DZSIBUTI
DZSIBUTI
Dzsibuti Köztársaság
République de Djibouti (franciául)
Jumhuriya Djiboutiya (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 23200 km2, Magyarországnak kb. egynegyede. Fekvés: K-Afrika É-i partvidékén, az Arab-félszigettől a Bab-el Mandeb tengerszoros választja el. Szomszédai: Etiópia (É, Ny), Szomália (D). Felszín: A tengerparti félsivatagos, sivatagos síkság lépcsőzetesen emelkedik a fennsíkokat közrezáró K-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pont: Moussa Ali (2063 m). Legnagyobb tavak: Assal-tó, Abbé-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 427000 (30% nomád). Népsűrűség: 17/km2. Etnikai csoportok: szomáliai (issza) 47%; afar 37%; fehér 8%; arab 6%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), issza, afar. Vallások: mohamedán (szinnita) 94%, r. kat. Városi lakosság: 78%. Főváros: Djibouti (Dzsibuti) (1988): 290000. Városok (1985): Dikhil 30000, Tadjoura, Obock.
Államforma: köztársaság. Államfő: Hassan Gouled Aptidon (1977 óta). Kormányfő: Barkad Gourad Hamadou (1978. szept. óta). Nemzeti ünnep: jún. 27.
Gazdaság: Pénznem: franc (dzsibuti frank) (1993. máj.: 178,39 = USD). GDP (1989): 344 M USD. GDP/fő (1989): 1030 USD. Gazdasági növekedés (1980–85): 2,2%. Export (1990): 190 M USD. Főbb exportcikkek: bőr, állati termék, só. Főbb exportpartnerek: közel-keleti országok 50%. Import (1990): 311 M USD. Főbb importcikkek: textília, élelmiszer, iparcikk, kőolaj. Főbb importpartnerek: közös piaci országok 36%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 106 km. Közúti hálózat (1989): 3067 km; ebből burkolt: 412 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 11799; egyéb gépjármű: 1051. Fő kikötő: Dzsibuti. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 38; rádió: 18; telefon:55.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 45; nők: 49 év. Születés (1991): 43,0‰. Halálozás (1991): 17,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1991): 121,0‰.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 20%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
Az 1967-es népszavazás elutasítja a függetlenséget és a francia fennhatóság folytatását kéri. Giscard d’Estaing elnöksége alatt 1977. jún. 27-én önálló lesz. Az 1981-es alkotmány egypártrendszerű államként deklarálja Dzsibutit. 1991 őszére a szomáliai belviszály begyűrűzik az országba, az elnök általános mozgósítást rendel el. 1992. ápr.-ban az új alkotmány 4 párt működését fogadja el és választásokat hirdet meg.
