SZLOVÉNIA
SZLOVÉNIA
Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija (szlovén nyelven)
Délkelet-Európa
Földrajz: Terület: 20251 km2, Magyarországnál kb. 4,5-szer kisebb. Fekvés: Közép-Európa DNy-i részén. Szomszédai: Ausztria (É), Olaszország (Ny), Magyarország (É, K), Horvátország (K, D). Felszín: Ny-on a Juliai-Alpok nyúlványai, K-en és D-en dombos vidék. Legmagasabb pont: Triglav (2863 m). Legjelentősebb folyók: Sava (Száva), Drava (Dráva), Mura. Legnagyobb tó: Bledi-tó.
Népesség. lakosság (1990): 2000221. Népsűrűség: 98/km2. Etnikai csoportok: szlovén 90,5%; horvát 3%; szerb 2%; magyar 0,5%; olasz 0,1%; albán. Vallások: r. kat. 90%, mohamedán. Főváros: Ljubljana (1990): 330000. Városok (*1989): Maribor 186000; Celje, Kranj.
Államforma: köztársaság. Államfő: Milan Kučan (1990. máj. óta). Kormányfő: Janez Drnovšek (1992. ápr. óta).
Gazdaság: Pénznem: tolar (tallér) (1993. máj.: 105,4 = 1 USD). GDP (*1990): 10 Mrd USD. GDP/fő (1990): 5500 USD.
A 8. sz. óta bajor, majd Habsburg-uralom alatt lévő terület 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakozik, amelyet 1929-ben Jugoszláviára keresztelnek át. A háború után kialakított hat jugoszláv köztársaság egyikeként Szlovénia a gazdasági és politikai reformokat sürgeti. A parlament 1989-ben kinyilvánítja az esetleges elszakadás jogát. 1990-ben törlik a szocialista szót az állam nevéből. Az egységes ellenzék nyer a választásokon. Az elnök, Milan Kučan korábbi reformkommunista. A parlament a szlovén törvényeket a jugoszlávok fölé helyezi. A népszavazáson a lakosság túlnyomó többsége voksol a függetlenségre. 1991-ben a parlament ennek megfelelően kinyilvánítja az elszakadást Jugoszláviától. Szlovénia önálló köztársaság azonban nem lép ki a jugoszláv államból. A jugoszláv kormányfő, Marković nem ismeri el a szlovén parlamenti határozatot. A jugoszláv hadsereg tankokkal, repülőkkel indít támadást a szlvoén milícia ellen. A harcokban ötvenen halnak meg, 300 sebesültet számolnak. Szlovénia 2,7 milliárd dolláros kártérítést követel Belgrádtól. A függetlenség életbe lép, a milícia ellenőrzi a területet, új pénzt – a tallért – vezetnek be, új alkotmányt fogad el a parlament. 1992. ápr.-ban a volt szlovén jugoszláv elnök áll Lojze Peterle helyett a koalíciós kormány élére. A dec.-i választásokon Kučant újraválasztják a liberális demokraták élén.
