ARGENTÍNA
ARGENTÍNA
Argentin Köztársaság
República Argentina (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 2780092 km2, Magyarországnál kb. 29-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika D-i részén. Szomszédai: Chile (Ny), Bolívia, Paraguay (É), Brazília, Uruguay (ÉK). Felszín: Ny-i részén az Andok több ezer m magas hegyláncai; K-en a Gran Chaco fás, bokros síksága, a Pampák és Patagónia (táblás vidék). Legmagasabb pont: Aconcagua (6959 m). Legjelentősebb folyók: Paraná, Paraguay, Pilcomayo. Legnagyobb tavak: Mar Chiquita-tó, Buenos Aires-tó, Argentino-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 32321000.Életkor szerint: 0–14: 30,3%; 15–59: 56,8%; 60–: 12,9%. Népsűrűség: 12/km2. Etnikai csoportok: fehér 97%, indián, mesztic. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, olasz, német, francia. Vallások: r. kat. 90%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 86%. Főváros: Buenos Aires (1990): 11382000 (A). Városok (1990): Córdoba 1167000; Rosario 1096300; Mendoza 729000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Menem (1989. júl. óta). Nemzeti ünnep: máj. 25.,júl. 9.
Gazdaság: Pénznem: peso (1993. máj.: 1,00 = 1 USD). GDP (1991): 177 Mrd USD. GDP/fő (1991): 5441 USD. Gazdasági növekedés (1991): 8,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 3,1. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 43. Adósság/fő (1991): 1871 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1991): 1,4. Fogyasztói árváltozások (1991): 171%. Munkanélküliség (1991): 6,0%. Munkerő-megoszlás: mezőgazdaság 12%; ipar és kereskedelem 31%. Export (1991): 12 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gabona, hús, konzerv, bőr, gyapjú, lenolaj, tejtermék, gyümölcs, vegyipari termék, gép. Főbb exportpartnerek: Brazília 12%, Egyesült Államok 10%, Németo. 9%. Import (1991: 7,38 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, vegyi cikk közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 28%, Brazília 10%, Németo. 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 34509 km; ebből villamosított: 210 km. Közúti hálózat (1983): 220093 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 4 M; egyéb gépjármű: 1,5 M. Főbb kikötők: Buenos Aires, Bahia Blanca, La Plata. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 4; rádió: 1; telefon: 9. Napilap (1989): 88/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1990): férfiak: 67; nők: 74 év. Születés (1991): 20,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,2%. Csecsemőhalandóság (1991): 32,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 186. Egy orvosra jutó lakosok: 370.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 92%. Iskolakötelezettség 6–14 éves korig.
Az 1810-ben Spanyolországtól függetlenné vált országban a II. világháború után Juan Perón 1 évtizeden át elnök, majd hosszú száműzetés után 1973-ban újra az ország élére áll. Halála után1974-ben felesége veszi át az elnökséget. Isabel Perónt 1976-ban katonák buktatják meg. A diktatúra 7 évében 10 ezer politikai ellenzéki tűnik el. Argentína elveszíti a Nagy-Britannia ellen kezdeményezett Falkland- (Malvin-) háborút. 1983-ban az ország visszatér a polgári kormányzáshoz. Raúl Alfonsin elnök több korábbi katonai vezetőt elítéltet, új pénz vezet be, az australt. Helyzetét nehezíti 3 katonai lázadás. Az 1989-es választásokon Carlos Menem, a peronisták vezetője győz. Szigorú gazdaságpolitikát vezet be, amelynek eredményei 1992-től már láthatóak. 1990-ben újabb sikertelen puccskísérletre kerül sor. 1995-től Argentína és Brazília közös piac megteremtését tervezik. Az elnök megkegyelmez a 70-es évek puccsistáinak. Pártja győz az időközi parlamenti választásokon is.
