JAPÁN
JAPÁN
Nippon (japánul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 377815 km2, Magyarországnál kb. 4-szer nagyobb. Fekvés: 4 nagy és 100 kisebb szigetből álló szigetcsoport Ázsia K-i partvidéke mentén. Felszín: A szigetcsoporton magas- és középhegység húzódik végig, medencéket, alföldeket közrezárva. A partvidék mentén termékeny síkság. Gyakori földrengés; számos működő vulkán. Legmagasabb pont: Fudzsi (Fuji, 3776 m). Legjelentősebb folyók: Tone, Kitakami, Shinano. Legnagyobb tó: Biwa.
Népesség: lakosság (1991): 123050000. Életkor szerint: 0–14: 18,0%; 15–59: 64,3%; 60–: 17,7%. Népsűrűség: 328/km2. Etnikai csoportok: japán 99,4%; koreai, kínai. Nyelvek: japán (hiv.), angol. Vallások: sinto és buddhista 80%, protestáns, r. kat. Városi lakosság: 77%. Főváros: Tokyo (Tokió) (1990): 8163000. Városok (1990): Yokohama 3220000; Osaka 2642000; Nagoya 2155000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Akihito császár (1989. febr. ótra). Kormányfő: Mijazava Kiicsi (1991. nov. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 29., dec. 23.
Gazdaság: Pénznem: yen (jen) (1993. máj.: 111,21 = 1 USD). GDP (1991): 2271,9 Mrd USD. GDP/fő (1991): 27187 USD. Gazdasági növekedés (1991): 4%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1991): <1. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,3%. Munkanélküliség (1991): 2,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 8%; ipar 32%. Export (1991): 306 Mrd USD. Főbb exportcikkek: jármű, irodagép, elektronikai ipar, optikai, vegyipari, kohászati termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 30%, délkelet-ázsiai országok 23%, Németo. 7%. Import (1991): 20 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, élelmiszer, vegyipari termék, textília, fa. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 22%, Kína 6%, Ausztrália 6%, Indonézia 5%, Dél-Korea 5%, Németo. 4,5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 32385 km; ebből villamosított 14373 km. Közúti hálózat (1989): 1109981 km; ebből burkolt: 45847 km; autópálya (1988): 3721 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 34924000; egyéb gépjármű: 21321000. Főbb kikötők: Yokohama, Tokyo, Kobe. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 1,8; rádió: 1,3; telefon: 2,3. Napilap (1991): 429/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 76; nők: 82 év. Születés (1991): 10,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (0990): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1991): 4,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 77. Egy orvosra jutó lakosok: 609.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991) 99%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Az 1926 után Hirohito császár teljes, majd jelképes uralma alatt élő Japánban a II. világháború után a Liberális Demokrata Párt (LDP) tölt be vezető szerepet. Az Egyesült Államokkal 1951-ben békeszerződést kötő ország 1972-ben visszakapja az Okinawa-szigeteket. 1978-ban helyreállítja kereskedelmi kapcsolatait Kínával, a II. világháborúban szemben álló felek békeszerződést kötnek. Több gyors kormányfőváltás után 1982-től Jaszuhiro Nakaszone áll a kabinet élén. Látogatásra hívja meg Gorbacsovot, megkezdődnek a napjainkig húzódó tárgyalások a rendezetlen kapcsolatokról, a Kuril-szigetek visszaadásáról a szigetországnak. A virágzó gazdaságnak az évtized közepétől fokozottan meg kell küzdenie a délkelet-ázsiai exportálókkal. 1987-ben az újraválasztott kormány megvalósítja a sokat vitatott célkitűzést: a katonai kiadások 1945 óta először átlépik a nemzeti össztermék 1%-át. Az új kormányfő Noboru Takesita, az LDP főtitkára. 1989-ben meghal Hirohito császár, hatalmas pompával temetik. Fia, Akihito lép a trónra. Korrupciós botrány miatt lemond a kormányfő, majd a következő években több vezető politikus. De az 1990-es választásokon a párt mégis megtartja vezető szerepét a Szocialista Párttal szemben. A dél-koreai elnök látogatása a kibékülés kezdete. 1991-ben a kormányfő Kínába látogat, ahol ötmilliárd dolláros fejlesztési segélyt ígér. Naruhito herceget hivatalosan is trónörökössé nyilvánítják. Kaifu Tosiki nem indul az LDP elnökválasztásán, így a politikai hagyományoknak megfelelően elveszíti a kormányfői széket. Utóda, Mijazava Kiicsi 1992. jan.-ban jelentős segélyt ígér Oroszországnak, ha visszaadja a Kuril-szigeteket. Jún.-ban a törvényhozók elfogadják Japán önvédelmi alakulatok bevetését az ENSZ-akciókban, így először Kambodzsába, majd 1993-ban Mozambikba indulnak csapatok. Japán az erősödő jen időszakában is megtartja kereskedelmi többletét, amely 1992-ben meghaladja a 110 milliárd dollárt. 1993. ápr.-ban a kormány 110 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot fogad el.
