AUSZTRIA
AUSZTRIA
Osztrák Kztársaság
Republik Österreich (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 83856 Km2, Magyarországánál valamivel kisebb. Fekvés: Közép-Európa DNy-i részén. Szomszédai: Svájc, Liechtenstein (Ny), Németország, Magyarország (K), Olaszország (D), Szlovénia (DK), Szlovákia (ÉK), Csehország (É). Felszín: Változatos; nagy részén az Alpok láncai húzódnak; központi része a Duna völgye. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m). Legjelentősebb folyók: Donau (Duna), Inn, Mur (Mura).Legnagyobb tavak: Boden-tó, Neusiedler See (Fertő tó), Attersee.
Népesség: Lakosság (1992): 7860800. Életkor szerint: 0–14: 17,4%; 15–59: 62,1%; 60–: 20,5%. Népsűrűség: 94/km2. Etnikai csoportok: osztrák 98%, horvát 0,3%; szlovén 0,2%; magyar: 0,16%. Nyelv: német. Vallások: r. kat. 80,6%, protestáns 4,9%, mohamedán 1%, vallás nélküli 10%. Városi lakosság: 58%. Főváros: Wien (Bécs) (1991): 1533176. Városok (1991): Graz 232155; Linz 202855; Salzburg 143971.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Thomas Klestil (1992. ápr. óta). Kormányfő: Franz Vranitzky kancellár (1986 óta). Nemzeti ünnep: okt. 26.
Gazdaság: Pénznem: schilling (1993. máj. 11,15 = 1 USD). GDP (1991): 160,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 20827 USD. Gazdasági növekedés (1991): 3,2%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 1,2. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,3%. Munkanélküliség (1991): 5,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 8%; ipar és kereskedelem 35%; szolgáltatás 56%. Export (1991): 42,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: bányatermék, gép, berendezés, papír, fa, textília, energia, vegyipari termék, nyersanyag, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Németo. 39%, Olaszo. 9%, Svájc 6%, Franciao. 4%. Import (1991): 49,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, textília, gép, szállítóeszköz, élelmiszer, gyümölcs, zöldség, vegyipari termék, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Németo. 43%, Olaszo. 9%, Japán 5%, Franciao. 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 5641 km; ebből villamosított 3238 km. Közúti hálózat (1989): 34965 km; ebből autópálya (1991): 1463 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 2991384; egyéb gépjármű (1989): 893237. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,8; rádió: 1,6; telefon: 1,8. Napilap (1990): 389/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 74; nők: 81 év. Születés (1991): 12,0‰. Halálozás (1991): 12,0‰. Népességnövekedés (1991): –0,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 5,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 101. Egy orvosra jutó lakosok: 356.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1955-ben államszerződéssel örökös semlegességet kinyilvánító országot 1966-ig a 2 nagy párt, a szocialista SPÖ és a Néppárt, az ÖVP koalíciója kormányozza. Négyéves ÖVP-kormányzás után 1970-től újra szocialista politikus a kancellár. A Kreisky-korszakot a keleti nyitás jellemzi. 1986-ban az elnökválasztásokon Kurt Waldheim, az ENSZ korábbi főtitkára győz, bár náci múltja miatt sokan támadják. Franz Vranitzky az új kancellár. A választások eredményeként újra nagykoalíció alakul. Az osztrák gazdaságot jelentősen átalakítják, privatizálják, átszervezik, miközben megőrzik az alacsony munkanélküliséget. 1989-ben az ország jelentkezik a Közös Piacba, bár a konkrét tárgyalások 1993 elejéig váratnak magukra. Az 1990-es választások megerősítik a nagykoalíciót. 1991-ben bécsi népszavazás utasítja el a világkiállítás társrendezését. A szocialisták Szociáldemokrata Pártra változtatják pártjuk nevét. A Néppárt élére Erhard Busek áll. Az 1992. ápr.-i elnökválasztásokat a Néppárt jelöltje nyeri. Nemzeti vita kezdődik a külföldiek státusáról, amelynek folyamán a kiutasításukat sürgető FPÖ-vezető Jörg Haider vereséget szenved: nem tud elegendő aláírást gyűjteni a népszavazás kiírására. Ápr.-ban Ausztria a zéró gazdasági növekedés miatt széles körű importkorlátozásokat rendel el a volt szocialista országokkal szemben.
