NEPÁL
NEPÁL
Nepáli Királyság
Sri Nepala Sarkar (nepáli nyelven)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 140797 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: A Himalája hegyláncai között. Szomszédai: Kína (É), India (D). Felszín: É-i részén a Himalája 6000–7000 m magas vonulatai között medencék; D-en a Himalája elővidékét alkotó, őserdőkkel borított dombvidék. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mount Everest, 8848 m). Legjelentősebb folyók: Karnali, Narayani.
Népesség: Lakosság (1990): 19096000. Életkor szerint: 0–14: 42,2%; 15–59: 52,9%; 60–: 4,9%. Népsűrűség: 125/km2. Etnikai csoportok: nepáli (tamang, gurung, nevar, thakali, magar, sunwar stb.), tibeti (sherpa), indonepáli (Brahman, kshatriya). nyelvek: nepáli (hiv.), bihári, nevari, tibeti dialektusok. Vallások: hindu 90%, buddhista 5%, mohamedán 3%. Városi lakosság: 10%. Főváros: Katmandu (1981): 235160. Városok (1981): Moráng (Biratnagar) 93544; Pátan (Lalitpur) 79875; Bhádgáon (Bhaktapur) 48472.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Birendra Bir Bikram Sáh Deva király (1972 óta). Kormányfő: Girja Praszad Koirala (1991. máj. óta). Nemzeti ünnep: dec. 28.
Gazdaság: Pénznem: rupee (nepáli rúpia) (1993. máj.: 46,52 = 1 USD). GNP (1990): 3,2 Mrd USD. GNP/fő (1990): 170 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,6%. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 18,2. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 2. Fogyasztói árváltozások (1991): 10,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 91%. Export (1991): 274 M USD. Főbb exportcikkek: gyapjúszőnyeg, ruhanemű, bőr, fa, rizs, juta, fűszer, gyógynövény. Fő exportpartner: India 38%, közös piaci országok. Import (1991): 757 M USD. Főbb importcikkek: gép, közszükségleti cikk, vegyipari termék, élelmiszer, élő állat, energia, nyersanyag, iparcikk. Fő importpartnerek: India 47%, Japán 25%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 54 km. Közúti hálózat: 2082 km. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 8,5; telefon: 415.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 50; nők: 49 év. Születés (1991): 40,0‰. Halálozás (1991): 15‰. Népességnövekedés (1991): 2,4%. Csecsemőhalandóság (1991): 98,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 4234. Egy orvosra jutó lakosok: 20737.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 29%. Iskolakötelezettség: 3 év.
Az 1768-ban alapított egyesült királyságban 1951-ben alkotmányos monarchiát vezetnek be, amelyet 1962 óta hindu alkotmányos monarchiának neveznek. A király 1982-ben, 22 éves szünet után engedélyezi a parlamenti választásokat, bár a képviselők ötödét ő választja. 1990-ben zavargások kezdődnek. A kormányfő lemond, a király jóváhagyja a pártok működését. Átmeneti kormány dolgozza ki az új alkotmányt, amely 5 évenként parlamenti választásokat helyez kilátásba. 1991-ben, az első szabad voksoláson a Kongresszus Párt abszolút többséget szerez, de a kommunista párt is befolyáshoz jut. Az új kormányfő a Kongresszus Párt tagja.
