KUBA
KUBA
Kubai Köztársaság
República de Cuba (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 110860 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: A Karib-tengeri Nagy-Antillák legnyugatibb részét képező szigetek. Felszín: A legnagyobb sziget (Kuba) nagy része síkság és alacsony dombvidék. K-en magas hegyek; a partvidék ingoványos. Legmagasabb pont: Turquino (1971 m). Legjelentősebb folyók: Cauto, Sagua La Grande.
Népesség: Lakosság (1990): 10626000. Életkor szerint: 0–14: 23,3%; 15–59: 64,9%; 60–: 11,8%. Népsűrűség: 96/km2. Etnikai csoportok: fehér 70%; mesztic és mulatt 17%; fekete 12%; kínai. Nyelv: spanyol. Vallás: vallás nélküli 49%,r. kat. 40%; protestáns 3%. Városi lakosság: 75%. Főváros: La Habana (Havanna) (1989): 2096100. Városok (1989): Santiago de Cuba 405400; Camgüey 283800; Holguín 194700.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Fidel Castro Ruz (197 óta). Nemzeti ünnep: jan. 1., júl. 26., okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: kubai peso (1993. máj.: 0,76 = 1 USD). GDP /*1991): 23,6 Mrd USD. GNP/fő (1984): 916 USD. Gazdasági növekedés (*1991): –25%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1989): 6. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 13%/; ipar és kereskedelem 29%. Export (1990): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: cukor, gyümölcs, zöldség, hal, dohány. Fő exportpartner: Szovjetunió 72%. Import (1990): 1,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, élelmiszer, dohány, vegyipari termék, nyersanyag. Fő importpartner: Szovjetunió 67%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 4880 km; ebből villamosított: 152 km. Közúti hálózat (1986): 16740 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 200000. Főbb kikötők: Havanna, Santiago de Cuba, Matanzas. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5; rádió: 3; telefon: 19. Napilap (1988): 155/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 73; nők: 78 év. Születés (1991): 18,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 12,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 174. Egy orvosra jutó lakosok: 303.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 98%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
A spanyol uralom alól 1898-ban felszabaduló sziget amerikai befolyás alá kerül, aminek csak a forradalom 1959. jan. 1-jei győzelme vet véget. Az egykori vezetők azóta is az ország élén állnak. 1985-től több latin-amerikai ország veszi fel a kapcsolatot a szigetországgal, amelyek az amerikai embargó hatására korábban megszakították a diplomáciai viszonyt. A kubai katonák a 70-es évektől harcolnak Etiópiában, Angolában, majd a 80-as évek végétől távoznak Afrikából. A 80-as évek elejei óvatos gazdasági liberalizálás után az évtized végétől újra központosítanak, egyre szigorodnak a fejadatok. A volt szocialista országok segélyeinek elmaradása drámai ellátási és energiahelyzetet teremt az országban, ez később a rossz időjárás miatt csak tovább romlik. 1991-től a korábbi teljes utazási tilalom után kisebb könnyítéseket vezetnek be. A pártkongresszus a korábbi irányvonalat erősíti meg: a forradalomnak nincs alternatívája. 1992. júl.-ban az átalakított alkotmány vallásszabadságot hirdet, közvetlen parlamenti választásokat tesz lehetővé. Az 1993. febr.-i parlamenti választásokon csak elfogadott jelöltek indulhatnak, a titokban formálódó ellenzék nem léphet fel. Júl.-ra az utolsó szovjet katona távozását tervezik, de bizonytalan a katonai berendezések jövője.
