SURINAME
SURINAME
Suriname Köztársaság
Republiek van Suriname (hollandul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 163820 km2, Magyarországnál majdnem 2-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉK-i partvidékén. Szomszédai: Guyana (Ny), Brazília (D), Francia Guyana (K). Felszín: Az Atlanti-óceán partvidéke mentén széles síkság; D-en őserdővel borított domb- és hegyvidék. Legmagasabb pont: Juliana Top (1280 m). Legjelentősebb folyók: Corantijn, Marowinje, Suriname.
Népesség: Lakosság (1990): 447000. Népsűrűség: 3/km2. Etnikai csoportok: hindi 35%; kreol 32%; indonéz (jávai) 15%; fekete 10%; indián 2%; kínai 1,6%; fehér 1%. Nyelvek: holland (hiv.), angol, takki-takki (keveréknyelv). Vallások: keresztény 42%, hindu 27%, mohamedán 20%. Városi lakosság: 48%. Főváros: Paramaribo (*1988): 192109. Városok: Nieuw Nickerie, Albina.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ronald Venetian (1991. szept. óta). Kormányfő: Jules Ajodhia (1991 óta). Nemzeti ünnep: nov. 25.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1993. máj.: 1,79 = 1 USD). GNJP (1990): 1,36 Mrd USD. GNP/fő (1990): 3050 USD. Gazdasági növekedés (1965–88): 1,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 29%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1988): 546 M USD. Főbb exportcikkek: timföld, bauxit, alumínium, rizs, banán, fa. Főbb exportpartnerek: Hollandia 25%, Norvégia 22%, Egyesült Államok 20%. Import (1988): 626 M USD. Főbb importcikkek: iparcikk, élelmiszer, gép, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 30%, Trinidad-Tobago 21%, Hollandia 9%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 120 km. Közúti hálózat: 1335 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 32000; egyéb gépjármű: 13000. Fő kikötő: Paramaribo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 8; rádió: 1,6; telefon: 10. Napilap (1991): 43/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 66; nők: 71 év. Születés (1991): 27,0‰. Halálozás (1991): 5,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 40,0‰.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 65%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
A korábbi holland gyarmat – amelyet a hollandok cserével szereztek az angoloktól – 1975. nov. 25-e óta független. A polgári kormányzatot 1980-ban katonák váltják fel. Az alumíniumipar nemzeti ellenőrzését követelő katonák élére 1982-től Desi Bouterse ezredes áll, 1985-től ő nevezi ki a parlament tagjait. Az évtized végére erősödik a kormánycsapatok és Ronny Brunswijk gerilláinak harca. 1990 karácsonyán puccsot hajt végre a fegyveres erők vezetője, majd választásokat hirdet. Az 1991-es parlamenti választásokon az ellenzék győz, bár a katonák pártja is befolyásos marad. Az elnökválasztásokat a katonák jelöltje nyeri.
