoló gerillák nem fogadják el. 1988-ban Genfben a szemben álló felek rendezési tervet hagynak jóvá. A szovjet katonák 1989-ben elhagyják az országot. 1990-ben a sikertelen puccskísérlet után Nadzsibullah párton kívüli kormányfőt nevez ki. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezi magát, hogy 1992 elejétől semmiféle katonai támogatást nem ad a szemben álló feleknek. Ápr.-ban kikiáltják az iszlám köztársaságot. Két évre átmeneti elnöknek Burhanudin Rabbanit nevezik ki dec.-ben a mudzsahedin fegyveresek. Az év végétől heves harcok törnek ki a korábbi gerillaszervezetek között, 1993 elején Kabulban is szólnak a fegyverek. Febr.-ban tűzszünet jön létre, amelyet Mekkában írnak alá, Szaúd-Arábia és Pakisztán garanciájával. A kormányfői tisztet az államfő riválisa, Gulbuddin Hekmatjar, az Igazság Pártja vezetője kapta.
