LENGYELORSZÁG
LENGYELORSZÁG
Lengyel Köztársaság
Polska Rzeczpospolita (lengyelül)
Európa
Földrajz: Terület: 312683 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: Közép-Európa K-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: Németország (Ny), Csehország, Szlovákia (D), Belorusszia, Litvánia, Ukrajna (K). Felszín: É-on és középső részén síkság és alacsony dombvidék (Mazuri-tóhátság, Lengyel-alföld); D-en a sziléziai medence és hegyvidék (Szudéták, Lengyel-középhegység, Kárpátok). Legmagasabb pont: Rysy (2499 m). Legjelentősebb folyók: Wisla (Visztula), Odra (Odera), Bug. Legnagyobb tavak: Sniardwy-tó, Mamry-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 38423000. Életkor szerint: 0–14: 25,7%; 15–59: 60,2%; 60–: 14,1%. Népsűrűség: 122/km2. Etnikai csoportok: lengyel 99%; ukrán, belorusz, szlovák, cseh, litván. Nyelvek: lengyel (hiv.), ukrán, belorusz, német. Vallások: r. kat. 95%, protestáns 1%. Városi lakosság: 62%. Főváros: Warszawa (Varsó) (1990): 1655600. Városok (1990): Łódż 848300; Kraków (Krakkó) 750500; Wroclaw 643200.
Államforma: köztársaság. Államfő: Lech Wałęsa (1990. dec. óta). Kormányfő: Hanna Suchocka (1992. júl. óta). Nemzeti ünnep: márc. 5.
Gazdaság: Pénznem: złoty (zloty) (1993. máj.: 16578,1 = 1 USD). GDP (1991): 75,5 Mrd USD. GDP/fő (1991): 1975 USD. Gazadsági növekedés (1991): –9%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 0,7. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 3,4. Adósság/fő (1991): 1018. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 6. Fogyasztói árváltozások (*1991): 70%. Munkanélküliség (1992): 13,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 27%; ipar és kereskedelem 36%. Export (1991): 13 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, fémipari, vegyipari termék, energia, szén, érc, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Németo. 25%, Szovjetunió 15%, Nagy-Britannia 7%, Svájc 5%, Nagy-Britannia 5%, Cseh-Szlovákia 4%. Import (1990): 8,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, vegyipari termék, élelmiszer, fém. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 20%, NSZK 20%, Olaszo. 8%, Svájc 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 24287 km; ebből villamosított: 11015 km. Közúti hálózat (1989): 159000 km. Gépjárművek 81989): személygépkocsi: 4,77 M; egyéb gépjármű: 1068000. Főbb kikötők: Gdańsk, Gdynia, Szczecin. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,9; rádió: 3,6; telefon: 7,5. Napilap (1988): 217/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam(1991): férfiak: 69; nők: 77 év. Születés (1991): 14,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,5%. Csecsemőhalandóság (1991): 12,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 144. Egy orvosra jutó lakosok: 480.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Az 1966-ban millenniumát ünneplő ország több évszázados szétdaraboltság után csak 1918. nov. 10-e óta egységes és független. Az 1970-es gdański sztrájkok miatt az országot 1956 óta vezető Wladysław Gomulka kénytelen lemondani. Edward Gierek 1976-ban, majd 1980-ban szembesül hasonló megmozdulásokkal. A vezetés egyezményt ír alá a munkások képviselőivel, köztük Lech Walęsával. Stanislaw Kania egyéves vezetése után Wojciech Jaruzelski tábornok nemcsak a párt, hanem a kormány irányítását is átveszi. Rendkívüli állapotot vezet be, felfüggeszti az 1980-ban létrejött Szolidaritás szakszervezet működését. A rendkívüli állapot 1983-ban megszűnik, de az ország csak 1986-tól, az amerikai szankciók megszűntével, az új IMF-tagságnak köszönhetően jut kölcsönökhöz. 1987-ben a lakosság népszavazáson választhat 2 reformváltozat között; a lassabb változást fogadja el. Az újabb sztrájkok miatt új kormány alakul, Mieczysław Rakowski vezetésével. A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az új állami berendezkedésről állapodnak meg. A Szolidaritást hivatalosan is bejegyzik. A választásokon a Szolidaritás győz, a szejmben az előre megállapított 35%-ot töltheti be, a szenátusban 99 hely az övé, 1 pedig független képviselőé. Bár a Szolidaritás nem lép be a kormányba, Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök az első nem kommunista egy szocialista ország kormányának élén. Az előrehozott elnökválasztásokon 1990-ben Walęsa győz, kikiáltja a harmadik köztársaságot. 1991-ben több nyugati ország elengedi a lengyel tartozások egy részét, megszüntetik a vízumkényszert. Az első szabad parlamenti választásokra intézményessé válik a Szolidaritás szakadás: Walęsa az Egyetértés Centrumot, Mazowiecki a Demokratikus Uniót vezeti. A 65 induló párt közül egyik sem kap többet 12%-nál. Az első helyen a Demokratikus Baloldal Szövetsége végez. Jan Olszewski alakít ötpárti kormányt. A növekvő árak, gazdasági nehézségek miatt a kormány 1992. jún.-ban lemond. Csak júl.-ra áll össze a hétpárti új koalíció Hanna Suchocka vezetésével. Sztrájkok folynak, de az év végére először gazdasági növekedést mutatnak ki. A külföldi beruházások nagyságában is az ország a volt szocialista táborban az élre áll. 1993. jan.-ban a lengyel „vaslady” megszavaztatja a szejmmel, hogy a kabinet rendeletekkel kormányoz. Miközben a tömeges privatizáció mikéntjéről folynak a viták, márc.-ban új abortusztörvény lép életbe, amely szerint a lengyel nők családi vagy szociális okok miatt nem szakíthatják meg a terhességet.
