TADZSIKISZTÁN
TADZSIKISZTÁN
Toçikiston (tadzsik nyelven)
Közép-Ázsia
Földrajz: Terület: 143100 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Szomszédai: Üzbegisztán (Ny), Kirgízia, Kína (K), Afganisztán (D). Legmagasabb pont: Kommunizmus-csúcs (7495 m). Legjelentősebb folyók: Pandzs, Vahs, Kafimigan. Legnagyobb tavak: Kara-Kul-tó, Nureki-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 5112000. Népsűrűség: 36/km2. Etnikai csoportok: tadzsik 59%; üzbég 23%; orosz 10%; tatár 2%; ukrán, német. Vallás: muzulmán (szunnita). Városi lakosság: 32%. Főváros: Dusanbe (1989): 604000. Városok (1989): Kudzand (korábban: Leninabad) 160000; Kurgan-Tyube, Kulyab.
Államforma: köztársaság. Államfő: betöltetlen. Kormányfő: Akbar Mirsojev (1992. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 1151 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 480 km. Közúti hálózat (1990): 28500 km; ebből burkolt: 17700 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 54900. Orvosok (1989): 14900.
A 18. sz.-tól orosz, ill. angol megszállás alá kerülnek egyes részei. 1917-től egy része a Turkesztáni ASZSZK-hoz, más területe a buharai kánsághoz tartozik. 1924-ben a Tadzsik Autonóm Szocialista Szövetségi Köztársaság, 1929-ben a szövetségi köztársaság alakul meg. Kahar Mahkamov, a Legfelsőbb Tanács elnöke 1991-ben lemond, mivel nem ítéli el a moszkvai puccsistákat. A köztársaság kinyilvánítja függetlenségét, az új elnök Rahman Nabijev, aki az első közvetlen választásokat nyeri meg. 1992 elejétől folynak a tüntetések, sokan Nabijev lemondását sürgetik, diktatórikus irányítással vádolják, alkotmányt követelnek. A kommunista többségű parlament ápr.-ban elfogadja a közvetlen elnöki irányítást, hat hónapra. Az elnök a megosztott – demokrata, nacionalista és iszlámpárti – ellenzékkel koalíciós kormány felállításában egyezik meg. A parlament új elnöke aug.-ban visszavonja az elnök rendkívüli jogait, majd nyílt összecsapás következik a két tábor között. Ősztől a harcok a köztársaság egész területére kiterjednek, 1993 tavaszán mintegy 30 ezer ember pusztul el, ez a legvéresebb polgárháború a volt Szovjetunióban, 600 ezer a menekültek száma. Az elnök ápr.-ban meghal, az utódlásról folyik a vita.
