ANGOLA
ANGOLA
Angolai Köztársaság
República de Angola (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 1246700 km2. Magyarországnál kb. 13-szor nagyobb. Fekvés: DNy-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Szomszédai: Zaire (É), Zambia (K)? Namíbia (D); Cabinda tartományt – melyet Zaire választ külön az országtól – Kongó (É) határolja. Felszín: A keskeny parti síkságból 900–2000 m magas, termékeny fennsík emelkedik ki; D-en sivatag. Cabinda tartományt trópusi erdő borítja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m). Legjelentősebb folyók: Cuanza, Cunene, Cubango.
Népesség: Lakosság (1990): 1001100 (10% nomád). Népsűrűség: 8 km2. Etnikai csoportok: bantu (mbundu 40%, kimbundu 25%), musikongo, imbangala, ambo, vatva, busman csoportok, mesztic, portugál. Nyelvek: portugál (hiv.), bantu nyelvek. Vallások: törzsi vallású 42%, r. kat. 40%, protestáns 12%. Városi lakosság: 28%. főváros: Luanda (*1988): 1200000 (A): Városok (1984): Huambo 61885; Lobito 59528; Benguela 40996.
Államforma: köztársaság. Államfő: José Eduardo dos Santos (1979.szept. óta). Kormányfő: Fernando José de Franca Dias van Dunem (1991.júl. óta). Nemzeti ünnep: nov. 11.
Gazdaság: Pénznem: új kwanz (1993. máj.: 3918,61 = 1 USD). GNP (1989): 6 Mrd USD. GNP/fő (1989): 610 USD. Gazdasági növekedés (1980–88): 2,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 85%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1989): 3,0 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gyémánt, kávé, szizál, hal, faanyag, cement, pálmaolaj, kukorica. Fő exportpartner: Egyesült Államok 37%. Import (1989): 1,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, gép, berendezés, vegyipari termék, gyógyszer, közlekedési eszköz, nyersvas, acél. Főbb importpartnerek: Franciao. 25%, Brazília 12%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2952 km. Közúti hálózat (1986): 73830 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 122000; egyéb gépjármű: 44000. Főbb kikötők: Cabinda, Lobito, Luanda. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 200; rádió: 22; telefon: 122. Napilap (*1984): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor való élettartam (1991): férfiak: 42; nők: 46 év. Születés (1991) 47,0‰. Halálozás (1991): 21,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1991): 151,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 672. Egy orvosra jutó lakosok: 13489.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 40%.
A volt portugál gyarmat, majd tengeren túli megye 1975. nov. 11-én válik függetlenné. Az új alkotmány marxista ihletésű. Az MPLA (angolai Népi Felszabadító Mozgalom) vezetője, Agostinho Neto kubai csapatok támogatásával száll szembe a korábbi belső szövetségesekkel, az FNLA-val (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) és az UNITA-val (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). 1976-ban Angolát felveszik az ENSZ-be, majd barátsági és együttműködési szerződést köt a Szovjetunióval. Neto halála után 1979-ben Eduardo dos Santos lesz az állam és az MPLA elnöke. 1988-ban az angolai–kubai–amerikai–dél-afrikai tárgyalásokon megegyeznek a kubai csapatok kivonásáról. 1989-ben a kormány és az UNITA fegyverszüneti megállapodást köt. 1991-ben a kormány és az UNITA képviselői békeszerződést írnak alá. 16 éves polgárháború ér egy időre véget, az utolsó kubai katona távozik az országból. Az 1992. szept.-i választásokon a kormánypárt győz, a polgárháború hevesebben tör ki, mint korábban. A városokra is kiterjed a harc. A nemzetközi közvetítés sem segít. 1993. márc.-ban az UNITA fegyveresei elfoglalják a második számú várost, Huambót. Savimbi elveszíti a külföld támogatását.
