LITVÁNIA
LITVÁNIA
Litván Köztársaság
Lietuvos Respublika (litván nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 65200 km2, Magyarországnak kb. kétharmada. Fekvés: K-Európa É-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: Lettország (É), Belorusszia (D, K), Oroszország, Lengyelország (Ny). Legmagasabb pont: 284 m. Legjelentősebb folyók: Nemunas, Neris, Nevezia.
Népesség: Lakosság (1990): 3723000. Népsűrűség: 57/km2. Etnikai csoportok: litván 80%; orosz 9,4%; lengyel 7%; belorusz 1,7%; ukrán. Nyelvek: litván (hiv.), orosz, lengyel. Vallás: r. kat. Városi lakosság: 69%. Főváros: Vilnius (1990): 592500. Városok: Kaunas 430000; Klaipeda 206000, Siauliai 148000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Algirdas Brazauskas (1992. nov. óta). Kormányfő: Adolfas Slezevicius (1993. febr. óta). Nemzeti ünnep: febr. 16.
Gazdaság: Pénznem: litas. GDP/fő (*1990): 2758 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat: (1990): 2010 km. Közúti hálózat (1990): 43100 km; ebből burkolt: 34100 km. Fő kikötő: Klaipeda. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,9; rádió: 1,2; telefon: 4,5.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 67; nők: 76 év. Csecsemőhalandóság (1989): 10,3 ‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 81. Egy orvosra jutó lakosok: 218.
A középkorban jelentős állam a cári birodalom széthullásával, 1918-ban szerzi vissza önállóságát. Az 1939-es Hitler–Sztálin-paktum eredményeképpen 1940-ben a Szovjetunió része, ám az orosz lakosság aránya a 90-es évekre sem éri el a 10%-ot. A katolikus hagyományú köztársaságban a 80-as évek végére befolyásos szervezetté válik a Szajudisz. Az autonómiát követelő erők egyesülete nyeri az 1990-es választásokat is. Az új parlament kikiáltja a Litván Köztársaságot, elnökké választja Vytautas Landsbergis művészettörténészt. Újabb szovjet csapatok érkeznek, több összecsapásra kerül sor. Gorbacsov és a kormány tárgyalásai eredmény nélkül végződnek. A kommunista Párt Litván Demokrata Munkáspártra változtatja nevét. 1991-ben a szavazók 90%-a a függetlenségre adja voksát. A nyugati államokat követően a moszkvai Államtanács is elismeri a 3 balti állam függetlenségét. Az országot felveszik az ENSZ-be, bekapcsolódik a helsinki folyamatba, megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. 1992. jan.-ban a lengyel kisebbség védelméről születik lengyel–litván szerződés, amely az átfogó jószomszédsági egyezmény része. Több kormányválság, áremelés után nov.-ben a választásokon a volt kommunista Algirdas Brazauskas győz. a parlament elnöke, majd államfő lesz.
