TÜRKMÉNIA
TÜRKMÉNIA
Türkmenisztán (türkmén nyelven)
Közép-Ázsia
Földrajz: Terület: 488100 km2, Magyarországnál kb. 5-ször nagyobb. Szomszédai: Kazahsztán (É), Üzbegisztán (É, K), Irán (D), Afganisztán (DK). Legmagasabb pont: Arlan (1881 m). Legjelentősebb folyók: Amu-darja, Murgab. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Szarikamis-tó, Tedzsen-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 3621700. Népsűrűség: 7/km2. Etnikai csoportok: türkmén 68,4%; orosz 12,6%; üzbég 8,5%; kazah 3%; tatár, örmény, ukrán, német. Vallás: mohamedán (szunnita). Városi lakosság: 47%. Főváros: Ashabad (1989): 402000. Városok (1989): Csardzson 160000; Tasausz 110000; Mari 89000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Szaparmurjad Nyejazov (1991. okt. óta). Nemzeti ünnep: okt. 27.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 1548 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2120 km. Közúti hálózat (1990): 22600 km; ebből burkolt: 17800 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 39900. Orvosok (1989): 12800.
Az orosz katonák a 18. sz.-ban hatolnak be először a területre, amely a bolsevik forradalmat követően 1924-ig Turkesztáni Autonóm Szocialista Szövetségi Köztársaság, ezután Türkmén SZSZK. Az SZKP működését az 1991-es moszkvai puccs után felfüggesztik, majd függetlenségi nyilatkozat születik. A jelentős gáztermelő ország 1992. márc.-ban többszörösére emeli az Ukrajnának szállított gáz árát; válaszul az ukránok nem szállítják tovább a nyersanyagot. A máj.-i alkotmány szerint az elnök egyben kormányfő is, széles jogkörökkel. Nyejazovot közvetlen választások erősítik meg hivatalában.
