HORVÁTORSZÁG
HORVÁTORSZÁG
Horvát Köztársaság
Republika Hrvatska (horvát nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 56538 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer kisebb. Szomszédai: Magyarország (É), Szlovénia (ÉNy), Bosznia-Hercegovina (K, É). Jugoszlávia (K). Felszín: K-en és É-on túlnyomórészt síkság; Ny-on és D-en az erősen tagolt Adriai-partvidéktől meredeken kiemelkedő karsztos hegyvidék (Dinári Alpok). Legmagasabb pont: Sv. Jure (1762 m). Legjelentősebb folyók: Drava (Dráva), Sava (Száva), Kupa. Legnagyobb tavak: Perucko-víztároló, Vranai-tó, Krušcicai-víztároló.
Népesség: lakosság (1989): 4683000. Népsűrűség: 83/km2. Etnikai csoportok: horvát 77,9%; szerb 12,2%; magyar. Vallások: r. kat. 76,5%, görögkeleti 11%, muzulmán 1,2%. Főváros: Zagreb (Zágráb) (*1989): 1200000. Városok (*1991): Split 207000; Rijeka (Fiume) 206000; Osijek (Eszék) 165000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Franjo Tudjman (1990. máj. óta). Kormányfő: Hrvoje Sarinić (1991 óta).
Gazdaság: Pénznem: dinar (dinár) (1993. máj.: 1919,96 = 1 USD). GDP (*1990): 20 Mrd USD. Fogyasztói árváltozások (1990): 630 %. Export (1990): 4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, jármű, vegyipari termék, élelmiszer, textília, ruhanemű, fém. Főbb exportpartnerek: Olaszo. 21%, Szovjetunió 17%, NSZK 15%. Import (1990): 5,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: vegyipari termék, gép, jármű, textília, ruhanemű, fém. Főbb importpartnerek: Olaszo. 15%, NSZK 15%, Szovjetunió 10%.
Közlekedés: Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 795503; egyéb gépjármű: 53739. Főbb kikötők: Rijeka, Split, Dubrovnik.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 35697. Orvosok: 12091.
A 10. sz.-tól születő, hitében Róma, politikájában hamarosan Magyarország felé forduló terület 1526 után a Habsburg-ház birtokába jut. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része. A II. világháború alatt kiújuló szerb–horvát ellentéteket 1945-től Tito elnök háttérbe szorítja, Horvátország jugoszláv köztársaság. Az első szabad választásokon, 1990-ben Franjo Tudjman szerez abszolút többséget. A föderációt Szlovéniával egyetértésben konföderációvá akarja alakítani. A horvátok a szerbeket, a Horvátországban lakó szerbek a horvátokat vádolják beolvasztó törekvésekkel. 1991-ben népszavazás dönt a köztársaság függetlenségéről. A szerb kisebbség bojkottálja a voksolást, fegyveres harcba kezd. A milíciák csetepatéiból polgárháború kerekedik. A jugoszláv hadsereg nehézfegyverekkel avatkozik a küzdelembe, horvát településeket rombol földig. Tucatnyi fegyvernyugvási szerződés ellenére a harcok a dalmát tengerpartra is kiterjednek. Dubrovnik történelmi nevezetességei több száz találatot kapnak. Tízezrek menekülnek. Vukovárt a horvát milíciák hónapokon át védik, sikertelenül. A csetnikek mindenfelé kegyetlenkednek. A Közös Piac Horvátország és Szlovénia elismerését fogadja el, 1992. jan.-ra. Az ENSZ katonai megfigyelőket küld. A szerb kisebbség autonómiát kap, Milošević a polgárháború végét jelenti be. Horvát adatok szerint 3104-en haltak meg a harcokban, közöttük több mint ezer civil. Júl.-ban a horvát és a boszniai elnök a szerbek elleni közös fellépésben egyezik meg. Aug.-ban szerbek és horvátok foglyokat cserélnek. Ősztől a horvátok is összetűznek a muzulmánokkal Boszniában. 1993-ban a nemzetközi közösség a horvátokat is elítéli, mivel a katonák megsértik a korábbi tűzszüneti egyezményeket.
