MYANMARI UNIÓ
MYANMARI UNIÓ
(korábban: Burma)
Myanmari Unió Köztársasága
Pyidaungsu Myanma Naingngandaw (burmaiul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 676552 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: D- és DK-Ázsia között, a Bengáli-öböl partján. Szomszédai: India, Banglades (Ny), Kína, Laosz, Thaiföld (K). Felszín: É-on, K-en és Ny-on értékes erdőkkel borított, 3000–5000 m magas hegyvonulatok zárják körül az Irrawaddy alföldjét és a szavannás fennsíkot. Legmagasabb pont: Hkakabo Razi (5881 m). Legjelentősebb folyók: Irrawaddy, Salween, Chindwin.
Népesség: Lakosság (1990): 41609000. Életkor szerint: 0–14: 41,2%; 15–59: 52,8%; 60–: 6,0%. Népsűrűség: 59,7/km2. Etnikai csoportok: burmai 75%; shan 9%; karen 7%; csin 2%; mon 2%; kacsin 1%; indiai 1%; kínai. Nyelvek: burmai (hiv.), angol, tamil, hindi, kínai, shan, karen. Vallások: buddhista 89%, keresztény 5%, mohamedán 4%, hindu 1,5%. Városi lakosság: 25%. Főváros: Rangoon (Rangun) (1985): 2458712. Városok (1985): Mandalay 532895; Bassein 336000; Henzada 284000.
Államforma: szocialista köztársaság. Állam- és kormányfő: Tan Shwe (1992. ápr. óta). Nemzeti ünnep: jan. 4.
Gazdaság: Pénznem: kyat (1993. máj.: 6,03 = 1 USD). GDP (1990): 16,8 Mrd USD. GDP/fő (1990): 408 USD. Gazdasági növekedés (1990): 2,7%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 30,4. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1989): 3. Fogyasztói árváltozások (1990): 17,6. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%; ipar 12%. Export (1990): 322 M USD. Főbb exportcikkek: teak- és egyéb fa, rizs, nyersgumi, érc, élő állat, hal. Főbb exportpartnerek: DK-ázsiai országok 30%, Közös Piac 12%. Import (1990): 270 M USD. Főbb importcikkek: gép, közlekedési eszköz, vegyipari termék, fogyasztási cikk. Fő importpartner: Japán 40%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 4621 km. Közúti hálózat (1988): 23253 km; ebből burkolt: 3923 km. Főbb kikötők: Rangun, Sittwe, Bassein. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 592; rádió: 13; telefon: 501. Napilap (1987): 14/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 53; nők: 56 év. Születés (1991): 32,0‰. Halálozás (1991): 13,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1991): 99,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1498. Egy orvosra jutó lakosok: 3485.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 66%. Iskolakötelezettség: 4 év.
1948-ban Burma úgy válik el Nagy-Britanniából, hogy minden kedvezményes kapcsolatról lemond. 1974-től az ország egypártrendszerű szocialista köztársaság. A fegyveres gerillák a megközelíthetetlen területeken mindvégig fenntartják ellenőrzésüket, a kormánycsapatok csak 1987-től hódítanak vissza falvakat. A politikai életet uraló Burmai Szocialista Programpárt ellen 1989-től kezdődnek tüntetések. Az 1990-es választásokat az ellenzéki Demokratikus Liga nyeri. A rendszer vezetői nem tartják be ígéretüket, hogy átadják az irányítást a házi őrizetben tartott Aung San Su Ki asszonynak. Az ország Myanmari Unióra változtatja nevét. 1991-ben Aung San Su Ki Nobel-békedíjat kap, de fogságából nem utazhat el az átvételre. A rendszer erős embere, Maung Saw 1992. márc.-ban minden hatalomról lemond és jelöltjét nevezi ki utódául. A politikai foglyok többségét, így a korábbi kormányfőt, U Nut is szabadon engedik. 1993-tól hazatérhet a Bangladesbe menekült muzulmán kisebbség. A nemzetközi tiltakozás ellenére Aung San továbbra is őrizetben marad.
