MONGÓLIA
MONGÓLIA
Mongol Népköztársaság
Bügd Najramdah Mongol Ard Uls (mongolul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 1566500 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: K-Ázsia középső részében. Szomszédai: Oroszország (É), Kína (D, K). Felszín: Ny-i részén 2000–4000 m magas hegységek homokos, sztyeppes, mocsaras, lefolyástalan medencéket zárnak közre. Ken 1000–2000 m magas fennsíkok, homok-, kő- és agyagsivatagokkal (a Góbi peremvidéke). Legmagasabb pont: Pik Hujtun (4653 m). Legjelentősebb folyók: Szelenga, Onon, Herlen. Legnagyobb tavak: Uvsz-tó, Hövszgöl-tó, Har-Usz-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 2124000. Népsűrűség: 1,3/km2. Etnikai csoportok: balha mongol 75%; burját mongol 5%; kazah 4%; orosz, kínai. Nyelvek: balha mongol (hiv.), kazah, orosz, kínai. Vallás: buddhista (lámaista) – egyetlen kolostor. Városi lakosság: 5,2%. Főváros: Ulánbátor (1989): 560000. Városok (1989): Darhan 87400; Erdenet 57100; Csojbalszan (1984): 23000.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Punszalmagijn Ocsirbat (1990. szept. óta). Kormányfő: Puntszagin Jasraj (1992. júl. óta). Nemzeti ünnep: júl. 11.
Gazdaság: Pénznem: tugrik (1993. máj.: 50,57 = 1 USD). GNP (1988): 1,3 Mrd USD. GNP/fő (1988): 660 USD. Gazdasági növekedés (1991): –13%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 11,5. Fogyasztói árváltozások (1991): 130%. Munkaerő-megosztás: mezőgazdaság 52%; ipar 10%. Export (1990): 661 M USD. Főbb exportcikkek: bányakincs, hús, bőr, élelmiszer, gyapjú, szőrme, élő állat. Fő exportpartner: Szovjetunió 78%. Import (1990): 924 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, iparcikk, gyógyszer, élelmiszer. Fő importpartner: Szovjetunió 77%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 1100 km. Közúti hálózat: 1500 km; ebből burkolt: 1185 km. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 18; rádió: 7,5; telefon: 36. Napilap (1989): 91/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 63; nők: 67 év. Születés (1991): 34,0‰. Halálozás (1991): 8,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,6%. Csecsemőhalandóság: 49,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 85. Egy orvosra jutó lakosok: 367.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 89%. Iskolakötelezettség: 7 év (a nagyobb településeken).
A korábbi kínai megye, majd orosz protektorátus 1921. júl. 11-e óta független, 1924-ben kihirdeti a népköztársaságot. A Szovjetunióhoz fűződő szoros szövetség évtizedei után 1986-ban Mihail Gorbacsov bejelenti, hogy csökkenteni fogják az országban állomásozó szovjet csapatok létszámát. 1990-től javul a korábban fagyos viszony Kínával. Ellenzéki tüntetők döntik le Sztálin szobrát. A Népi Forradalmi Párt új főtitkára, Punszalmagijn Ocsirbat vezetésével a kommunisták a parlamenti választásokon többséget szereznek. 1991-ben magas rangú kínai és amerikai vendégek járnak először Ulánbátorban. Eközben folyik a múlt tömeggyilkosságainak, így a lámák kiirtásának kivizsgálása. Az 1992. jún.-i választásokon a volt kommunistákat egyesítő Néppárt győz, de az ellenzék is 5 képviselői helyhez jut. 1993. márc.-ra az utolsó szovjet katona is elhagyja az országot.
