ÜZBEGISZTÁN
ÜZBEGISZTÁN
Üzbég Köztársaság
Üzbekiston (üzbégül)
Közép-Ázsia
Földrajz: Terület: 447400 km2, Magyarországnál kb. 5-ször nagyobb. Szomszédai: Kazahsztán (É, Ny), Türkménia (D), Tadzsikisztán, Kirgízia (K). Legmagasabb pont: Hisszár hegység (4688 m). Legjelentősebb folyók: Szir-darja, Amu-darja, Zeravsan. Legnagyobb tavak: Aral-tó, Ajdar-Kul-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 20322000. Népsűrűség: 45/km2. Etnikai csoportok: üzbég 68,7%; orosz 11%; tatár 4%; tadzsik 4%; kazah 4%; karakalpak 2%. Vallás: muzulmán (szunnita). Városi lakosság: 41%. Főváros: Taskent (1990): 2100000. Városok (1990): Szamarkand 370000; Namangau 310000; Andisan 300000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Iszlam Karimov (1991. dec. óta). Kormányfő: Abdul Hasim Mutalov (1992. jan. óta). Nemzeti ünnep: aug. 31.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 1258 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 3460 km. Közúti hálózat (1990): 73100 km; ebből burkolt: 62600 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 249000. Orvosok (1989): 72400.
Miután az üzbég területek a 19. sz. második felében az orosz birodalom részévé válnak, 1917-ben feldarabolják. Iszlám kormány alakul, amely a Vörös Hadsereg bevonulása után elmenekül. Létrejön a Turkesztáni SZSZK, 1925-ig Tadzsikisztán is ehhez tartozik. 1936-ban Kazahsztántól a Karakalpak ASZSZK, majd 1963-ban az Éhségsztyepp is üzbég fennhatóság alá kerül. A moszkvai puccsot követően 1991-ben a Legfelsőbb Tanács függetlenségi nyilatkozatot fogad el. Az átmenetet a volt kommunista főtitkár, Iszlam Karimov vezeti. A kommunista pártot Népi Demokrata Pártra keresztelik át. Karimov elnökségét közvetlen választások is megerősítik. 1992-ben az árak felszabadításával az orosz rubel mellett párhuzamos valutát is bevezetnek. 1993. febr.-ban az új, demokratikus alkotmány elfogadásával egy időben erősödik a nyomás az ellenzékre.
