BOSZNIA-HERCEGOVINA
BOSZNIA-HERCEGOVINA
Bosznia-Hercegovina Köztársaság
Republika Bosna i Hercegovina (szerbhorvátul)
Délkelet-Európa
Földrajz: Terület: 51129 km2, Magyarországnak több mint a fele. Fekvés: Szomszédai: Horvátország (Ny, D), Jugoszlávia (K, É). Felszín: É-on síkság, középső részén dombos, D-en hegyvidék. Legmagasabb pont: Plocno (2228 m). Legjelentősebb folyók: Sava (Száva), Bosna, Vrbas. Legnagyobb tó: Jablonicko Jezero.
Népesség: Lakosság (1989): 4479000. Népsűrűség: 86/km2. Etnikai csoprtok: bosnyák 43,7%; szerb 31,3%; horvát 17,3%; jugoszláv 7,6%. Nyelvek: szerb, horvát. Vallások: mohamedán 40%, görögkeleti 33%, r. kat. 19%. Főváros: Sarajevo (Szarajevó) (1989): 449000. Város (1981): Banja Luka 183618.
Államforma: köztársaság. Államfő: Alija Izetbegović (1990. nov. óta). Kormányfő: Mile Akmadzić.
Gazdaság: Pénznem: dinar (új dinár) (1993. máj.: 61211 = 1 USD); horvát dinár (1993. máj.: 1919 = 1 USD); bosznia-hercegovinai dinár. GDP/fő (1990): 1600 USD.
A 400 éven át török irányítás alatt álló terület az I. világháború után a jugoszláv szövetséghez csatlakozik. Az 1990-es választásokon 38 párt indul, a muzulmán Demokratikus Akciópárt és a Szerb Demokrata Párt szerzi meg a legtöbb képviselői helyet. A parlament 1991. okt. 15-én nyilvánítja ki az ország függetlenségét. 1992. jan.-ban a törvényhozók népszavazást hirdetnek meg a függetlenségről. A szerb lakosság vezetője, Radovan Karadžić ezt hadüzenetek nyilvánítja. A márc.-i népszavazáson a szavazók 99,43%-a a függetlenség mellett teszi le voksát. Ezután a 3 népcsoport – a szerbek, a horvátok és a muzulmán bosnyákok – egyre több összetűzésbe kerül egymással. Az elvileg háromfelé osztott országban ápr.-tól mindenfelé szólnak a fegyverek. A lakosság egyharmadát kitevő szerbek kikiáltják a boszniai szerb köztársaságot. A Közös Piac elismeri Bosznia önállóságát. Júl.-ban a horvátok is kinyilvánítják önállóságukat. Eredménytelenül folynak a tárgyalások az ország 10 regióra való felosztásáról. Az ENSZ katonákat küld Szarajevóba. NATO hadihajók járőröznek Montenegro partjai előtt. A szerbek internálótáborokat nyitnak meg, nemzetközi felháborodás kíséri a leleplezett kegyetlenkedéseket. Aug.-ban a BT elfogadja a 770-es határozatot, amely a humanitárius segélyek eljuttatására hív fel. Miközben az ENSZ kéksisakosai nem tudják mindenhová eljuttatni a külföldi élelmiszersegélyt, valamint az európai és nemzetközi békeközvetítések többször kudarcot vallanak. 1993. márc.-tól amerikai katonai repülők is bekapcsolódnak az éhező lakosság ellátásába. A háború első éve alatt kétszázezren pusztulnak el – nyolcezren Szarajevóban –, százezrek sebesülnek meg, több ezer lányt és asszonyt erőszakolnak meg. Márc.-ban Izetbegović aláírja Vance és Owen, a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia 2 elnökének béketervét, amely 10 autonóm régióra osztja az országot, Szarajevó központtal. A boszniai szerb parlament ezt elutasítja. Meghosszabbítják az ENSZ-erők tartózkodását, megkezdődik az első per a háborús bűntettek miatt. Bosznia muzulmán lakosságának tragédiája 1993 tavaszán a világpolitika és a nemzetközi közvélemény legfontosabb témája.
