MAKEDÓNIA
MAKEDÓNIA
Makedón Köztársaság
Republika Makedonija (makedon és szerbhorvát nyelven)
Délkelet-Európa
Földrajz: Terület: 25713 km2, Magyarország egyharmadánál kisebb. Szomszédai: Albánia (Ny), Görögország (DK, D), Bulgária (K), Jugoszlávia (É). Felszín: Túlnyomórészt hegyvidék; a hegyláncok kisebb medencéket zárnak közre. Legmagasabb pont: Titov (2747 m). Legjelentősebb folyók: Vardar, Crna, Bregalnica. Legnagyobb tavak: Ohridi-tó, Preszpa-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 2111000. Népsűrűség: 82/km2. Etnikai csoportok: makedón 67%; albán 20%; török 4,5%; szerb 2,3%; cigány 2,3%. Nyelvek: makedón (hiv.), szerbhorvát (hiv.), albán, török. Vallások: görögkeleti, mohamedán. Főváros (1989): Skopje 505000. Városok (1981): Bitola 80100; Prilep 63600; Kumanovo 63200.
Államforma: köztársaság. Államfő: Kiro Gligorow (1990 óta). Kormányfő: Branko Crvenkovski (1992. szept. óta).
Gazdaság: Pénznem: dinár (makedón dinár). GDP/fő (1990): 1400 USD.
A második balkáni háborút lezáró bukaresti békemegállapodásban Görögország és Szerbia osztozik Makedónia nagy részén, Bulgária nem kapja meg a korábban a szerbekkel kialkudott részt, csak ennél kisebbet. Ezt a rendezést mindkét világháború során kétségbe vonják. A jugoszláv tagköztársaságban az 1991-es népszavazáson a voksolók 74%-a a függetlenséget sürgeti. A lakosság negyedét kitevő albán kisebbség bojkottálja a szavazást. Kikiáltják a makedón államot, erre az albánok saját népszavazás után1992. ápr.-ban az Illír Albán Autonóm Köztársaságot proklamálják. Az albán-makedón határon kisebb incidensek zajlanak. Görögország a nemzetközi fórumokon 1993 elejéig sikeresen akadályozza Makedónia elismerését. A görögországi makedón terület miatt névváltoztatást sürget, de nem születik kompromisszum. Ápr.-ban az ország az ENSZ tagja lesz, későbbi névkiigazítás feltételezésével.
