VATIKÁN
VATIKÁN
Vatikánvárosi Állam
Status Civitatis Vaticanae (latinul)
Stato della Cittŕ del Vaticano (olaszul)
Európa
Földrajz: Terület: 0,44 km2, Magyarországnál kb. 210000-szer kisebb (a Margitsziget fele). Fekvés: Olaszország (Róma) területén.
Népesség: Lakosság (*1985): 4500. Etnikai csoportok: olasz 85%; svájci. Nyelvek: latin (hiv.), olasz (hiv.). Vallás: r. kat.
Államforma: teokratikus monarchia. Államfő: II. János Pál pápa (Karol Wojtyła, 1978. okt. óta). Államtitkár: Angelo Sodano (1990. dec. óta). Nemzeti ünnep: okt. 22.
Gazdaság: Pénznem: vatikáni (olasz) líra (1993. máj.: 1492,99 = 1 USD).
Az olasz állam és a Vatikán közötti kapcsolatokat csak 1929-ben rendezi átfogó egyezmény, amelyet 1962-ben újítanak meg. 1963-tól a XXIII. Jánost követő VI. Pál a II. vatikáni zsinat útmutatásainak megfelelően változtatásokat indít el. Az őt felváltó I. János Pál 1978-ban csak 1 hónapig áll az egyházi állam élén, halála után a pápának megválasztott krakkói érsek, Karol Wojtyła a II. János Pál nevet veszi fel. Személyében 456 év óta először esik a bíborosok választása nem olasz egyházi vezetőre. Aktív külpolitikáját egy 1981-ben elkövetett merényletkísérlet csak egy időre akasztja meg. Erélyesen fellép a reformerek, így a dél-amerikai „felszabadítási teológia” hirdetői, vagy az afrikai, északamerikai újítók – cölibátus, abortusz, nők pappá avatása – ellen. Felveszi a kapcsolatot a zsidó közösséggel, javítja az ortodoxokhoz fűződő viszonyt, nyit a szocialista országok felé, amelyekkel diplomáciai kapcsolatot létesít. Az 1991-ben kiadott enciklikák a keresztények és az egyház hivatásával, illetve az emberarcú kapitalizmussal foglalkoznak. II. János Pál első pápaként Magyarországra is ellátogat. A püspökök szinódusa a többi kereszténnyel szorosabb összefogást hirdet. 1992. jan.-ban a pápa elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét, ápr.-ban kiáll a papi nőtlenség mellett, afrikai útjai után okt.-ben Galileo Galileit – 360 év után – rehabilitálja.
