SALVADOR
SALVADOR
Salvadori Köztársaság
República de El Salvador (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 21041 km2, Magyarországnál kb. 4,5-szer kisebb. Fekvés: Közép-Amerika Ny-i, Csendes-óceán menti partvidékén. Szomszédai: Guatemala (Ny), Honduras (K). Felszín: Nagy részén hegyvidék, ma is működő vulkánokkal. A hegyláncok medencéket, fennsíkokat zárnak közre. Legmagasabb pont: 2804 m. Legjelentősebb folyó: Lempa. Legnagyobb tó: Ilopango.
Népesség: Lakosság (1990): 5258000. Életkor szerint: 0–14: 44,3%; 15–59: 51,0%; 60–: 4,7%. Népsűrűség: 246/km2. Etnikai csoportok: mesztic 70%; indián 10%; fehér 10%. Nyelvek: spanyol (hiv.), nahuatl, maya. Vallások: r. kat. 91%, protestáns. Városi lakosság: 44%. Főváros: San Salvador (1985): 972810. Városok (1985): Santa Ana 208322; San Miguel 161156; Zacatecoluca 81035.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Alfredo Cristiani Burkard (1989. jún. óta). nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: salvadori colón (1992. máj.: 8,78 = 1 USD). GDP (1990): 5,68 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1097 USD. Gazdasági növekedés (1990): –1,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 3,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 29. Adósság/fő (1990): 286 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1989): 3,6. Fogyasztói árváltozások (1990): 16%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%; ipar és kereskedelem 16%. Export (1990): 550 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, arany, cukor, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 40%, Guatemala 15%, NSZK 13%. Import (1990): 1,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, élelmiszer, gabona, kőolaj, nyersanyag, vas, acél, vegyipari termék. Fő importpartner: Egyesült Államok 39%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 602 km. Közúti hálózat (1989): 15120 km; ebből burkolt: 5277 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 138000; egyéb gépjármű: 24000. Főbb kikötők: Acajutla, La Libertad. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 12; rádió: 2,6; telefon: 36. Napilap (1990): 52/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 62,6; nők: 66,3 év. Születés (1991): 34,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1991): 47,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1129. Egy orvosra jutó lakosok: 2830.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 75%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A Spanyolország fennhatósága alól 1821. szept. 15-én felszabaduló, de a Közép-amerikai Föderáció felbomlását követően csak 1841-től független országban századunk 60-as éveiben katonatisztek kormányoznak. A tábornokok politikai és gazdasági nézetellentétek miatt 1969-ben futballháborúba vezetik az országot a szomszédos Hondurasszal. 1979-től a katonák a kereszténydemokrata polgári politikust, José Napoleon Duartét is bevonják a vezetésbe. 1980-ban az erőszak áldozata Romero érsek is. Duarte 1986-ban tervet készít a baloldali gerillák és a kormánycsapatok összebékítésére. A Farabundo Marti felszabadítási front és a hadsereg az 1989-es választások alatt is harcol egymással. Az új elnök, Alfredo Cristiani tárgyalásokat folytat a gerillákkal, az Egyesült Államok és a közép-amerikai országok nyomására. 1991-től többször sikerül tűzszünetben megállapodni, néhány katonatisztet elítélnek a korábbi politikai gyilkosságok miatt. 1992. jan.-ban Mexikóvárosban írják alá az ENSZ közreműködésével létrejött békeszerződést. A polgárháború 75 ezer áldozatot követelt 12 év alatt. Máj.-ban az elnök szabadkereskedelmi övezetet alapít Guatemalával és Hondurasszal. 1993. márc.-ban ENSZ szakértők teszik közzé jelentésüket a törvénysértésekről. Főleg a hadsereget és a belügyminisztert, olykor a gerillákat találják bűnösnek a gyilkosságokban. Az elnök amnesztia rendeletet hirdet mindkét fél számára, amit több oldalról bírálnak. Biztosítja az ENSZ-t, hogy az év végéig megtisztítja a hadsereget, elbocsátja a belügyminisztert.
