ÉSZAK-KOREA
ÉSZAK-KOREA
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
Choson Minchu-chui Inmin Konghwa-guk (koreai nyelven)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 120538 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: K-Ázsia É-i részén. Szomszédai: Oroszország (É),Dél-Korea (D). Felszín: É-on magas hegységek és vulkánokkal borított fennsík; DNy-on halomvidék; a Sárga-tenger partján alacsony dombvidék, medencék. Legmagasabb pont: Pektu (2744 m). Legjelentősebb folyók: Jalu, Tedong, Tuman. Legnagyobb tó: Csangdzsini-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1990): 21576000. Népsűrűség: 186/km2. Etnikai csoport: koreai 99,35%. Nyelvek: koreai (hiv.), kínai, orosz. Vallások: hivatalosan ateista ország; hagyomány szerint buddhista, konfuciánus. Városi lakosság: 60%. Főváros: Phenjan (Phjongjang) (*1984): 2639448. Városok: Hamhung 775000 (*1981); nampho 691284 (*1984); Cshongdzsin 754128 (*1984).
Államforma: szocialista népköztársaság: Államfő: Kim Ir Szen (1972 óta). Kormányfő: Ro Jai Bong (1991. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: Pénznem: KNDK-von (1993. máj.: 2,15 = 1 USD). GNP (1989): 21 Mrd USD. GNP/fő (1989): 987 USD. Gazdasági növekedés (1991): –5,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1991): 24. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 48%. Export (1991): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, színesfém, nyersanyag, iparcikk, gép, berendezés, élelmiszer, textília. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 40%, Japán 20%, Dél-Korea 12%. Import (1991): 2,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, textília, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 37%, Kína 23%, Japán 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 4927 km; ebből villamosított: 2706 km. Közúti hálózat (1990): 23000 km; ebből autópálya: 240 km. Gépjárművek (1990): 248000. Főbb kikötők: Cshongdzsin, Hamhung, Nampho. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 90; rádió: 6.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991). férfiak: 67; nők: 73 év. Születés (1991): 24,0‰. Halálozás (1991): 6,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,8%. Csecsemőhalandóság (1991): 32,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 74. Egy orvosra jutó lakosok: 370.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A II. világháború végén a szovjet csapatok által felszabadított országban 1948. szept. 9-én kiáltják ki a népköztársaságot. A koreai háború (1950–53) óta vezető szerepet játszó Kim Ir Szen elnök gyakorlatilag egypártrendszerű államot rendez be, látványos személyi kultusz övezi. 1986 óta fiát emlegetik lehetséges utódként. Kim Dzsong II több vezető posztot tölt be, 1992. ápr.-ban a hadsereg marsalljává, 1 évvel később főparancsnokká lép elő. Az 1988-as szöuli olimpián az észak-koreai sportolók nem vesznek részt. 1989-ben a Szovjetunió és D-Korea bővülő kapcsolatai miatt É-Korea hazahívja moszkvai nagykövetét. 1990-ben a Legfelső Népi Gyűlés elnökként újraválasztja Kim Ir Szent. 1991-ben az ország az ENSZ tagja lesz, lassan megindulnak a tárgyalások É- és D-Korea között. A többi között kölcsönös atomerőmű-látogatásokról is egyezmény születik, mivel egyre több hír járja arról, hogy É-Korea nukleáris hatalommá válik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit az ország 1993. ápr.-ig elutasítja. A közös koreai–amerikai hadgyakorlat miatt rendkívüli állapotot hirdetnek ki. Az ország egyoldalúan felmondja az atomsorompó-szerződést. Pekingi közvetítéssel folynak a próbálkozások a válság megoldására.
