BURUNDI
BURUNDI
Burundi Köztársaság
République de Burundi (franciául)
Republika y’Uburundi (kirundi nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 27384 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés. K-Afrika középső részén. Szomszédai: Ruanda (É), Zaire (Ny), Tanzánia (K). Felszín: K-en magasföld, dombvidék; Ny-on hegyvidék, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-tó árkához. Legmagasabb pont: Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
Népesség: lakosság (1990): 5470000. Életkor szerint: 0–14: 45,1%; 15–59: 50,1%; 60–: 4,8%. Népsűrűség: 196/km2. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 80%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 60%, törzsi vallású 35%, protestáns 4%, mohamedán 1%. Városi lakosság: 6%. Főváros: Bujumbura (1986): 272600. Város (1986): Gitega 95300.
Államforma: köztársaság. Államfő: Pierre Buyoya (1987. szept. óta). Kormányfő: Adrien Sibomana (1992. ápr. óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (burundi frank) (1993. máj.: 230,24 = 1 USD). GNP (1991): 1,15 Mrd USD. GNP/fő (1990): 210 USD. Gazdasági növekedés (1980–90): 4,2%. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 43,6. Védelmi kiadások a költségvetés %-ában (1990 19. Fogyasztói árváltozások (1991): 8,9%. Export (1991): 203 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, tea, gyapot, bőr, érc. Főbb exportpartnerek: Németo. 31%, Belgium 20%. Import (1990): 235 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, jármű, élelmiszer, kőolaj, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK, Belgium, Franciao.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5144 km; ebből burkolt: 310 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 10000; egyéb gépjármű: 9000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 45; telefon: 551. Napilap (1987): 1/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 50; nők: 54 év. Születés (1991): 48‰. Halálozás (1991): 15‰. Népességnövekedés (1991): 3,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 114,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 724. Egy orvosra jutó lakosok: 18365.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 40%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A németek, belgák kormányozta, később népszövetségi mandátum, majd ENSZ gyámsági terület 1962.júl. 1-jén válik függetlenné. A 60-as években kezdődő hatalmi harcok 1972-ben kiéleződnek, a kormánycsapatok és a lázadók ütközeteiben 120 ezren halnak meg. A győztest a hadsereg 1976-ban megbuktatja. Jean-Baptiste Bagazát 1987-ben szintén a hadsereg távolítja el hivatalából. Pierre Buyoya őrnagy katonái 1988-ban legalább 5 ezer parasztot ölnek meg a zavargások utáni megtorlás során, 1991-ben újabb zavargások következnek. 1992. márc.-ban az elnök puccskísérletet hiúsít meg. Népszavazás erősíti meg az elnököt hivatalában és fogad el új alkotmány, amely lassú demokratizálódást ír elő. A lakosság többségét kitevő, korábban lázadó hutuk állíthatják ki a kormányfőt.
