Magyar eseménynaptár
Magyar eseménynaptár
1992. január 1. – Társadalmi megbékélésre és közös cselekvésre hív fel újévi köszöntőjében Göncz Árpád államfő. – Magyarország 2 évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja.
Január 2. – A Magyar Honvédség MIG–21-es vadászgépeit újítják fel abból az összegből, amelyet pótlólagosan szavazott meg az Országgyűlés a védelmi költség javára. – Drágul több száz kozmetikai és háztartási cikk. – Gallov Rezsőt nevezik ki az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökévé. – A rendőrség a dec.-i ferihegyi merénylet után szigorítja a külföldiek tartózkodási engedélyének feltételeit.
Január 3. – A budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán végrehajtják az első szívátültetést Magyarországon. – Athénban éles hangú tiltakozó levelet adnak át Magyarország és Cseh-Szlovákia nagykövetének, amiért a két ország kormánya az eddiginek többszörösére emelte a teherautók tranzitdíját. – Sütő András nem vállalja újra a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöki tisztét, mert a romániai író szerint a szövetségen belül nincs kellő türelem egymás iránt. – Újabb aknákat telepítenek a jugoszláv szövetségi erők a magyar határ közelébe. – Komlón 12 bányász könnyebben megsérül, amikor feltehetően sújtólégrobbanás történik a Mecseki Szénbányák egyik aknájában. – Bodrácska Jánost kinevezik a Budapesti Rendőr-főkapitányság élére. – A rendőrség megtalálja azt az indítószerkezetet, amellyel működésbe hozták a pokolgépet a kivándorló orosz zsidók ellen dec.-ben elkövetett merényletben.
Január 4. – Torgyán József pártelnök egy makói gyűlésen bejelenti: a kisgazdapárt 1 hét múlva dönt arról, hogy kilép-e a kormánykoalícióból.
Január 5. – Antall József miniszterelnök szerint jogi és politikai értelemben egyaránt csak 1 Független Kisgazdapárt létezik, és annak 1 parlamenti frakciója van. A kormányfő eltúlzottnak tartja azokat a véleményeket, miszerint a felbomlás veszélye fenyegetné a koalíciót.
Január 6. – Drágul a benzin, a dohányáru, a szeszes ital, valamint az ivóvíz és a csatornahasználat díja. – A közlekedési tárca elsietettnek tartja az Országgyűlés döntését a külföldi teherautók tranzitdíjának jelentős emeléséről. – Bevezetik a fogyasztási adót a nem katalizátoros autókra. – Budapesten tárgyal Thorwald Stoltenberg norvég külügyminiszter.
Január 7. – Az Országgyűlés dönt a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről, és elfogadja azt az átmeneti törvényt, amely az új szövetkezeti modell létrehozásának legfontosabb feladatait szabályozza. A törvény széles jogkört biztosít a szövetkezeti tagok érdekeinek érvényesítésére, beleértve az esetleges kiválást is. – A kormány az Európai Közösségek kérésére hozzájárul, hogy 2 nap múlva Pécsett tartsák meg a jugoszláviai tűzszüneti tárgyalásokat, ám a megbeszélést később elhalasztják. – Az1989-ben elkövetett budapesti rendőrgyilkosság ügyében kiderül, hogy a vizsgálótisztek szabálytalanul jártak el a fiatalkorú gyanúsítottak kihallgatásakor.
Január 8. – Nyilvánosságra kerül Antall Józsefnek egy 1988-ban Grósz Károlyhoz írt levele. A miniszterelnök az MSZMP KB akkori főtitkárának a Sportcsarnokban elmondott emlékezetes beszédjére válaszolva egyebek között úgy vélekedik, hogy nem indokolt a fehérterror rémképével fenyegetőzni. – Az MSZP nemcsak a miniszterelnök, hanem a szocialisták elleni provokációnak is tartja a közzététel módját. – Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon fejezte ki aggodalmát román kollégájának amiatt, hogy halálosan megfenyegették Tőkés Lászlót. – Budapesten tesz villámlátogatást az észt kormányfő, Edgar Savisaar. – Kadhafi líbiai vezető különmegbízottja Budapesten tájékoztatja Göncz Árpád államfőt a 3 évvel korábban felrobbantott Pan-Am repülőgéppel kapcsolatos líbiai álláspontról. – Jelentős olajkincsre bukkannak a szolnoki olajkutatók.
Január 9. – A kormány a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv szövetségi kabinetnek azokat a vádjait, miszerint Magyarországról fegyvert szállítanának a szomszéd országba, ill. katonákat képeznének ki a délszláv konfliktusban érintett bármely fél számára. – A kormány államigazgatási felügyelet alá von mintegy 80 állami gazdaságot, hogy felgyorsítsa átalakulásukat. – A kormány és a bányászszakszervezet megállapodik abban, hogy a Magyar Villamosművek Tröszt 1992-ben 13–15 millió tonna szenet vesz át a hazai bányavállalatoktól, a jelenlegi árnál 15%-kal többért. – Zárolják a Magyar Dolgozók Pártja és az MSZMP 1958 és 1989 közötti iratait. Az intézkedés alapja a levéltári törvény, amely kimondja, hogy a szóban forgó dokumentumok az állam tulajdonát képezik. – Több robbanás is történik a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepén, 21-en megsebesülnek. A baleset oka: megszegték a technológiai előírásokat. – Milánóban az olasz hatóságok letartóztatnak 3 magyar és 1 osztrák állampolgárt, azzal vádolva őket, hogy atomfegyver előállításához használható vöröshiganyt csempésztek. – Párizsban 79 éves korában meghal Schöffer Miklós, a kibernetikus szobrászat megteremtője.
Január 10. – A Nemzetközi Valutaalap elfogadja a magyar költségvetés 115 milliárd Ft-os hiányát, jóllehet, a deficit 35 milliárddal meghaladja az eredetileg tervezettet. – László Balázs kormányszóvivő visszautasítja azokat a jugoszláv vádakat, amelyek szerint az EK-megfigyelők helikopterének lelövéséért részben a magyar légi irányítást terhelné a felelősség. – Átcsoportosítás kezdődik a Magyar Honvédség alakulatainál a védelmi jelleg erősítésére. – A Fővárosi Bíróság részben elmarasztalja a Malévet az amerikai Pratt and Whitney céggel folytatott perben.
Január 11. – Pécsett példátlanul szigorú titoktartás és biztonsági intézkedések közepette békéltető tárgyalások kezdődnek a jugoszláv válságban szemben álló felek között. – Ülésezik a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya. A testület úgy foglal állást, hogy a párt kilép a kormánykoalícióból, ha febr. végéig nem sikerül új megállapodást kötnie az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal. – Verekedést kezdeményez 5 fiatalember a Kőbánya-Kispest metróállomáson 2 fekete bőrű férfival, akik közül az egyik leszúrja az egyik támadót.
Január 12. – A Független Kisgazdapárt 33 fős frakciója jogszerűtlennek tartja a kisgazdapárt nagyválasztmányának előző napi döntéseit az egyes frakciótagok kizárásáról. – Immár ötödször tartanak eredménytelen időközi parlamenti képviselő-választást a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren. – Kuvaitba utazik Jeszenszky Géza külügyminiszter.
Január 13. – A Munkaügyi Minisztérium számításai szerint az év végén akár 600 ezer munkanélküli is lehet az országban. – Budapesten a rendőrség megkezdi az engedély nélkül árusítók eltávolítását az aluljárókból. – A Népjóléti Minisztériumban közlik: Magyarországon évente mintegy 10 tonna keménydrogot szállítanak át a nemzetközi bűnszövetkezetek.
Január 14. – Katona Tamás külügyi államtitkár bejelenti: Magyarország az Európai Közösségek döntését követően 24 órán belül elismeri Horvátország. Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Makedónia önállóságát. – A Magyar Vöröskereszt 800 ezer Ft értékű gyógyszersegélyt ad át Zágrábban a horvát testvérszervezetnek. – Ankarában tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter. – Ismét leáll a termelés az ózdi acélmű 2 üzemében, mert a csaknem 200 millió Ft-os tartozás miatt a gázszolgáltató vállalat szünetelteti a cég ellátását. – Sopronban összeférhetetlenség miatt menesztik a polgármestert.
Január 15. – A kormány elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Antall József miniszterelnök a döntést követően hangsúlyozza: különösen fontosnak tartja, hogy Magyarország jó kapcsolatot alakítson ki valamennyi déli szomszédjával, így a Szerb Köztársasággal is. A kormányfő előzőleg telefonon tárgyal Vranitzky osztrák és Kohl német kancellárral. – Az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottsága dönt a Foglalkoztatási Alap 1992. évi felhasználásáról. – A kisgazdapárt elnöke, Torgyán József hivatalosan is visszavonja Antall József és 3 minisztere ellen benyújtott keresetét. – Göncz Árpád államfő a törökbálinti zendülő katonák közül 3-nak kegyelmet ad. – Görögországban felemelik a magyar kamionok tranzitdíját.
Január 16. – Göncz Árpád köztársasági elnök kijelenti, hogy Horvátország és Szlovénia magyar elismerése nem irányul senki ellen sem. – Budapesten aláírják azt a jegyzőkönyvet, amely szerint az Európai Közösségek jugoszláviai megfigyelő missziója Magyarországra is kiterjeszti tevékenységét. A csoport központja Pécsett lesz. – Kisinyovban Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja a Magyarország és Moldova közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet. – Čarnogursky szlovák kormányfő úgy nyilatkozik, hogy Cseh-Szlovákia Magyarországgal közösen szeretné befejezni a bősi erőmű építését, de magyar beleegyezés híján kénytelenek lesznek egyoldalúan üzembe helyezni azt. – A kormány az MSZOSZ sztrájkbizottságával folytatott megbeszélésen kijelenti, hogy kész tárgyalásokat kezdeni egy új, korszerűbb foglalkoztatási törvény kidolgozásáról. – Magyar-ukrán környezetvédelmi egyeztető tárgyalásokat tartanak Nyíregyházán.
Január 17. – Az Európa Parlament döntése szerint márc.-tól megkezdődhet a szabadkereskedelmi övezet létrehozása a Közös Piac és Magyarország, valamint Cseh-Szlovákia és Lengyelország között. A testületben ugyanakkor többen bírálják Magyarországot az úthasználati díjak nagyarányú emelése miatt. – A kormány azt javasolja, hogy hozzanak létre egy állami tulajdonosi részvénytársaságot, amely a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon felett gyakorolná a tulajdonosi jogokat. – A gazdasági kabinet nem tartja indokoltnak, hogy a közeljövőben emeljék a villamos energia árát. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája következetlennek és szociálisan érzéketlennek tartja a kormány gazdaságpolitikáját.
Január 18. – Budapesten tárgyal Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, Haris Silajđzić. A találkozón Göncz Árpád államfő hangsúlyozza, hogy Magyarország valamennyi délszláv köztársasággal jó kapcsolatokra törekszik. – Magyar állampolgárok egy csoportja, köztük olyan ismert személyiségek, mint Faludy György író és Radnóti Sándor kritikus, levélben kéri Iliescu román elnököt: vesse latba tekintélyét, hogy az emberi és kisebbségi jogok érvényesülhessenek Romániában. – Ózdon tartják Für Lajos honvédelmi miniszter védnökletével az első Magyar Roma Kongresszust, amelyen úgy foglalnak állást, hogy a cigányságnak is ki kell vennie részét Magyarország építéséből. – Az újságírók új szövetségének megalakítását határozza el a Sajtószabadság Klub, mivel álláspontja szerint a MUOSZ nem képes megújulni. – Rendőrségi források szerint Magyarországon is vannak újfasiszta csoportok. Lapértesülések szerint a kis létszámú és jól szervezett szélsőségesek közül többet már le is tartóztattak.
Január 19. – Az SZDSZ elnöke, Tölgyessy Péter egy budapesti lakossági fórumon úgy vélekedik, hogy a vezető kormánypárt, az MDF – tekintélyelvű politikájával – nem tudta teljesíteni ígéreteit. – A Független Kisgazdapárt 33 fős frakciója bírósághoz akar fordulni, mert törvénytelennek tartja a párt nagyválasztmányának kirekesztő döntéseit. – A kormány korlátozza a gépkocsi-behozatalt, mert 1992-ben megkezdi működését a Suzuki és az Opel magyarországi üzeme. Az első félévben 60 ezer autó importjára adnak ki engedélyt. – Meghibásodik a Barátság kőolajvezeték, és mintegy 200 köbméter olaj kifolyik Nagyhalász térségében. – Végrehajtják a második szívátültetést a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán. – Gyenge földrengést érzékelnek hajnalban Dunaharaszti térségében.
Január 20. – Göncz Árpád köztársasági elnök levélben biztosítja a szerb államfőt arról, hogy Magyarország jó kapcsolatokra törekszik valamennyi délszláv állammal. – Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tapasztalatai szerint Bősnél nagy erőkkel folynak a Duna elterelésének munkálatai. – Washingtonba utazik Jeszenszky Géza külügyminiszter, hogy részt vegyen azon a nemzetközi konferencián, amelyen összehangolják a volt Szovjetunió utódállamainak támogatását. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda kifogásolja Kovács László szocialista képviselő parlamenti felszólalását, amelyben helytelenítette, hogy a kormányfő hősöknek nevezte a doni ütközetben meghalt magyar katonákat, akik – Kovács szerint – valójában egy rossz döntés áldozatai voltak. – Lemond mandátumáról az MDF egyik képviselője, Szokolay Zoltán, aki egy korábbi parlamenti szavazáskor a szomszédja nevében is voksolt. – Átlagosan 20%-kal drágul a tej. – A Legfelsőbb Bíróság felmenti Haraszti Miklós szabaddemokrata képviselőt, aki ellen1974-ben emeltek vádat sokszorosítás útján elkövetett izgatás miatt. – Győrött nyomozás folyik több magyar újfasiszta ellen, akik kapcsolatban álltak azzal az osztrák szervezettel, amelyet az előző héten lepleztek le Ausztriában. Györkös István és 6 társa a Magyar Nemzeti Szocialista Akciócsoport nevében horogkeresztes fasiszta röpcédulákat terjesztett, és nagy mennyiségű fegyvert rejtegetett.
Január 21. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy jan. 1-jétől visszamenőleg átlagosan 300 Ft-tal emelkedik a családi pótlék. – A jugoszláviai válságról és az ENSZ békemissziójáról tárgyal New Yorkban Jeszenszky Géza külügyminiszter a világszervezet főtitkárával, Butrosz Ghalival. – Pécsett elakadnak az Európai Közösségek megfigyelőinek részvételével tartott háromoldalú tárgyalások, mert a jugoszláv hadsereg és a horvát nemzeti gárda képviselői nem tudnak megállapodni a horvát területeket ellenőrző szövetséges csapatok kivonásáról. – A magyar-amerikai katonai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyal Budapesten az Egyesült Államok légierejének miniszteri rangú főnöke. – A román külügyminiszter nagyon fontosnak tartja, hogy Magyarország és Románia között minél előbb létrejöjjön a két ország alapszerződése. – Gombár Csaba, a Magyar rádió elnöke és Bányai Gábor, a Televízió egyes csatornájának intendánsa is vitatja a magyarországi egyházaknak azt a véleményét, hogy kedvezőtlen lenne a vallási műsorok aránya a médiában. Négyes ikrek születnek Szegeden.
Január 22. – Washingtonban Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország közös nyilatkozatban ajánlja fel, hogy nyugati finanszírozással a Független Államok Közösségének rendelkezésére bocsátja áruit, szolgáltatásait és tapasztalatait. – A Külügyminisztérium a térségben bekövetkezett jelentős változások miatt visszavonja a biztonságpolitikai alapelvekről szóló előterjesztését. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága tiltakozik a fenyegetések ellen, amelyek Tőkés László református püspököt érték Romániában. A képviselők kifogásolják a romániai népszámlálás módszerét is. – Az Országgyűlés sajtóalbizottságában a közjogi alapítványi formát tartják a legmegfelelőbbnek a Magyar Televízió és a Rádió működtetésére. – A köztársasági elnök a kormányfő kérésére felmenti tisztségéből Botos Katalin tárca nélküli minisztert, aki az Állami Bankfelügyelet vezetésére kap megbízást. – Az Ipari Minisztérium számításai szerint az ágazat termelése 1992-ben még összességében 10–15%-kal csökken. – A kormány hosszas vita után végül is átadja a fővárosi és a XV. kerületi Önkormányzat tulajdonába az Őrjárat utcai volt szovjet katonai kórházat. – Az MSZP a koalíció stabilizálása érdekében szakítást javasol a miniszterelnöknek a kisgazdapárt Torgyán József vezette szárnyával. – Az MDF elnöksége tűrhetetlennek tartja, hogy a Magyar Rádió elnöke olyan adókra helyezte át a vallási műsorokat, amelyeket a Kárpát-medence túlnyomó részén nem lehet fogni. – A Nyilvánosság Klub alkotmányellenesnek tartja, hogy a művelődési miniszter határozhatja meg, ki kutathatja az egykori állampárt iratait.
Január 23. – A privatizációért felelős tárca nélküli miniszterré nevezik ki Szabó Tamást. – A Külügyminisztérium elfogadhatatlannak tart bármiféle általánosítást más országok állampolgáraival szemben, és elítéli a külföldiek zaklatását. – A Wallenberg Egyesület aggasztónak tartja az egyre terjedő erőszakhullámot, amely azután erősödött fel, hogy egy nigériai fiatalember halálosan megsebesített egy őt megtámadó magyar fiút. – Magyarország kéri felvételét a fejlett európai államok ipari és csúcstechnológiai együttműködési programjába, az ún. EUREKA-ba.
Január 24. – Az MNB 3,5%-kal csökkenti az egzisztenciahitel kamatait. A kormány egyidejűleg megszünteti a hitelfelvétel felső határát, és ezentúl már nemcsak egyéni vállalkozók, hanem társaságok is folyamodhatnak ilyen kölcsönért. – Az MSZP elnöke szerint a szakszervezetek nem lehetnek közömbösek egy baloldali párttal szemben, ha valóban képviselni akarják a dolgozók érdekeit. – A Magyar Rádió elnöke kész tárgyalni a magyarországi egyházakkal a vallási műsoridőről, és javaslatot vár a megbeszélések időpontjára. Ezzel párhuzamosan az egyházak vezetői közleményben kérnek tárgyalási időpontot a Televízió elnökétől. – Budapesten Surján László népjóléti miniszter fővédnökletével mozgalom alakul Eszék megsegítésére. – Az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor nyeri meg a rágalmazási pert az MDF Zala megyei irodavezetőjével, Hegedűs Ferenccel szemben. – Újabb fegyelemsértőket tartóztatnak le a Magyar Honvédség törökbálinti alakulatánál.
Január 25. – A Kereszténydemokrata Néppárt a hármas koalíció fenntartása mellett van, de szükség esetén vállalja a kisebbségi kormányzást is az MDF-fel. – A Kereszténydemokrata Néppárt követeli a Rádió és a Televízió vezetőinek azonnali leváltását. – Tamás Gáspár Miklós lesz az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke. – Az MSZP országos választmánya úgy foglal állást, hogy a szocialisták a demokrácia védelmében együtt akarnak működni a hasonló célokat valló ellenzékkel.
Január 26. – Az MSZP nem tartja helyesnek a Rádió és a Televízió egyházi műsorainak áthelyezése miatt keltett hisztériát. – A Magyarok Világszövetsége indokoltnak tartja, hogy a vallási műsorok kerüljenek vissza a Kossuth rádió középhullámú sávjára. – Mensáros László színművész közli, hogy mindaddig nem vállal szereplést sem a Televízióban, sem a Rádióban, amíg a két intézmény vezetése nem változtatja meg az egyházi műsorok sugárzási rendjét.
Január 27. – Bécsben tárgyal Jeszenszky Géza. A külügyminiszter reményét fejezi ki, hogy Ausztriában hamarosan növekedhet a munkavállalási engedéllyel dolgozó magyarok száma. – Antall József kormányfő nem vesz részt az ENSZ Biztonsági Tanácsának csúcsértekezletén, mert néhány hetes utókezelése miatt orvosai nem tanácsolják a tengerentúli utazást. – Budapesten tartanak konferenciát Horvátország és Szlovénia légterének újbóli megnyitásáról. – A külgazdasági minisztérium tudomása szerint akár a félmilliárd dollárt is elérheti a magyar áruk részesedése a szovjet utódállamoknak szánt segélyszállítmányokban. – Budapesten magyar–román szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország alapszerződéséről. – A Magyar Rádió elnöke megerősíti, hogy márc. végén az addigi tapasztalatok alapján kész módosítani az egyházi adások rendjét. – A Fidesz frakciója elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartja, hogy bármely politikai erő, társadalmi szervezet vagy egyház maga szerkesszen műsorokat a független közszolgálati rádióban és televízióban. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találja az illetéktörvénynek azt a rendelkezését, amely egyes vagyonszerzési ügyekben visszamenőleg állapított meg illetékfizetési kötelezettséget. – A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a közoktatási törvény koncepcióját, mert az nem határozza meg egyértelműen azokat az alapfeladatokat, amelyek ingyenességét az állam garantálja.
Január 28. – Az Alkotmánybíróság a miniszterelnök indítványára értelmezi a köztársasági elnök kinevezési jogkörét. Eszerint az államfő a döntést a kinevezéséről olyan ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy fennállnak-e a kinevezés alkotmányos feltételei. A testület határoz a törvényességi óvás jogintézményéről is, amelyet alkotmányellenesnek ítél, és 1992. dec. 31-i hatállyal megsemmisít. – Az egyházak kérésére a Magyar Rádió márc. 29-étől bővíti vallási műsoridejét. – A görög kamionosok a magyar és a cseh-szlovák tranzitdíjak emelése miatt blokád alatt tartják a görög-jugoszláv határt. A magyar Közlekedési Minisztérium kész a tárgyalásokra, de csak akkor hajlandó engedményekre, ha a görög kormány is könnyíti a magyar fuvarozók piacra jutását. – Az MNB 600 millió márka értékben újabb kötvényt bocsát ki Németországban. – Magyarország déli területeiről a román határszakaszra csoportosítanak át mintegy 300–400 határőrt, hogy megfékezzék az egyre gyakoribb illegális átlépést. – Az országban 4 megye kivételével mindenütt influenzajárvány van.
Január 29. – A magyar-román kapcsolatok rendezésére tesz konkrét javaslatokat levélben a bukaresti külügyi államtitkár, Teodor Melescanu magyar kollégájának, Katona Tamásnak. – Budapesten tárgyal a makedón külügyminiszter, Denko Maleszki. – Japánban sztrájkkal fenyegetőznek az esztergomi Suzuki gyár gyakornokai, ha nem fizetik ki túlóráikat. Nagyobb mennyiségű kábítószert találnak egy bolíviai állampolgárnál Ferihegyen.
Január 30. – Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tanácskozásán Magyarország azt javasolja, hogy a helsinki folyamat keretében honosítsák meg a kisebbségek szóvivőjének intézményét. – A kormány megbízza a Külügyminisztériumot, hogy az érintett tárcák bevonásával kezdjen tárgyalásokat az athéni kormánnyal a görög fuvarozók követeléseiről. – A kormány 100 millió Ft költségvetési támogatást fordít arra, hogy a nyugdíjas bányászok megkapják szénjárandóságukat. A szóvivői tájékoztatón bejelentik, hogy a kabinet pontosító javaslatokat nyújt be a Magyar Közlönyben hibásan megjelent költségvetési törvényhez. – Az igazságügy-miniszter zárt ülésen tájékoztatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát arról, hogy milyen esetekben és hányszor adott ki engedélyt titkosszolgálati eszközök alkalmazására. – A budapesti köztársasági megbízott törvénysértőnek tartja a Fővárosi Közgyűlés több jogszabályát. – A Kereszténydemokrata Néppárt az egyházak és a két média megállapodása ellenére követeli a Televízió és a Rádió elnökének leváltását. – A Nyilvánosság Klub arra figyelmeztet, hogy a médiatörvény hiánya miatt bármikor újabb támadás indítható a Televízió, a Rádió vagy a sajtó ellen. – A bíróság bűnösnek mondja ki azokat a fiatalokat, akik több mint 3 évvel korábban randalíroztak, majd megöltek egy civilben intézkedő rendőrt a 47-es villamoson.
Január 31. – Antall József miniszterelnök visszavonja javaslatát a Magyar Rádió és a Televízió alelnökjelöltjeire. Az érintettek előzőleg visszalépnek a jelöltségtől. – Göncz árpád államfő a miniszterelnök javaslatára kinevezi a jegybanktanács tagjait: Erdős Tibort, Kemenes Ernőt, Náray Lászlót és Subai Józsefet.
Február 1. – Drágul a vasúti és a távolsági buszközlekedés, valamint a postai szolgáltatás.
Február 2. – Antall József miniszterelnök a Televízió és a Rádió vezetésének megszilárdítását sürgeti, hogy az intézmények a médiatörvény elfogadásáig is jogszerűen működjenek. – Az amerikai külügyminisztérium szokásos évi jelentésében elismerően szól az emberi jogok magyarországi védelméről, bár megjegyzi, hogy a magyarországi zsidó közösségeket aggasztják egyes vezető politikusok antiszemitának minősíthető kijelentései.
Február 3. – Az MDF országos választmánya lemondásra szólítja fel a Magyar Televízió és a Rádió elnökét, Hankiss Elemért és Gombár Csabát. – Hatpárti megegyezést sürget a Televízió és a Rádió működésének vitatott kérdéseiben az MSZP elnöke, Horn Gyula. – A Magyar Villamosművek Tröszt és a szénbányászat vezetői megállapodnak abban, hogy a villamosenergia-ipar 1992-ben mintegy 15 millió tonna barnaszenet és lignitet vesz át a hazai szénbányáktól. – Boross Péter belügyminiszter vízumkorlátozási intézkedéseket is szükségesnek tart a menekülthullám megállítására, hogy megóvják az országot az idegenek miatt esetleges társadalmi feszültségektől. – Lemond képviselői mandátumáról Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet nemrégiben kinevezett elnöke, mert új beosztása összeegyeztethetetlen a parlamenti mandátummal.
Február 4. – A kormányszóvivő bejelenti, hogy a bősi erőmű befejezésére tett egyoldalú és jogsértő cseh-szlovák intézkedések az államközi szerződés felmondására késztetik a kabinetet. – Göncz Árpád államfő a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozza Helmut Kohl német kancellárnak. – Budapest főpolgármestere és a környezetvédelmi miniszter közös munkabizottságot hoz létre, hogy megoldják a legégetőbb környezeti problémákat. – Magyar főkonzulátus nyílik a spanyolországi Barcelonában.
Február 9. – Pécsett a Fidesz kongresszusán Fodor Gábor és Orbán Viktor kapja a legtöbb szavazatot a párt vezetőségének választásán. A tanácskozáson a fiatal demokraták egyházpolitikai állásfoglalást dolgoznak ki, és hatpárti tárgyalásokat javasolnak a kisebbségi koncepció kialakításáról.
Február 10. – Az Országgyűlésben Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter bejelenti: a kormány a parlament állásfoglalását kéri a bősi erőműről kötött államközi szerződés felmondásának lehetőségéről, miután bebizonyosodott, hogy a Szlovákiában folytatott munkák a Duna elterelését célozzák, és ezzel sértik Magyarország területi integritását. – A parlamentben Szabad György házelnök 70. születésnapján köszönti Göncz Árpád államfőt. – Hatpárti egyeztetést tartanak az Igazságügyi Minisztériumban egyebek között a személyi adatok védelméről és az állampolgári jogok parlamenti biztosáról. – Elkészül az MDF választásikapmány-startégiája.
Február 11. – Az Országgyűlés megszünteti a hatósági árat egyebek között a szén, a tűzifa, a 2,8% zsírtartalmú tej, a fehér kenyér és a tankönyvek esetében. A parlament felosztja az egyházak állami támogatására jóváhagyott költségvetési keretet. A 2 milliárd Ft-ból több mint 600 milliót juttat a katolikus egyháznak, a református 190, az evangélikusok pedig 60 millió Ft-ot kapnak az államtól. – Az Országgyűlésben Gadó György (SZDSZ) a terjedő szélsőjobboldali megnyilvánulásokra hívja fel a figyelmet, amiért a kormányt is felelősnek tartja. Für Lajos honvédelmi miniszter ezt visszautasítja. – Antall József miniszterelnök cáfolja az SZDSZ frakcióvezetőjének nyilatkozatát, miszerint a szabaddemokrata pártelnök, Tölgyessy Péter négyszemközti megbeszélésen hívta volna fel a kormányfő figyelmét az MDF-en belüli jobbratolódásra. – Az MDF frakciója bejelenti: a jövőben csak kivételes esetekben támogatja az önálló képviselői indítványokat. – Az Országgyűlés illetékes bizottságai további elemzést tartanak szükségesnek ahhoz, hogy kialakítsák végső álláspontjukat a bősi vízerőműről kötött szerződés felmondásának lehetőségéről. Közben környezetvédők a szerződés haladéktalan felmondására kérik a parlamentet. – Vita bontakozik ki a Művelődési Minisztérium és a szerzők között a negyedikes gimnazisták új történelemtankönyvéről.
Február 12. – Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága az egyoldalú cseh-szlovák lépések miatt indokoltnak tartja, hogy Magyarország felvesse a bősi erőműről kötött szerződés felmondását. – Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít Belorussziával. – Kijevben ukrán–magyar belügyi megállapodást írnak alá. – A honvédelmi tárca cáfolja a Fidesznek azt az állítását, hogy szabálytalan pénzügyi manővereket követtek volna el Für Lajos minisztersége alatt. – Az SZDSZ elnöke, Tölgyessy Péter kijelenti: Tardos Márton frakcióvezető helyében nem vállalkozott volna arra, hogy nyilatkozzon az ő négyszemközti megbeszéléséről Antall József kormányfővel. – A gazdasági kabinet azt javasolja a kormánynak, hogy bővítse a mezőgazdasági termékek állami felvásárlását, és folyósítson kedvezményes hiteleket a termelőknek, mert félő, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák nem tudnak beindulni. – A MÚOSZ tiltakozik az újságírók politikai megfélemlítésére irányuló kísérletek miatt.
Február 13. – A kormány elhalasztja a végleges döntést arról, hogy mi legyen a sorsa a bősi vízerőműről Csehszlovákiával kötött szerződésnek. – Egy jugoszláv repülőgép 2 alkalommal is megsérti a magyar légteret, és többször berepül a semleges légtérsávba. Emiatt a Magyar Honvédség 3 vadászgépe 3 órán át őrjáratozik Kiskunhalas–Baja–Szeged térségében. Az ügy tisztázására a Magyar Honvédség parancsnokságára kéretik a jugoszláv katonai attasét. – A 6 parlamenti párt megbeszélésén úgy látják, hogy közeledik egymáshoz az MSZOSZ és a Liga álláspontja a szakszervezeti választásokról. – A Demokratikus Charta több mint 20 ezer aláírója kifogásolja, hogy a gazdasági életben fontosabbá vált a megbízhatóság és a pártérdek, mint a hozzáértés.
Február 14. – A kormány jogellenesnek minősíti és elfogadhatatlannak tartja a cseh-szlovák szövetségi kabinet döntését a bősi erőmű üzembe helyezéséről, mert az a Duna elterelésével jár. – A kormány kamatcsökkentésekről és hitelgaranciáról dönt az élelmiszer-termelés érdekében. – Für Lajos honvédelmi miniszter az MDF miskolci nagygyűlésén hangsúlyozza: a parlamentnek és a kormánynak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy megszűnjön a magyar kisebbségek veszélyeztetettsége, és biztosítva legyenek fennmaradásuk feltételei. – Budapesten tárgyal a Szerb Megújulási Mozgalom vezetője, Vuk Drasković, aki hangsúlyozza, hogy pártja jószomszédi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal. – A Fővárosi Bíróság döntése alapján ismét Petrasovits Anna az MSZDP elnöke.
Február 15. – A kormány kezdeményezésére pártközi egyeztetés kezdődik a Rádió és a Televízió alelnökeinek személyéről. A kabinet jelöltjei között szerepel Csúcs László pénzügyi szakember és Nahlik Gábor cégigazgató. Az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre egy nyíregyházi gyűlésen kijelenti: pártja megérti, hogy a múlt rendszerben sérelmet szenvedettek keveslik az eddigi kárpótlási intézkedéseket, ám hangsúlyozza, hogy a kárpótlás mértéke csak akkora lehet, amekkorát az ország teherbíró képessége megenged. – A Világbank 200 millió dollár hitelt ad Magyarországnak a privatizáció támogatására. – A Közép-európai Nemzetközi Bank, a CIB Surányi Györgyöt, az MNB volt elnökét választja vezérigazgatóvá.
Február 16. – Barcs közelében megsérti a magyar légteret egy jugoszláv sportrepülőgép. – Időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak Komárom-Esztergom megye hármas számú választókörzetében – a szavazás immár hatodszor sikertelen. – A kisgazdapárt elnöke, Torgyán József egy vidéki gyűlésen úgy véli, hogy csak akkor lesz rendszerváltás, ha a hatalom eddigi gyakorlóit eltávolítják pozíciójukból. – A Független Kisgazdapárt Békés megyei szervezete történelmi platformot alakít, és ennek elnökéül Zsíros Gézát választja. – Az SZDSZ frakciója nem tart indokoltnak semmiféle olyan tárgyalást, amely a párt és az MDF közötti közlekedés látszatát keltené.
Február 17. – Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága zárt ülésen úgy dönt, hogy javasolja a parlamentnek a bős–nagymarosi beruházásról szóló államközi szerződés megszüntetését. – Antall József miniszterelnök kezdeményezi a Magyar Rádió, ill. a Televízió alelnöki posztjára jelölt Csúcs László és Nahlik Gábor kulturális bizottsági meghallgatását. Göncz Árpád államfő tanulmányozza a javaslatot. – Budapesten tárgyal a Nyugat-európai Unió főtitkára, William van Eekelen. – A Fővárosi Választási Bizottság megsemmisíti az 1 héttel korábbi gazdagréti helyi képviselő-választás eredményét, mert a szavazás napján megsértették a kampánycsendet: a helyi kábeltévé az egyik jelölt programját ismertette.
Február 18. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvény értelmezésével úgy dönt, hogy határozatai továbbra is mindenkire kötelezőek, és ellenük nincs helye fellebbezésnek. – Az Ipartestületek Országos Szövetsége a leghatározottabban tiltakozik a társadalombiztosítás tervezett reformja ellen, mert az lehetetlen helyzetbe hozza a magánvállalkozókat. – Japánban, a Suzuki cégnél tanuló magyarok a jövőben képzési pótlékot kapnak, és fél évvel lerövidítik tanulmányi idejüket, miután közülük többen panaszt emeltek a munkakörülmények miatt. – Meghal Kéry László irodalomtörténész, a Tudományos Akadémia levelező tagja.
Február 19. – Az Országgyűlés módosítja a társadalombiztosítási törvényt, és elfogadja a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetését. Eszerint a jövőben évente kétszer, márc.-ban és szept.-ben emelik a nyugdíjakat a nettó átlagkereset növekedésének megfelelően. A parlament egyhangúlag elfogadja azt a törvényt, amely alapján semmissé válnak az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekményekre kirótt ítéletek. – A Vállalkozók Országos Szövetsége élesen bírálja a társadalombiztosítás új szabályozását, mert a szervezet szerint az új rendelkezések súlyosan sértik a vállalkozók érdekeit. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli, hogy a napokban levelet váltott Antall József kormányfő és George Bush amerikai elnök a jugoszláviai helyzetről. – A Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül több kiemelt budapesti terület, így például a Feneketlen-tó, a Városliget és a Vérmező. – Megváltozik a tartósan külföldön dolgozók és az ideiglenesen kiküldöttek napidíja, ill. havi ellátmánya.
Február 20. – A kormány úgy foglal állást, hogy mihamarabb meg kell valósulnia a lágymányosi Duna-hídnak és a hozzá csatlakozó utaknak. – A parlament kulturális bizottsága meghallgatja a Magyar rádió és a Televízió alelnökjelöltjét. A testület kormánypárti többsége támogatja Csúcs László és Nahlik Gábor kinevezését, ám az ellenzék levélben kéri a miniszterelnököt a kinevezések elhalasztására. Antall József ennek ellenére hivatalosan is előterjeszti javaslatát. – Az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága úgy foglal állást, hogy a kisgazdapártnak jogilag egyetlen frakciója van, mégpedig a Pásztor Gyula vezette 33 tagú képviselőcsoport. Eszerint a Torgyán József köré csoportosuló frakció nem állíthat külön vezérszónokot, és Ugrin Emese nem vehet részt a frakcióvezetők ülésén. – A kisebbségi kerekasztal elfogadhatatlannak tartja a kormány törvényjavaslatát a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira, és a hazai nemzetiségek szerint a tervezet nem felel meg a már korábban egyeztetett változatnak. – Manherz Károly felmentését kéri címzetes államtitkári tisztségéből, és a jövőben Antall József kérésére a kormányfő személyes tanácsadója lesz a hazai kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben. – Felmentését kéri a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Király Péter. Helyére Nagy Zoltán kerül. – Késik az elbírálás a földre bejelentett kárpótlási igények ügyében.
Február 21. – A Független Kisgazdapárt országos vezetősége egyhangúlag kimondja a párt kilépését a kormánykoalícióból. Az indoklás szerint nem akarnak részt venni a kormány nemzetrontó politikájában. Az ülésen egyúttal kizárják a pártból a 33 fős frakció minden tagját, valamint Kiss Gyula munkaügyi és Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert, továbbá Morvay István belügyi államtitkárt. – A kisgazdapártban tapasztalható bizonytalanságok miatt szüneteltetik a párt részvételi jogát az Európai Demokrata Unióban, amelynek ügyvezető testülete Budapesten tartja ülését. – A kisgazdapárt 33 fős frakciójának vezetője, Pásztor Gyula közli, hogy a képviselőcsoport továbbra is támogatja a koalíciót. – Antall József miniszterelnök Torgyán József kérésére sem semmisíti meg a kisgazda pártelnök politikai múltjáról még 1991. máj.-ban készült, de azóta is felbontatlanul maradt boríték tartalmát. – A kormány felkéri a miniszterelnököt, hogy ismételten szólítsa fel a cseh-szlovák szövetségi kormányfőt az egyoldalú bősi munkák azonnali leállítására és a közös szakértői vizsgálatok megindítására. – A Művelődési és Közoktatási Minisztérium megállapodást köt a közoktatási törvény koncepciójának kimunkálására az országos hatáskörű szakmai, szülői és diákszervezetekkel. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont azt javasolja, hogy csak a 6 parlamenti párt megegyezése alapján készítsék el a törvénytervezetet. – Budapest főjegyzője kifogásolja, hogy a kormányzat egyre durvábban beavatkozik a közigazgatásba, és ezzel súlyosan csorbítja az önkormányzatiság elvét. – Megértést szorgalmaznak a keresztények és a zsidók között kétnapos budapesti tanácskozásukon a hazai katolikus és zsidó vallási vezetők, valamint a Vatikán és a Zsidó Világszövetség megbízottai.
Február 22. – A Független Kisgazdapárt 33 fős parlamenti frakciójának nyilvános ülésén lemondásra szólítják fel Torgyán József pártelnököt, és elhatározzák a párt történelmi plattformjának megalakítását. – A közoktatási törvény tervezetéséről tanácskoznak a 6 parlamenti párt szakértői.
Február 23. – Antall József miniszterelnök a kisgazdapárt belviszályai ellenére is szilárdnak tartja a koalíciót.
Február 24. – A kisgazdapárt képviselője, Ugrin emese levélben arról értesíti a házelnököt, hogy megalakult a párt 10 fős képviselőcsoportja. – Zwack Péter volt washingtoni nagykövetet választják a Vállalkozók Pártja új elnökévé. – Mádai Péter lép a lemondott Dornbach Alajos helyébe az SZDSZ tíztagú ügyvivői testületében. – Együttműködési megállapodást ír alá a New York-i és a budapesti árutőzsde. – A berlini filmfesztivál Ezüst Medve díját kapja Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmje.
Február 25. – Az Európai Közösségek elhalasztja a Magyarországgal, Cseh-Szlovákiával és Lengyelországgal kötött társulási szerződés ideiglenes kereskedelmi részének jóváhagyását. Az aláírás részben a magyarországi tranzitdíjak emelése miatt hiúsul meg, miután a görög kormány előbb az útadó csökkentését akarja elérni. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a jövőben kizárólag közérdekű cél érdekében lehet kisajátítani magántulajdonú ingatlant, és a kisajátítás csak a közérdeket képviselő állami szervezet vagy önkormányzat javára történhet. – Antall József kormányfő koalíciós megbeszélést hív össze. A találkozón megállapítják, hogy a kormánykoalíció változatlanul működik. A megbeszélésen az Ugrin Emese vezette kisgazda képviselőcsoport nem jelenik meg, Torgyán József pedig nem kap meghívást. – Felmentését kéri tisztségéből Gálszécsy András, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Indoklása szerint közhivatalnoki egyéniségét nem tudja összeegyeztetni politikai állásának elvárásaival. – A Magyarország és Románia közötti vitás kérdésekről tárgyal Bukarestben a magyar Országgyűlés küldöttsége. – A határátkelés korszerűsítéséről folytatnak megbeszéléseket Kijevben a magyar és az ukrán határőrség képviselői.
Február 26. – Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter bejelenti: Magyarország felmondja a bősi vízerőműről kötött államközi szerződést, ha nem érkezik kedvező válasz Antall Józsefnek a cseh-szlovák miniszterelnökhöz intézett levelére. – A cseh és a szlovák parlament meghívására Prágában tárgyal a bősi beruházásról az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának küldöttsége. – Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon kap értesítést arról, hogy Görögország már nem ellenzi a közös piaci társulási szerződés kereskedelmi fejezetének életbe léptetését. Az Európai Közösségek tagállamainak képviselői ezt követően jóváhagyják az ideiglenes kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat Magyarországgal. – Frankfurtban 600 millió márkás kötvénykibocsátásról ír alá megállapodást az MNB alelnöke, Hárshegyi Frigyes, aki közli, hogy Magyarországnak 1992-ben a tervezettnél is kevesebb hitelre lesz szüksége. – A Pénzügyminisztériumban bejelentik, hogy 1992-ben a költségvetés teljes egészében a pénzpiacról akarja fedezni a várhatóan 70 milliárd Ft-os deficitet. – Az Országgyűlés sajtóalbizottságában a kormánypárti és az ellenzéki képviselők közös nevezőre jutnak arról, hogy a közszolgálati rádió és televízió ún. közjogi alapítvány formában működjön. – Budapesten konferencia kezdődik a horvátországi menekültek hazatérésének lehetőségeiről.
Február 27. – Az Európai Közösségek valamennyi tagállama hozzájárul ahhoz, hogy életbe lépjen az ideiglenes kereskedelmi megállapodás Magyarországgal. – A Kiállítások Nemzetközi Irodájának közgyűlése véglegesen Budapestnek ítéli oda az 1996-os Expo rendezési jogát. – A kormány rendeletet hoz arról, hogy a jövőben havi 4 ezer Ft-ot kapnak azok az állástalanok, akik valamilyen szempontból nem jogosultak nunkanélküli-segélyre. A kabinet határoz arról is, hogy az intervenciós alapból több mint 20 millió Ft-ot juttat 2700 ózdi munkás végkielégítésére. – A kormánypártok frakcióvezetői megállapodnak a koalíciós együttműködés kereteiben. Nyilatkozatukban kijelentik, hogy továbbra is történelmi szükségszerűségnek és nemzeti érdeknek tartják a kormánykoalíció fennmaradását. – A kisgazdapárt elnöke, Torgyán József úgy nyilatkozik, hogy pártja egy-egy lényeges kérdésben akár közös álláspontot is kialakíthat az ellenzékkel. – Prágában a magyar és a cseh-szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága egyetért abban, hogy a politikai szempontok mellőzésével kell dönteni a bősi erőmű jövőjéről. – Az Állami Számvevőszék azt javasolja a honvédelmi miniszternek, hogy vonja felelősségre mindazokat, akik vétkesek a tárcánál elkövetett gazdasági szabálytalanságokban. – Életbe lép Magyarország és Románia között az ún. Nyitott égbolt megállapodás. – Szófiában tárgyal a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Raffay Ernő. – Gálszécsy András, a Nemzetbiztonsági Hivatal leköszönt főnöke ezentúl a belügyminiszter személyes tanácsadójaként a világkiállítás biztonságával foglalkozik. – Koalíciós tárgyalást javasol a Fővárosi Önkormányzat SZDSZ- és MDF-frakciójának Ungár Klára, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője. – Lemond a Történelmi Igazságtétel Bizottságának ügyvezető elnöke és több más vezetője.
Február 28. – Prágában eredménytelenül fejeződnek be a magyar–cseh-szlovák parlamentközi tárgyalások a bősi vízerőműről, miután a cseh-szlovák fél elutasítja, hogy a szakértői munkát csak az építési munkálatok felfüggesztése után kezdjék meg. – Antall József kormányfő ismételten a bősi munkálatok felfüggesztésére kéri a cseh-szlovák miniszterelnököt. – A kormány hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ békeerői Magyarországon keresztül vonulhassanak Horvátországba, ill. a volt Jugoszlávia területére. – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint Magyarország és Horvátország megállapodást ír alá a Magyarországon élő mintegy 15 ezer horvát menekült hazatelepítéséről. – Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminiszteri tanácskozásán elhangzik a magyar kormány szükségesnek tartja, hogy a délszláv térségben nemzetközileg ellenőrizzék a kisebbségi jogok betartását. – A kormány elfogadja a Nemzeti Üdülési Alapítvány alapító okiratát. – Budapesten tárgyal a portugál kormányfő, Aribal Cavaco Silva. – Országos tiltakozó demonstrációt hirdet márc. 7-ére az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, hogy kikényszerítse a Népjóléti Minisztériummal megszakadt béketárgyalások folytatását. – Az Ipartestületek Országos Szövetsége intézkedést vár a kormánytól annak érdekében, hogy megszűnjék a hazai kisipar hátrányos megkülönböztetése a külföldi tőkével szemben.
Február 29. – Az MDF országos választmánya elutasít mindenfajta közösséget a szélsőjobboldali megnyilvánulásokkal. – Az SZDSZ határozott fellépést sürget az idegengyűlölet és a rasszizmus minden formájával szemben. – Göncz Árpád államfő a Munkástanácsok Országos Szövetségének választmányi ülésén úgy véli, hogy a szakszervezetek együttműködése létkérdés a társadalmi egység fenntartása szempontjából. – Bolognában a magyar és az olasz külügyminiszter egyetért abban, hogy az ENSZ-csapatok megérkezése elősegítheti a politikai rendezést a délszláv köztársaságokban. – Bukarestben tárgyal a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Annus Antal. A megbeszéléseken mindkét fél szükségesnek tartja a katonai együttműködés bővítését. – 71 éves korában meghal Karinthy Ferenc, Kossuth-díjas író.
Március 2. – Göncz Árpád köztársasági elnök Antall József kormányfő javaslatára kinevezi Csúcs Lászlót a Magyar Rádió, és Nahlik Gábort a Televízió alelnökévé. Az államfő reményét fejezi ki, hogy a két vezető tevékenysége a kiélezett politikai helyzetben is elősegíti a tájékoztatás színvonalának emelkedését és a pártatlanságot. – Az Állami Vagyonügynökség tájékoztatása szerint 1992. jan.-ban negyedannyi volt a privatizációból származó bevétel, mint 1991-ben az év egészében. – A Független Kisgazdapárt 35 fős frakciója a párt egyes képviselőinek visszahívását kéri több országgyűlési bizottságból. – A fővárosi Közgyűlés SZDSZ-, Fidesz- és MDF-frakciójának esetleges nagykoalíciójáról tárgyalnak a szabaddemokrata és a fiatal demokrata csoport képviselői. Az MDF-esek nem képviseltetik magukat. – A Magyarországi Németek Szövetsége attól tart, hogy a nemzetiségi tulajdon sérelmeit is orvosló második kárpótlási törvény halogatása igen hátrányos helyzetbe hozza a hazai németeket. – Magyarország korlátozza egyes acéltermékek behozatalát.
Március 3. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy 1992-ben kétszer lesz nyugdíjemelés, és ezenkívül nyáron kiigazítják a legkisebb nyugdíjakat. A parlament hozzájárul, hogy a Jugoszláviába tartó ENSZ-erők átvonuljanak Magyarországon. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti az ún. Zétényi–Takács-féle „igazságtételi” törvényt. Göncz Árpád államfő közli, hogy kezdeményezni fogja a parlamentnél a múlt feltárásának és egyben lezárásának olyan alkotmányos megoldását, amely nem kapcsolódik büntetőjogi felelősségre vonáshoz. – Az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre kijelenti: a kormánykoalíció tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, de továbbra is keresi a jogi megoldást a történelmi igazságtételre. – A Politikai foglyok Szövetsége megdöbbenéssel értesül az Alkotmánybíróság döntéséről, amely a szervezet szerint törvényesítette az elmúlt évtizedek bűneit. – A Televízió elnöke, Hankiss Elemér bejelenti, hogy fegyelmit indít az előző nap beiktatott alelnök, Nahlik Gábor ellen, mert rendelkezései nem jogszerűek. A kormányszóvivő viszont közli, hogy a Televízió elnöke nem indíthat fegyelmit az alelnök ellen, legfeljebb kezdeményezheti az eljárást a kormánynál, miután a médiaelnökök államtitkári, az alelnökök pedig helyettes államtitkári beosztásban vannak. Nahlik Gábor előzőleg utasításban közli munkatársaival, hogy az elnök távollétében átveszi annak helyettesítését. – Az MDF frakciója felkéri Palotás Jánost, hogy lépjen ki a párt képviselőcsoportjából. – A budapesti kerületek polgármesterei támogatják Demszky Gábor főpolgármester „összefogás”-programját, amely koalíciós együttműködést sürget a főváros nem politikai természetű problémáinak megoldására. – Budapesten aláírják a magyar– üzbég alapszerződést és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet.
Március 4. – Az MDF ügyvezető elnöksége jogilag megkérdőjelezhetetlennek, de erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság állásfoglalását a Zétényi–Takács-féle törvényről. – A Független Kisgazdapárt 35 fős frakciója is megütközéssel fogadja az Alkotmánybíróság döntését. – Göncz Árpád államfő megbeszélést folytat a Televízió alelnökével, Nahlik Gáborral. – A parlament alkotmányügyi bizottsága tájékoztatást kér az Igazságügyi Minisztériumtól a megyei bírósági elnökök kinevezéséről, miután a Pest megyei bírák kifogásolják, hogy Balsai István miniszter javaslataik figyelmen kívül hagyásával döntött a kinevezésekről, – Az Országgyűlés honvédelmi bizottságában Für Lajos miniszter bejelenti, hogy szigorú belső vizsgálatot indít az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján az esetleges gazdasági szabálytalanságok felelőseinek megnevezésére. – A honvédelmi miniszter elfogadja a tárca szóvivőjének, Keleti Györgynek a lemondását. – A Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-, Fidesz- és MDF-frakciója úgy dönt, hogy továbbra is kisebbségi városirányítás lesz Budapesten.
Március 5. – Az Országgyűlés gazdasági bizottsága úgy foglal állást, hogy nem időszerű a bősi vízerőműről Csehszlovákiával kötött államközi szerződés felbontása. – Antall József miniszterelnök megbeszélést folytat a Televízió elnökével, Hankiss Elemérrel. – Az MSZP szerint megerősödött az alkotmányosság és a demokratikus jogrend, miután az Alkotmánybíróság elutasította a Zétényi–Takács-féle törvényt. – Kádár Béla külgazdasági miniszter az MDF jelöltje a békéscsabai időközi parlamenti választáson. – Tikos Lászlót bízzák meg a honvédelmi tárca szóvivői tisztével.
Március 6. – A kabinet rendeletet alkot azoknak a magyar katonáknak a kárpótlásáról, akik a II. világháború idején nyugati fogságba estek. – A kormány megítélése szerint Hankiss Elemér jogellenes állapotot idézett elő a Televízióban azzal, hogy szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítette Nahlik Gábor alelnököt. – A Magyar Rádió, valamint az egyházak és a felekezetek képviselői megállapodnak abban, hogy máj.-tól bővítik a vallási műsorok adásidejét a Kossuth rádióban. – Antall József kormányfő fogadja a magyar, a lengyel és a cseh-szlovák honvédelmi minisztert. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Visegrádi Hármak katonai együttműködése nem irányul egetlen ország ellen sem. – Palotás János kilép az MDF frakciójából, és átül a függetlenekhez. – Petíciót adnak át 53 ezer aláírással az Országgyűlés elnökének, hogy a parlament csak kétharmados többséggel fogadja el a közoktatási törvényt.
Március 7. – Budapesten 30 ezer egészségügyi dolgozó tüntet magasabb béreket követelve. Surján László népjóléti miniszter közli, hogy az 50%-os béremelés 20 milliárd Ft többletköltséget jelentene, amivel nem terhelhetik a lakosságot.
Március 9. – Göncz Árpád államfő javasolja az Országgyűlésnek, hogy hozzon létre történeti tényfeltáró bizottságot az elmúlt évtizedek eseményeinek feldolgozására.– A Duna Kör a bősi erőműről Csehszlovákiával kötött szerződés azonnali felbontását és a környezetvédelmi miniszter leváltását követeli, mert a környezetvédők szerint a két ország kormánya az ökológiai érdekeket sértő kompromisszumra készül. Keresztes K. Sándor úgy nyilatkozik, hogy a kormánynak sürgősen döntenie kell a beruházás jövőjéről, mert szlovák oldalon már igen előrehaladott az építkezés. – Eredménytelenül érnek véget az egészségügyi dolgozók és a Népjóléti Minisztérium képviselőinek megbeszélései a bérkövetelésekről. – Az országos rendőrfőkapitány biztosítja a Magyarországon tanuló külföldi diákok szervezetét, a Martin Luther King Egyesületet és Göncz Árpádot: a rendőrség mindent megtesz azért, hogy megfékezze a „bőrfejűek” mozgalmának terjedését. Az államfő az egész magyar nép nevében kér bocsánatot a megtámadott fiataloktól. – Drágul több élelmiszer, köztük a tej. – Budapesten irodát nyit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. – Sorkatonákból két rendészeti századot állítanak fel az ország északi határszakaszán a határsértők miatt megnövekedett feladatok ellátására.
Március 10. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a termelők és a forgalmazók máj.-tól környezetvédelmi termékdíjat fizetnek az üzemanyagok után. A parlament felkéri a kormányt, hogy alkossa meg a fegyverkereskedelmet szabályozó törvényjavaslatot. – A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint febr.-ban megkétszereződött, és így több mint 36 milliárd Ft-ra növekedett a költségvetés hiánya. – A Külügyminisztérium sajnálattal veszi tudomásul, hogy a román diplomácia legutóbb olyan alapszerződés-tervezettel állt elő, amelyből hiányzott a nemzetiségi deklaráció és a főkonzulátusok újramegnyitása. – A korábbi bejelentésnek megfelelően koalíciós egyeztető bizottságot hoz létre az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt és a kisgazdapárt 35 fős frakciója.
Március 11. – Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti többsége nem fogadja el új alelnöknek Király Bélát, akit az SZDSZ-frakció delegál a tisztségre Mécs Imre helyett. Az esetet többen a hatpárti megállapodás felrúgásaként értékelik. – Latin-amerikai körútra indul Jeszenszky Géza külügyminiszter.
Március 12. – A kormánykoalíció frakcióinak egyeztető bizottsági ülésén elhangzik, hogy a kormány kész beterjeszteni az elévülési törvény újabb változatát is. – Antall József kormányfő felkéri az Országgyűlés kulturális bizottságát, hogy vizsgálja meg a Magyar Televíziónál kialakult helyzetet, és hallgassa meg újból Hankiss Elemért. – A Fővárosi Közgyűlés létrehozza a Budapesti Vagyonkezelő Központ Részvénytársaságot. – A kormány bővíti a mozgáskorlátozottak kedvezményeit. – Fertőzés miatt két asszony meghal a Miskolci megyei Kórház szülészetén.
Március 13. – A kormány rendeletet fogad el a szabad háziorvos-választásról. – Szentgotthárdon Antall József háziorvos-választásról. – Szentgotthárdon Antall József miniszterelnök jelenlétében felavatják a General Motors összeszerelő üzemét, és a futószalagról legördül az első Opel Astra. – A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Surján László egy kisvárdai fórumon úgy vélekedik, hogy a jelenlegi ellenzék igyekszik mérgezni a politikai légkört, hazugságokkal próbálja félrevezetni a lakosságot, és a parlament lejáratására törekszik. – A Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor az ellenzéki pártok orosházi fórumán kijelenti: az MDF-kormány az Alkotmánybíróság elleni akciókkal, a bírák szinte önhatalmú kinevezésével, a Televízió függetlenségének megtámadásával immár az alkotmányosságot veszélyezteti.
Március 14. – A Sajtószabadság Klub tagjai megalakítják a Magyar Újságírók Közösségét, amelynek elnöke Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője.
Március 15. – Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján. Az ünnepségek többnyire békésen zajlanak, csupán a fővárosban, a Televízió székháza előtt történik kisebb incidens. A Szabadság téren az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség tart megmozdulást, majd petíciót ad át a belügyminiszternek, követelve a Televízió és a Rádió elnökének azonnali leváltását. – Budapesten a Parlamentben átadják az1992. évi Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatait. – A Független Jogász Fórum állásfoglalásban hívja fel a figyelmet arra, hogy kizárólag az összbírói értekezlet jogosult megállapítani a megyei bíróság elnökségére pályázók alkalmasságát. – Budapesten nyilatkozatot írnak alá a magyar főváros és New York együttműködéséről.
Március 16. – Az MNB 1,9%-kal leértékeli a forintot. – Göncz Árpád államfő magánlátogatásra az Egyesült Államokba utazik. – Békés hangvételű megbeszélést tart a MÚOSZ és a MÚK az újonnan alakult újságíró-szervezet javaslatairól. – Elhalasztják az inotai alumíniumkohó bezárását, miután a kormány szerződést köt Ukrajnával villamos energia szállításáról.
Március 17. – A Magyar kormány üdvözli az Európai Közösségek és az Egyesült Államok közös szándéknyilatkozatát a délszláv köztársaságok elismeréséről. – Az Országgyűlésben a legfőbb ügyész egy interpellációra válaszolva közli, hogy nyomozás folyik az egykori MSZMP által a volt Szovjetunióba juttatott dollármilliók ügyében. – Az SZDSZ sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy márc. 15-én egyes szélsőséges csoportok atrocitásokat követtek el a Televízió épülete előtti tüntetésen. – A pest Megyei Bírói Tanács 11 tagja közül öten lemondanak, mert törvénysértőnek tartják, hogy az igazságügyi-miniszter figyelmen kívül hagyta a megyei összbírói értekezlet véleményét az új bírósági elnökök kinevezésekor. – Washingtonban tárgyal Für Lajos honvédelmi miniszter amerikai kollégájával, Richard Cheney-vel. – Horvát hadihajók kétszer is megsértik a magyar határt a Dráván. – Budapest főpolgármesterét Demszky Gábort választják az Európa Tanács önkormányzati testületének egyik alelnökévé.
Március 18. – Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága indokoltnak tartja, hogy Magyarország felmondja a bősi erőműről kötött államközi szerződést, ha Cseh-Szlovákia ápr. közepéig nem hajlandó felfüggeszteni a munkálatokat. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága úgy foglal állást, hogy jelenleg nem időszerű a közép- és kelet-európai országok NATO-tagsága, de Magyarországnak mindent el kell követnie, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Észak-atlanti Szövetséggel. – Az MDF ügyvezető elnöksége elítéli a márc. 15-i ünnepségek kisajátítását és kihasználását pártpolitikai célokra. A testület kirívó példaként említi Demszky Gábor főpolgármester aktuálpolitikai beszédét. – Zágrábban a magyar külügyi küldöttség biztosítja a horvát vezetőket, hogy Budapest továbbra is támogatja a horvát törekvéseket mind a Biztonsági Tanácsban, mind más nemzetközi szervezetekben.
Március 19. – A kormány Baráth Etele felmentése után Barsiné Pataky Etelkát, a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójának addigi vezetőjét nevezi ki a világkiállítás főbiztosának. – Az Európai Közösségek kész közvetíteni Magyarország és Cseh-Szlovákia között a bősi erőmű vitájában. Ezt a közös piaci bizottság alelnöke, Frans Andriessen közli a Brüsszelben tárgyaló Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel. – A Liberális Fórum Alapítvány sajtótájékoztatóján elhangzik, hogy az MDF-en belüli nemzeti liberálisok nem tartják magukat a párt belső ellenzékének. – Az SZDSZ és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája megállapodik, hogy a jövőben közösen is fellép a szakszervezeti esélyegyenlőségért. – Magyarország is aláírja a határvizek és a nemzetközi tavak védelméről, valamint az ipari balesetek országon túli hatásairól kötött egyezményt. – Csődöt jelent a Tatabányai Szénbányák Vállalat.
Március 20. – Az amerikai elnök Antall Józsefnek írt levelében úgy véli, hogy Magyarország mértéktartó a jugoszláviai konfliktussal kapcsolatban. A miniszterelnök ugyanakkor arra hívja fel George Bush, valamint Mitterrand francia elnök figyelmét, hogy a polgárháború az ott élő magyarság számára is fenyegetettséget jelent. – A Magyar Bírói Egyesület elnöksége szerint az igazságügy-miniszter törvénysértő módon csorbította a bírói testületek beleszólási jogát, amikor több megyében is összbírói értekezlet véleményét figyelmen kívül hagyva nevezte ki az elnököket. – Los Angelesben megnyitják az új magyar főkonzulátust, amelynek vezetője Márton András. – Lemond a Malév vezérigazgatója, Déri Tamás, mert – mint mondja – összeütközésbe került bizonyos érdekcsoportokkal.
Március 21. – Kihelyezett ülést tart a kormány Békéscsabán a megye településfejlesztési, foglalkoztatási, ivóvíz-ellátási és környezetvédelmi gondjairól. A békésiek által kért 4 milliárd Ft helyett a kormány csak félmilliárd Ft-os támogatást ígér. – Az SZDSZ Országos Tanácsa a modern magyar történelem legnagyobb csalódásaként értékeli az MDF kétéves kormányzását. A párt egyúttal csatlakozik a Fideszhez, követelve Balsai István igazságügy-miniszter lemondását, a bírósági elnökök jogtalan kinevezése miatt.
Március 22. – Balsai István igazságügy-miniszter ismételten visszautasítja azokat a vádakat, miszerint törvénysértést követett volna el a megyei bírósági elnökök kinevezésekor. – Kádár Béla külgazdasági miniszter egy budapesti konferencián megerősíti, hogy Magyarország a jövőben is folyamatosan törleszti adósságát. – A Történelmi Igazságtétel Bizottságának több tagja, köztük Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós, Eörsi István tiltakozik amiatt, hogy egyesek napi politikai célok szolgálatába akarják állítani a szervezetet. – Magyarországon halad át az ENSZ jugoszláviai békefenntartóinak egy csoportja.
Március 23. – Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal. – Budapestre látogat a walesi hercegné, Lady Diana. Legfontosabb programja, a Pető Intézet új szárnyának alapkőletétele elmarad, mert a kerületi önkormányzat nem hagyta jóvá az építési tervet. – Címzetes államtitkárrá nevezik ki az Expo főbiztosát, Barsiné Pataky Etelkát. – A MÚOSZ bírósághoz fordul, amiért a nemrégiben megalakult Magyar Újságírók Közössége a szövetség Andrássy úti épületét jelölte meg székhelyének.
Március 24. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a magyar kormány felbontja a Csehszlovákiával kötött államközi szerződést, ha Prága legkésőbb ápr. végéig nem állítja le a megállapodással ellentétes munkálatokat. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ülésszakán Jeszenszky Géza külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy Európa számára a nacionalizmus jelenti a legnagyobb veszélyt. – Az Európai Protestáns Nagygyűlés megnyitóján Antall József miniszterelnök úgy véli, hogy a közös keresztény felelősség segítheti át az országot a kritikus éveken. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találja a földtörvénynek azt a rendelkezését, amely elővásárlási jogot biztosít a mezőgazdasági üzemeknek a területükön lévő föld eladásakor.
Március 25. – Zágrábban az érdekeltek megállapodnak: a Magyarországra menekült horvátok attól függően térnek majd haza, ahogyan a horvátországi állapotok megengedik. – A Külügyminisztérium jegyzékben tiltakozik amiatt, hogy a jugoszláv hadsereg ismét átlőtt magyar területre Püspökboly térségében. – A jövőben a külföldiek is megvásárolhatják az MNB kincstárjegyeit és államkötvényeit, jóllehet, egyelőre csak korlátozott számban és egy befektetési alapon keresztül.
Március 26. – A kormány azt javasolja, hogy jövőben közalapítványként működjék a Rádió és Televízió. – Az MDF elnöksége egyetért a megyei bíróságok elnökeinek kinevezési módjával, és támogatja abban az igazságügy-minisztert. A testület egyúttal újabb törvény elfogadását sürgeti a volt kommunista rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámolásának ügyében. – A Fidesz több miniszternek, így az igazságügyi, az oktatási, a honvédelmi tárca vezetőjének és a sportot felügyelő tárca nélküli miniszternek a távozását sürgeti. – Kiss Gyula munkaügyi miniszter cáfolja, hogy személyi változás várható a tárca vezetésében. – A Duna Kör ismét lemondásra szólítja fel Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert a kormány halogató taktikája miatt Bős–Nagymaros ügyében. – Budapesten megnyílik az ukrán nagykövetség.
Március 27. – Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter cáfolja, hogy a kormány gyáva lenne a bősi vízerőmű ügyében, netán összejátszana bizonyos cseh-szlovák körökkel a beruházás befejezése érdekében. – Az általános hadkötelezettség eltörlését kéri négy társadalmi szervezet, köztük az Alba Kör és az Antimilitarista Csoport.
Március 28. – Az MDF ügyvezető elnöke, Für Lajos a párt Somogy megyei értekezletén úgy vélekedik, hogy a Demokrata Fórumban nincsenek szélsőségesek, mert akiket annak tartanak, azok csupán másoknál radikálisabban fogalmazzák meg a párt programját. – A Független Kisgazedapárt újonnan alakult történelmi tagozata tényfeltáró bizottságot hoz létre a pártvezetés jogellenes intézkedéseinek kivizsgálására. A párt 35 fős frakciójának kibővített ülése amellett foglal állást, hogy mindenképpen helyre kell állítani a demokráciát a kisgazdapárton belül. – Az MDF Csongrád megyei szervezete a Rádió elnökének alkalmassági vizsgálatát kéri az Országgyűlés kulturális bizottságától, mert a tömörülés szerint a Rádióban is hibás a műsorpolitika, és elharapódzott az agresszív riporteri stílus. – A Történelmi Igazságtétel Bizottságának közgyűlése megválasztja a szervezet új elnökségét. A tiszteletbeli elnök Nagy Erzsébet, az alelnökök pedig Zimányi Tibor, Titman József és Erdész Gyula. – Esztergomban az Országgyűlés és a kormány képviselői, köztük Antall József miniszterelnök is részt vesznek azon az emlékünnepségen, amelyet Mindszenty József hercegprímás születésének 100. évfordulóján rendeznek.
Március 29. – A Kereszténydemokrata Néppárt országos intézőbizottsági ülésén Surján László pártelnök kijelenti: a kereszténydemokraták mindaddig a koalícióban maradnak, amíg a közös munkát erkölcsi megalkuvás nélkül tudják vállalni.
Március 30. – Az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvét. – A Parlament előtt felgyújtja magát egy 42 éves taxisofőr. – 80 éves korában meghal Kádár Jánosné, az MSZMP egykori főtitkárának özvegye. – A görög kamionosok újból eltorlaszolják a határátkelőket, mert az ingyenes tranzitengedélyek már elfogytak, és ismét 1900 márkába kerül a külföldiek úthasználati díja Magyarországon.
Március 31. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálybalépésétől, vagyis júl.-tól a köztisztviselők nem vállalhatnak párttisztséget, ill. közszereplést semmilyen párt nevében. Az ellenzék meghiúsítja azt a koalíciós indítványt, amely kormánypárti tagokkal javasolja növelni az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság létszámát. A parlament ápr. végéig meghosszabbítja azt a határidőt, amelyen belül a szövetkezeteknek engedélyt kell kérniük a vagyonátadó bizottságoktól, mielőtt vagyonukat elidegenítik. – A moldovai válságról tárgyal telefonon a magyar és az ukrán külügyminiszter. – A Külügyminisztérium tiltakozik az újabb görög kamionblokád miatt. A görög határon már félszáz magyar kamion vesztegel. – Újabb megyei bírósági elnököket nevez ki az igazságügy-miniszter, ezúttal kettőt az összbírói értekezlet javaslatának megfelelően, egyet viszont a bírói véleményekkel szemben. – A szakszervezeti szövetségek tanácskozásán az MSZOSZ értelmetlennek, míg a Liga elengedhetetlennek tartja a szakszervezeti választásokat. – A MÚOSZ választmánya elutasítja a MÚK vagyonmegosztási követelését.
Április 1. – A szlovákiai Ógyallán eredménytelenül ér véget Jan Čarnogursky szlovák kormányfő és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tárgyalása a bősi erőmű jövőjéről. – A kormány 500 millió Ft-os alapítványt hoz létre az ózdi munkanélküliek gondjainak enyhítésére.
Április 2. – A Pénzügyminisztérium szigorítja a vám- és adóbehajtás módját, mert a kormány megítélése szerint főként a befizetések elmaradása okozza a tervezettnél jóval nagyobb, 3 hónap alatt 46–48 milliárd Ft-nyi költségvetési hiányt. – Budapesten tárgyal a görög miniszterelnök, Konsztantin Micotakisz, aki biztosítja Antall Józsefet, hogy Görögország támogatja teljes jogú közös piaci tagságát. – Az MSZP megküldi az ún. guruló dollárok iratait a Legfőbb Ügyészségnek. A szocialisták állítása szerint az MSZP a 60-as és 70-es és 80-as években összesen 400 millió Ft-nak megfelelő dollárt utalt ki Moszkvába a kommunista testvérpártok megsegítésére. – Leáll a termelés az Ózdi Acélművekben.
Április 3. – Göncz Árpád az Országgyűlés elnökének írt levelében javasolja, hogy hozzanak létre ideiglenes parlamenti bizottságot az 1944 és 1990 közötti korszak eseményeinek feltárására. – A Külügyminisztérium hivatalos tájékoztatást kér Belgrádtól és Zágrábtól amiatt, hogy a horvát és a szerb erők összecsapásakor aknák csapódtak be magyar területre. – A külügyi szóvivő határozottan cáfolja azokat a belgrádi vádakat, miszerint magyar határőrök fegyverrel is támogatták volna a horvát erők hadmozdulatait. – Brüsszelben Magyarország és az Európai Közösségek képviselői megállapodást írnak alá arról, hogy a görög kamionok milyen feltételekkel haladhatnak át magyar területen. – Leváltják Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, Balogh Györgyöt, mert az utóbbi időben ugrásszerűen nőttek a vámtartozások. Utódjául az eddigi helyettest, Arnold Mihályt nevezik ki. – A hazai bankok teljesítik a Pénzügyminisztérium kérését, és közgyűlésükig visszafizetik a már megkapott 1991. évi adó-visszaigénylés összegét, azaz 13 milliárd Ft-ot. – Budapesten a katonai kapcsolatok fejlesztéséről ír alá nyilatkozatot a magyar és a norvég védelmi miniszter. – A köztársasági őrezred 2 tagja másfél millió Ft-ot lop el a Kádár-villából.
Április 5. – A Honvédelmi Minisztérium nyilatkozatban utasít vissza minden olyan provokációt, amely a honvédséget bármilyen manőverrel fegyveres konfliktusba akarja bevonni. Erre a belgrádi kormány budapesti katonai attaséjának figyelmét hívják fel. – Hamburgban az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Horn Gyula úgy véli: fontos lenne napirendre tűzni Magyarország csatlakozását a NATO-hoz.
Április 6. – A jugoszláv katonai hírszerzésnek végzett kémkedéssel vádolják Szántó Rudolf honvéd zászlóst. – Az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendeletet, miszerint a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek csak parancsnokuk hozzájárulásával köthetnek házasságot.
Április 7. – Az Országgyűlés elfogadja a második kárpótlási törvényt. Ennek értelmében részleges kárpótlás jár mindazoknak, akiknek magántulajdonában az állam kárt okozott 1939 és 1948 között. – Az SZDSZ szerint a kormánynak hamarosan pótköltségvetést kell beterjesztenie a parlamentben a költségvetési hiány mértéke miatt. – A kormány miniszteri biztost nevez ki a Dimag Rt. élére, és 1,5 milliárd Ft állami garanciát ad a vállalat hitelfelvételéhez. – kelet-Közép-Európában először Budapesten nyitja meg irodáját a Nemzetközi Migrációs Szervezet.
Április 8. – A kormány a privatizáció gyorsítása érdekében módosítja az egzisztenciahitel feltételeit. – Kupa Mihály a kormány nevében kötelezettséget vállal arra, hogy a rászorultak máj.-tól is megkapják munkanélküli-járandóságukat, jóllehet, kimerült a Szolidaritási alap. Az állástalanok biztonságos ellátásához a költségvetésnek további 40– 50 milliárd Ft-tal kell támogatnia a Szolidaritási Alapot. A pénzügyminiszter lehetségesnek tartja, hogy az év végére akár 700 ezerre is növekedhet a munkanélküliek száma. – Sevillában Kádár Béla külgazdasági miniszter felavatja a világkiállítás magyar pavilonját. – A Budapesten akkreditált katonai attasék a Baranya megyei Kásád és Eperjespuszta térségébe látogatnak, ahová az előző héten a horvát–szerb összecsapások miatt aknák csapódtak be. – Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága hosszas huzavona után 8–7 arányban alelnökké választja Király Béla szabaddemokrata képviselőt. – Budapesten tárgyal Osamu Suzuki, a japán cég elnöke.
Április 9. – Magyarország elismeri Bosznia-Hercegovina függetlenségét. A kormány nyilatkozata szerint a délszláv konfliktus lezárásához elengedhetetlenül fontos a köztársaság állami egységének megőrzése, mégpedig a jelenlegi határok között. – A kormány úgy dönt, hogy ezentúl havonta finanszírozzák a költségvetésből a Szolidaritási Alap hiányát. – A kabinet a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően életbe lépteti a büntetőintézkedéseket Líbiával szemben. – A koalíciós frakcióvezetők arra kérik a kormányt, hogy adjon pénzt a kárpótlási hivatalok megerősítésére, mert csak így gyorsíthatók fel a földárverések. Egyúttal javasolják, hogy az Országgyűlés ismét tűzze napirendjére a titkos ügynökökről és a politikai felelősséget vizsgáló bizottságról szóló határozati javaslatokat.
Április 10. – A kormány elkészíti a médiatörvény tervezetét, amelyben azt javasolja, hogy az Országgyűlés hozzon létre közalapítványt a Rádió és a Televízió működtetésére, a média függetlenségén pedig társadalmi felügyelőbizottság őrködjék. – Több ezren kísérik utolsó útjára Kádár Jánosnét, az MSZMP egykori főtitkárának özvegyét.
Április 11. – Gazdasági konferenciát tart az MDF Balatonfüreden. Szabó Iván ipari és Kádár Béla külgazdasági miniszter is úgy véli, hogy az év végére a gazdaság elmozdul a holtpontról.
Április 12. – Budapesten kezd tárgyalásokat az amerikai pénzügyminiszter, Nicholas Brady, aki kijelenti: az Egyesült Államok példaértékűnek tekinti a magyar gazdaság átalakítását. – Göncz Árpád államfő fogadja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökét, Jacques Attalit. – Antall József kormányfő az MDF hódmezővásárhelyi nagygyűlésén hangsúlyozza az év végére meg kell állítani a gazdaság visszaesését, és meg kell indulnia a gazdaság növekedésének.
Április 13. – Budapesten tartja közgyűlését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A résztvevők felhatalmazzák a pénzintézet vezetőit, hogy vizsgálják meg, milyen formában támogassák a privatizációt Kelet-Európában. – A kormány megdöbbenéssel fogadja a hírt, hogy egy osztrák bankkonzorcium hitelt ad a bősi erőmű egyoldalú felépítéséhez, Szlovákiában. Antall József miniszterelnök erről levélben értesíti Vranitzky kancellárt. – Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadja az ENSZ menekültügyi főbiztosát, Ogata Szadakót.
Április 14. – Antall József miniszterelnök fogadja az Európa Tanács főtitkárát, Catherine Lalumičre-t, aki Budapesten megnyitja a szervezet információs és dokumentációs központját. – Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít Kazahsztánnal. – Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint a tervezett 70 milliárd Ft-nál jóval nagyobb, mintegy 110 milliárd lesz a költségvetés hiánya 1992-ben. – Az Alkotmánybíróság helyt ad az MSZP keresetének, és alkotmányellenesnek minősíti az egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely időhatár nélkül tiltotta meg bizonyos vagyontárgyak eladását.
Április 15. – George Bush amerikai elnök levélben tájékoztatja Antall József kormányfőt, hogy az Egyesült Államok immár feltétel nélkül megadta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Magyarországnak. – Az MNB elnöke azt javasolja, hogy csökkentsék a forintbetétek kamatainak adóját, és egyidejűleg szüntessék meg a devizabetétek kamatainak adómentességét. – Az MSZOSZ mindaddig nem hajlandó eleget tenni a szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelő szervezet utasításainak, amíg a vagyonmegosztásról szóló törvényt felül nem vizsgálják. – Zwack Péter elnök bejelenti: a Vállalkozók Pártja a következő választásokon be akar jutni a parlamentbe, mert szerinte jelenleg nincs olyan erő a törvényhozásban, amely képviselné a vállalkozók érdekeit. – A Legfelsőbb Bíróság megerősíti tisztségében Petrasovits Annát, az MSZDP elnökét.
Április 16. – A kormány elfogadja az állami bankok privatizációjának főbb elveit, így például azt, hogy az állam 25% alá akarja csökkenteni részesedését. A kabinet rendeletet alkot arról, hogy 1992-ben több mint 2,5 milliárd Ft-ot szán a háziorvosi szolgálat támogatására. A kormány nyilatkozatot fogad el arról, hogy Magyarország 8 év alatt az1987-es szintre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Április 17. – A kormány az Országgyűlés felkérésére 1,2 milliárd Ft-tal csökkenti az igazgatási kiadásokat. – Jeszenszky Géza külügyminiszter levélben közli Frans Andriessennel, az Európai Közösségek Bizottságának alelnökével, hogy a magyar kormány örömmel veszi a Közös Piac együttműködési készségét a bősi vitában, és elfogadja az Európai Közösségek feltételeit, köztük azt is, hogy a közös vizsgálatokból kiindulva hozza meg későbbi döntéseit és tartózkodik az egyoldalú lépésektől. – Kupa Mihály pénzügyminiszter megállapodik a rektori konferencia és a művelődési tárca képviselőivel, hogy az évezred végéig legalább 35 ezerrel növelik a nappali tagozatos egyetemi hallgatók számát, és a fejlesztés költségeinek egyharmadát az állami költségvetés fedezi. – Kupa Mihály nem tartja indokoltnak, hogy megadóztassák a devizaszámlák kamatait, de ellenzi azt is, hogy csökkentsék a forintbetétek kamatadóját. – Budapesten harmadszor is sikeres szívátültetést hajtanak végre az Ér- és Szívsebészeti Klinikán, ahol ezúttal egy 52 éves férfi kap új szívet.
Április 20. – Nemzetközi bojkottot hirdetnek Ausztria ellen a magyar környezetvédők, amiért Hannes Androsch volt osztrák alkancellár hitelt ad Szlovákiának a bősi erőmű befejezésére.
Április 21. – A külügyi szóvivő közlése szerint Magyarország is fontolóra venné a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését Belgráddal, ha előzőleg már több ország hasonlóan döntene.
Április 22. – Pavol Demeš szlovák külügyminiszter és Jeszenszky Géza egyetértenek abban, hogy Magyarországnak és Szlovákiának egyaránt érdeke a megbékélés, amely az egész közép-európai térségre jótékony hatással lehet. – A Kisebbségi Kerekasztal a kormánnyal folytatott megbeszélésen teljes egészében elveti a kisebbségi törvénytervezetet, amely a nemzetiségek szerint kisebbségellenes és kizárja a pozitív megkülönböztetést. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti a szakszervezeti vagyon védelméről szóló törvény bizonyos rendelkezéseit, így például a vagyonkezelő szervezet rendelkezési jogát. – Az MNB félmilliárd schilling értékben bocsát ki kötvényt az osztrák pénzpiacon.
Április 23. – A kormány az árak emelkedése miatt módosítja a lakáscélú állami támogatásokat, méghozzá úgy, hogy ösztönözzék az előtakarékosságot. – A Kiállítások Nemzetközi Irodája egyelőre nem fogadja el a budapesti Expo finanszírozási tervét. A programirodának már több mint 80 millió Ft az adóssága. Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos egyúttal bejelenti, hogy a budapesti világkiállítás központi témája a kommunikáció lesz a nyomdatechnikától egészen a műholdakig. – Magyar származású kanadai üzletembert neveznek ki az ÁVÜ ügyvezetőigazgató-helyettesének Némethy László személyében. – Emberi és szakmai okokra hivatkozva lemond a Kárpótlási Hivatal elnöke, Tütős Sándor. – A magyarországi Roma Parlament szerint soha olyan kitaszított nem volt a hazai cigányság, mint napjainkban.
Április 24. – A cseh-szlovák kormányfő, Marián Čalfa a magyar miniszterelnöknek írt válaszában kijelenti: Cseh-Szlovákia változatlanul a bős–nagymarosi vízlépcsőről 1977-ben kötött államközi szerződés keretei között kíván maradni, és nem lát lehetőséget a szlovák oldalon folytatott munkálatok felfüggesztésére. – Franz Vranitzky kancellár Antall Józsefnek írt válaszában közli: az osztrák kormány nem befolyásolhatja magáncégek gazdasági tevékenységét, ha az nem alkotmánysértő, vagyis nem tilthatja meg Hannes Androschnak a bősi erőmű hitelezését. – Első kongresszusát tartja a Kereszténydemokrata Néppárt. A tanácskozáson elhangzik: a kereszténydemokraták a jövőben fokozottan vigyáznak arra, hogy függetlenségük és önállóságuk egyértelművé váljék, miközben saját alapelveikkel összhangban korrekt koalíciós magatartást tanúsítanak a korányban. – Petrenkó János szocialista képviselő átül a függetlenekhez. – A KSH jelentése szerint febr.–márc.-ban mintegy egyötödével csökkent az ipar termelése Magyarországon.
Április 25. – Magyarország a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kéri a délszláv válság ügyében. Jeszenszky Géza a BT soros elnökének írt levelében gyakorlati lépéseket sürget, beleértve a békefenntartók kiküldését is. – Az MDF megyei elnökeinek budapesti gyűlésén Antall József úgy vélekedik, hogy a párt erejét ássa alá az, aki a 3 fő szellemi irányzat közül csak az egyiket akarja előtérbe állítani. A kormányfő hangsúlyozza: éppen ellenkezőleg, nyitni kell a társadalom széles rétegei, az értelmiség, az alkalmazottak és a vállalkozók felé. – Budapesten több ezer kisgazda tüntető vesz részt a harag napján, amelyet Torgyán József pártelnök hirdetett meg. Követelik a kormány lemondását, mert szerintük a kabinet a romlás szélére juttatta az országot. – Az SZDSZ Országos Tanácsa szükségesnek tartja a költségvetés módosítását és az állami túlköltekezés megfékezését. – Az MSZDP kongresszusán, amelyen a különböző irányzatok egyesítését tűzik ki célul, visszahívják pártelnöki tisztségéből Petrasovits Annát, aki viszont nem tartja legitimnek a tanácskozást. – A magyarországi és a szlovákiai Duna menti települések polgármesterei és a környezetvédők felszólítják a cseh-szlovák kormányt, hogy azonnal állítsa le a Duna elterelésével járó munkálatokat.
Április 26. – Az MSZDP csepeli kongresszusa Borbély Endrét választja pártelnökké.
Április 27. – A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy állítson fel különbizottságot, amely együttműködik a kabinettel a bős–nagymarosi vízlépcső jövőjére vonatkozó döntések előkészítésében. – A kormány nem fogadja el a Magyar Televízió és a Rádió szervezeti és működési szabályzatát, mert a kabinet szerint figyelmen kívül hagyták az alelnök közjogi állását, és a szabályzatot nem egyeztették az érdekképviseletekkel. Antall József kezdeményezi, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága foglaljon állást Gombár Csaba alkalmasságáról a Rádió elnöki tisztségére. Gombár Csaba alaptalannak tartja a kormány indokait. – Az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke szükségesnek tartja, hogy a testület elősegítse azoknak a jogi kereteknek a megteremtését, amelyek lehetővé teszik a Rádió és a Televízió elnökének leváltását. – Göncz Árpád államfő a hódmezővásárhelyi lövészdandárnál tájékozódik a honvédség helyzetéről. – Magyarország európai csatlakozási törekvéseiről és a magyar biztonságpolitikai koncepcióiról tárgyal Budapesten a NATO Politikai Bizottságának küldöttsége. – Washingtonban Kupa Mihály pénzügyminiszter megállapodást ír alá 200 millió dollár világbanki hitel felvételéről a privatizáció elősegítésére. – Olajvásárlásról köt megállapodást a külgazdasági minisztérium helyettes államtitkára a tatár miniszterelnök-helyettessel.
Április 28. – Az Országgyűlés több mint 2,5 milliárd Ft-ot juttat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak. – Magyarország javasolja, hogy a brüsszeli Jugoszlávia-konferencia tűzze napirendjére a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kisebbségi autonómia-koncepcióját. – Az eddigi szociális jogok megvédésére és a szociális minimumok mielőbbi bevezetésére szólít fel a Demokratikus Charta. – Pekingben új vízumegyezményt ír alá Jeszenszky Géza külügyminiszter, és ezzel eltörlik a 4 éve létező vízummentességet Kínával. – Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Kirgiz Köztársasággal.
Április 29. – Az újonnan megfogalmazott biztonságpolitikai koncepció szerint Magyarország egy nyugat-európai integrációs rendszerben képzeli el biztonságát, és ezt fokozatosan, az évtized végére akarja elérni teljes jogú NATO- és közös piaci tagsággal. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda visszautasítja a Rádió és a Televízió elnökének állítását, miszerint a kormányfő vétójogot követel az alelnököknek, ill. kollektív vezetést igényel. – Az MTA és a Művészeti Akadémia vezetői, Kosáry Domokos és Makovecz Imre egyetért abban, hogy mindkét szervezet egységes magyar kulturális életre törekszik. – Az MDF-frakció elnöksége Debreczeni Józsefet bízza meg a képviselőcsoport sajtóirodájának vezetésével.
Április 30. – A külgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint az év első negyedében 400 millió dollár többlet keletkezett a külkereskedelmi forgalomban. – A Fővárosi Közgyűlés több mint 80, túlnyomóan munkásmozgalmi elnevezést viselő utcát keresztel át ill. vissza, köztük például a Marx teret Nyugati térre, vagy a Mártírok útját Margit körútra. – A taxisok petíciót küldenek a miniszterelnökhöz, hogy milyen kormányzati intézkedéseket tartanak szükségesnek helyzetük további romlásának megakadályozásáért.
Május 1. – Városligetben az MSZOSZ, a Népligetben pedig a Liga és a Munkástanácsok tartanak majálist a munka ünnepén. Az MDF országos választmánya fontosnak tartja az erős és szabad szakszervezetek létrejöttét, de felhívja a figyelmet azoknak a dolgozóknak az érdekvédelmére is, akik nem csatlakoztak egyik szakszervezethez sem.
Május 2. – A Földművelésügyi Minisztérium cáfolja, hogy tejhiány lenne az országban, jóllehet 1992-ben 10%-kal visszaesett a tejtermelés.
Május 3. – Budapesten a III. Családkongresszus sürgeti, hogy a kormány humánpolitikai kabinetje az eddigieknél jobban képviselje a családok érdekeit.
Május 4. – Az MTA közgyűlése létrehozza a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.
Május 5. – Az Országgyűlés elfogadja a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely júl. 1-jén lép hatályba. A jogszabály előírja, hogy a közalkalmazottak a munkahelyükön kívül is kötelesek munkakörükhöz, beosztásukhoz méltó magatartást tanúsítani. Az érdekképviseleteket bizonyos kérdésekben véleményezési, a közalkalmazotti tanácsot pedig egyetértési jog illeti meg. – Antall József miniszterelnök saját kezdeményezésére találkozik az Országgyűlés független képviselőinek egyes tagjaival, akiket a kormányfő nem tekint a koalíció ellenzékének, és ezért igyekszik az eddigieknél jobban segíteni munkájukat. A megbeszélésről meghívás hiányában távol marad többek között Pozsgay Imre, Ilkei Csaba, Beke Kata, Király Zoltán és Palotás János. – Prágában külügyminiszteri találkozót tartanak Jeszenszky Géza részvételével a Visegrádi Hármak, valamint Hollandia, Portugália, és Nagy-Britannia. A résztvevők szerint egyelőre nem lehet megítélni, hogy Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország mikor nyerheti el a teljes jogú tagságot az Európai Közösségekben. – A Magyar Gazdasági Kamara ülésén Kupa Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozza, hogy a kormány nem akarja a vállalkozókra hárítani a növekvő költségvetési hiány terheit. – A Fidesz szerint még az Országgyűlés nyári szünete előtt szükség lenne a költségvetés módosítására, miután a hiány már elérte az egész évre tervezett összeget. – A külgazdasági minisztérium 80 ezer személyautó behozatalát engedélyezi az év második felében. – Erdélyi Lajos alezredest nevezik ki a honvédelmi tárca új szóvivőjének.
Május 6. – Antall József miniszterelnök eredményesnek tartja a magyar–cseh-szlovák–lengyel csúcstalálkozót, amelyen 7 közös nyilatkozatot fogadnak el. Így például felkérik az Európai Közösségek állam- és kormányfőit, hogy közelgő lisszaboni tanácskozásukon tisztázzák a szervezet kibővítésének lehetőségét. – Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága felszólítja a kormányt, hogy a következő ülésen hozzon határozatot a bős–nagymarosi beruházás csehszlovák–magyar államközi szerződésének megszüntetéséről. A döntéssel egyetért a gazdasági, a külügyi és a szociális bizottság is. – Átfogó európai kisebbségvédelmi kódex kidolgozását sürgeti Jeszenszky Géza külügyminiszter a Brit Királyi Külügyi Intézetben. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki tanácskozásán Gyarmati István nagykövet a belgrádi kormányt teszi felelőssé a boszniai vérengzésért. – Hosszú idő után először ül újra közös tárgyalóasztalhoz az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Megállapodnak abban, hogy kölcsönösen eljuttatják egymáshoz álláspontjukat az együttműködésről, a választásokról és a szakszervezeti vagyonmegosztásról.
Május 7. – A kormány úgy dönt, hogy máj 25-i hatállyal felmondja a bős–nagymarosi vízlépcsőről Csehszlovákiával kötött szerződést, ha addig sem sikerül megegyezésre jutni a beruházás jövőjéről. – A Pénzügyminisztérium megállapítása szerint a költségvetés tervezett bevételeinek elmaradását alapvetően a személyijövedelemadó-befizetések elmulasztása okozta. A vámbefizetések viszont a legutóbbi intézkedések alapján már valamivel meg is haladták a tervezettet. A költségvetésből az időarányos résznél többet fordítottak a Szolidaritási Alap és központi költségvetési szervezetek támogatására. – A kormány módosítja a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendeletet, amely ezentúl kötelezi a biztosítókat, hogy többletnyereségüket fizessék vissza a biztosítottaknak. A kabinet határoz arról is, hogy törvényjavaslatban indítványozza a szakszervezeti választások őszre halasztását. A kormány rendeletet alkot arról, hogy az állami tulajdonú volt szovjet ingatlanokat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezeli, az eladott ingatlanok esetében pedig az új tulajdonosok feladata a környezeti károk elhárítása. – Az Országgyűlés kulturális bizottságának kormánypárti többsége kételkedik Gombár Csba alkalmasságában a Rádió elnöki tisztére, s ezért indokoltnak tartja felmentését. Gombár Csaba nyilatkozatának felolvasása után távozik a bizottsági meghallgatásról, mert a testületet nem tartja alkalmasnak arra, hogy állást foglaljon a kérdésben. – A koalíciós frakció vezetői úgy foglalnak állást, hogy lehetőség szerint már szept.-ben földhöz kell juttatni a kárpótlási jegyek tulajdonosait, és ennek érdekében javasolják a kormánynak, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kónya Imre egyúttal cáfolja, hogy az MDF képviselőcsoportjának hét végi ülésén napirenden szerepelne Kupa Mihály pénzügyminiszter esetleges menesztése. – Strasbourgban Jeszenszky Géza külügyminiszter úgy vélekedik, hogy az Európa Tanácsba csak azok az országok léphetnek be, amelyek eleget tesznek a szigorú felvételi követelményeknek, például a kisebbségi jogok biztosításának. – A legfőbb Ügyészség szerint nem követnek el adócsalást vagy sikkasztást azok a vállalatok, amelyeket az adóhatóság feljelentett, mert nem fizették be a munkabérekből levont személyi jövedelemadót. – Az MNB azt javasolja a kormánynak, hogy az éves lakossági valutakeretet a jelenlegi 50 dollárról emelje 500 dollárra.
Május 8. – Antall József kormányfő a Magyar Rádió elnökének azonnali felmentését kezdeményezi Göncz Árpád államfőnél. A miniszterelnök szerint az állam demokratikus működését veszélyeztetné, ha Gombár Csaba továbbra is tisztségében maradna, mert a Rádió elnöke megkérdőjelezte a parlamentáris intézményrendszert, amikor kivonta magát a bizottsági meghallgatás alól. – A Miniszterelnöki Hivatalban újrakezdődnek a tárgyalások a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait szabályozó törvényjavaslatról a kormány és a Kisebbségi Kerekasztal között. – A Vállalkozók Országos Szövetsége káros döntésnek tartja, hogy a kormány csak a Visegrádi Hármak másik 2 tagállamával együtt kéri Magyarország teljes jogú tagságát az Európai Közösségekben.
Május 9. – Für Lajos honvédelmi miniszter az európai biztonságról tanácskozik a csehországi Merinben francia, lengyel és cseh-szlovák kollégáival. – A liberális klubok és társaskörök első országos találkozóján a szabaddemokrata Haraszti Miklós úgy véli, hogy veszélybe került a sajtószabadság Magyarországon. – Várossá avatják Hévízt.
Május 10. – A kormány rendkívüli ülésén úgy foglal állást, hogy a következő 2 évben a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését tekinti fő feladatának. A kabinet lépéseket tesz a gazdaság versenyképességéhez elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztések gyorsítására. – Érvénytelen időközi parlamentiképviselő-választást tartanak Békéscsabán.
Május 11. – A kormány legkésőbb máj. 15-ig tárgyalást javasol Szlovákiának arról, hogy a bősi oldalon 6 hónapra függesszék fel a munkálatokat. Budapest egyúttal új államközi szerződés megkötését kezdeményezi a térség ökológiai helyzetének megoldásáról, az árvízvédelemről és a hajózás biztosításáról. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter az Országgyűlésben bejelenti azt is, hogy a szlovák kormányfő közölte: nem látja értelmét további tárgyalásoknak az ún. C változat felfüggesztéséről. – Az Országgyűlés elveti Dénes János független képviselő javaslatát, hogy tiltsák be az MSZMP-t. – Közösség elleni izgatással, nem pedig az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére tett kísérlettel gyanúsítja a rendőrség a Györkös István vezette magyar újfasisztákat. – Meghal Kolozsvári Grandpierre Emil író. – Fegyveres rablótámadást követnek el Budapesten. Az akciónak halálos áldozata is van, de a támadónak nem sikerül pénzhez jutnia.
Május 12. – Rendkívüli intézkedéseket sürgetnek a súlyos aszály miatt a dél-alföldi települések. – A Fővárosi Bíróság törvénysértőnek ítéli az MSZOSZ-nek azt a határozatát, amelyben megtagadta a vagyonelszámolást. – A Dimag Rt. megbízza a cég vezérigazgatóját, hogy indítson eljárást a volt vezérigazgató, Tolnay Lajos ellen, akit elnöki tisztségéből is visszahívnak, mert 1991-ben mintegy 11 milliárd Ft volt a vállalat vesztesége. – A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint 1992-ben mélyül a válság a mezőgazdaságban, és újabb 8–9%-kal esik vissza az ipari termelés.
Május 13. – Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának együttes ülésén Raffay Ernő államtitkár ismerteti a készülő honvédelmi alapelveket, amelyek szerint Magyarországnak nincsen ellenségképe, és az ország terültéről senki ellen sem indítható semmiféle katonai akció. – A jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldiek helyzetéről tájékozódik a kerepestarcsai ideiglenes szálláson Boross Péter belügyminiszter. – Csődbizottságot hoznak létre az Ipari Minisztériumban, hogy enyhítsenek a tárca által alapított, és pénzügyi válságba jutott cégek gondjain. – Budapest főpolgármestere szerint a rendőrségi törvénytervezet több pontja is hátrányosan érinti az önkormányzatokat, és a közbiztonság további romlását idézheti elő például azzal, hogy megvonja a kerületi polgármesterektől a rendőrkapitányok kinevezési jogát. – Bírósághoz fordul a fővárosi köztársasági megbízott, mert a budapesti önkormányzat nem foglalkozott időben az államtitkár több mint 100 törvényességi észrevételével. – Népi kezdeményezést ad be az Országgyűlésnek a budapesti Kontyfa utcai általános iskola tantestülete, hogy a közoktatásról szóló törvény elfogadásához kétharmados többséget írjon elő, ám az 53 ezer aláírás közül egy sem érvényes a személyi számok hiánya miatt. – 59 éves korában meghal Nagy Attila színművész, szocialista párti parlamenti képviselő. – Magyarország is csatlakozik az európai műholdas távközlési szervezethez, az Eutelsathoz. – A kémkedéssel vádolt Szántó Rudolf zászlós 12 év börtönbüntetést kap első fokon.
Május 14. – A kormány rendeletet hoz arról, hogy a kárpótoltaknak illetékmentesen mérjék ki a földjét, ill. jegyezzék be az ingatlanát. – Elkészül az MSZP gazdasági és társadalmi programja, amely konkrét javaslatokat fogalmaz meg az átalakulás módjára és a szociálpolitikára. – Bécsben Vranitzky osztrák kancellár fogadja Palotás Jánost, a VOSZ elnökét, akit biztosít arról, hogy támogatja a magyar vállalkozók beruházási törekvéseit Ausztriában. – 69 éves korában meghal Klaniczay Tibor akadémikus, Kossuth-díjas irodalomtudós. – A fogyasztók megtévesztése miatt betiltják az OMO mosópor reklámját, és 2 millió Ft bírságra kötelezik a forgalmazót.
Május 15. – A kormány elfogadja a sajtószabadságról szóló törvényjavaslatot, amely rögzíti, hogy Magyarországon mindenki szabadon kinyilváníthatja és terjesztheti véleményét, ha azzal nem valósít meg bűncselekményt, és nem sérti mások személyiségi jogait. A kabinet javasolja a párttörvény módosítását, hogy még erőteljesebben tiltsák a fegyveres erők hivatásos tisztjeinek párttevékenységét, és hogy bővítsék a pártok gazdálkodási lehetőségeit. – Kádár Béla külgazdasági miniszter finnországi, svédországi és izlandi tárgyalásai után kijelenti: Magyarország az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival is kész hasonló egyezményt kötni, mint a Közös Piaccal aláírt társulási szerződés. – Szegeden megkezdődik az MSZP III. kongresszusa, amelyen ismét Horn Gyulát választják meg a párt elnökévé. – Békéscsabán a Fidesz képviselőjelöltje visszalép az SZDSZ javára az időközi parlamenti választáson.
Május 16. – A szabaddemokrata Pető Iván szerint a köztársasági elnök és a kormányfő közötti újabb feszültségeknek csak az vethet véget, ha Göncz Árpád határozott nemmel válaszol a médiavezetők leváltása ügyében. – Magyar rendőrök utaznak Kambodzsába, hogy részt vegyenek az ENSZ megfigyelő munkájában.
Május 17. – A cseh és a szlovák kormány tárgyalási készségére válaszolva a magyar kabinet is kifejezi részvételi hajlandóságát az Európai Közösségek bevonásával tervezett találkozón a bősi vízerőmű ügyében.
Május 18. – Budapesten tartja közgyűlését a Nemzetközi Sajtóintézet. Antall József miniszterelnök felszólalásában úgy véli: katasztrófális helyzetet jelent a kelet-közép-európai országok számára, hogy a világ még mindig nem tud mit kezdeni a kommunizmus összeomlásával. – A Demokratikus Charta tiltakozik amiatt, hogy a kormánypártok befolyásolni akarják a köztársasági elnököt a médiaelnökök ügyében. – Magyar–török miniszterelnöki találkozó Budapesten. – A magyar fővárosban kezd tárgyalásokat a román külügyi államtitkár. – A Központi Műszaki Fejlesztési Alap súlyos pénzügyi gondjairól tájékoztatja a 6 parlamenti párt frakcióját Pungor Ernő tárca nélküli miniszter. – Az alföldi megyék a földművelésügyi és pénzügyi tárca segítségét kérik az évszázad egyik legsúlyosabb aszályának a kivédéséhez. – Megalakul a Magyar Női Unió.
Május 19. – Az Országgyűlés elfogadja az államháztartásról szóló törvényt, amely pontosan megszabja, milyen határidőkkel kell benyújtani, ill. megalkotni az éves állami költségvetést. – Göncz Árpád államfő nem menti fel Gombár Csabát, mert szerinte a lépés sértené a sajtószabadság elvét, és ezzel súlyosan zavarná az államszervezet demokratikus működését. A köztársasági elnök azt is közli, hogy a médiatörvény hatálybalépésekor kész a Rádió és a Televízió jelenlegi elnökének felmentésére, és a konszenzussal kiválasztott jelöltek kinevezésére. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményben fejezi ki sajnálkozását az államfő döntése miatt, miközben hangsúlyozza, hogy a nézeteltérés nem jelent személyes konfliktust Göncz Árpád és Antall József között. – A kormány közleménye szerint Cseh-Szlovákiát terheli a felelősség a bősi vízerőműről kötött szerződés egyoldalú megszüntetéséért.
Május 20. – A Nemzetközi Sajtóintézet budapesti közgyűlésének zárórendezvényén Göncz Árpád úgy véli, hogy nem szabad támogatni olyan elképzeléseket, amelyek bármilyen szempontból a nemzeti rádió vagy televízió kisajátítására törekszenek. – Az MDF elnöksége a parlamenti demokrácia súlyos megsértésének tartja a köztársasági elnöknek azt a döntését, hogy a kormányfő javaslata ellenére nem mentette fel a Rádió elnökét. – Az Országgyűlés kulturális bizottságának elöke lemondja a sajtóalbizottság munkaértekezletét, mert szerinte az ellenzéki pártok politikai zsarolással igyekeznek kompromisszumokra jutni a médiatörvény tervezetének vitájában. – Magyarország a bős–nagymarosi vízerőműről kötött szerződés felbontása után is kész további tárgyalásokra Cseh-Szlovákiával az árvízvédelem, a hajózás feltételeinek biztosítása és a térség helyreállítása érdekében – mondja Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. – Szlovéniában tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter. – A gazdasági kabinet az öntözési beruházások soron kívüli támogatását javasolja a kormánynak. – Az MSZOSZ megküldi az Állami Számvevőszéknek elszámolását a volt SZOT-vagyonról, amelynek könyv szerinti értéke 1,8 milliárd Ft. – Magyarország csatlakozik az ENSZ-nek ahhoz a környezetvédelmi egyezményéhez, amely a Föld ózonrétegét védi.
Május 21. – A kormány 400 millió Ft-ot ad az aszálykárok enyhítésére, 550 milliót pedig a Kárpótlási Hivatal felszereltségének javítására. A kabinet emeli a lakás-előtakarékossági hitelt. – Az Országgyűlés kulturális bizottsága 8 órán át hallgatja meg Hankiss Elemér tévéelnököt, de elhalasztja az állásfoglalást az alkalmasságról. – Gazdaságpolitikai irányváltást sürget a kormánykoalíció legkisebb pártja, a Kereszténydemokrata Néppárt. – Budapesten tárgyal az ukrán kormányfő, Vitold Fokin.
Május 22. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményben fejti ki: Antall József egészségi állapota nem ad okot az utódlással összefüggő találgatásokra. A dokumentumhoz orvosi jelentést is csatolnak. – Jeszenszky Géza zágrábi tárgyalásain szorgalmazza a horvát menekültek mielőbbi hazatérését. – Magyarországot felveszik az EUREKA tagállamai közé. – Kétórás sztrájkot tart reggel a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége. A munkabeszüntetés 3 résztvevője a sínekre állva akadályozza a Lővér expressz elindulását, ezért a rendőrség letartóztatja őket. – 85 éves korában meghal Ránki György zeneszerző.
Május 23. – Az SZDSZ győri regionális tanácskozásán bejelentik az ellenzéki párt olyan programot hirdet, amely egyebek között a munkanélküliséggel és a munkahelyteremtéssel foglalkozik. – 94 évesen meghal Sásdi Sándor író.
Május 24. – Az SZDSZ jelöltje, Sarkadiné Lukovics Éva nyeri meg az időközi parlamenti választást Békéscsabán. Másodikként az MSZP-s Hideg Gábor, harmadik helyen pedig az MDF jelöltje, Kádár Béla végez.
Május 25. – Antall József az alkotmánybírósághoz fordul, miután Göncz Árpád elutasítja előterjesztését, a Rádió elnökének felmentésére. Előzőleg a 2 politikus néhány perces szívélyes beszélgetést folytat a parlamentben, egy kitüntetési ünnepségen. – Az ellenzéki pártok frakciói alkotmányellenesnek tartják azt a nyilatkozattervezetet, amelyet a koalíciós pártok frakcióvezetői akarnak az Országgyűlés elé terjeszteni a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról. – Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke megerősíti, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnök ellen, ha az MDF a parlamentet is felhasználva akar lépéseket tenni a köztársasági elnökkel szemben.
Május 26. – Az Országgyűlés heves vita után sürgősséggel napirendre tűzi a kormánypárti frakcióvezetők nyilatkozattervezetét a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról. – Az SZDSZ elnöke, Tölgyessy Péter Bonnban tárgyal a német Szabaddemokrata Párt vezetőivel, akiknek elmondja: szerinte az Antall-kormány minden hatalmat magának tulajdonít. – A Demokratikus Charta nyilatkozatban tiltakozik az államfő személyét ért méltatlan támadássorozat ellen.
Május 27. – A kormány közleményben utasítja vissza, hogy ki akarná kényszeríteni Göncz Árpád lemondását. – A kormány úgy dönt, hogy központi támogatásból fizetik ki a Dimag Rt.-nek a hónap közepe óta felhalmozódott adósságát. – A Független Kisgazdapárt 35 fős frakciója a jövőben előzetes koalíciós egyeztetésre tart igényt minden kérdésben.
Május 28. – Budapesten tárgyal John Major brit miniszterelnök, aki közli: London hajlandó konzultálni Magyarország közös piaci felvételi kérelmének időzítéséről. – A kormány rendeletet alkot arról, hogy a kárpótlási jegyek tulajdonosai a jogosultságuk megállapítását követő 60 napon belül dönthetnek arról, át akarják-e váltani a papírokat életjáradékra. – A Földművelésügyi Minisztérium konkrét intézkedési tervet terjeszt a kormány elé az aszálykárok enyhítésére. – Az Országgyűlés kulturális bizottsága második meghallgatási ülésén sem dönt Hankiss Elemér tévéelnök alkalmasságáról. – A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete alkotmányellenesnek és a versenysemlegesség durva megsértésének tartja, hogy a kormány vámmentességet adott a Ford egyik kisteherautójának, miközben emelte az összes többi áruszállító jármű behozatali vámját.
Május 29. – Antall József miniszterelnök a bonni nagykövetet, Csenger-Zalán Attilát javasolja a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszterek. – A szakszervezeti szövetségek megállapodnak abban, hogy nov. 3-án egyszerre tartják meg az érdekvédelmi szervezetek közötti, valamint az üzemi tanácsi választásokat. A tárgyaló felek egyetértenek abban is, hogy felosztják a volt SZOT-vagyont, de az elosztás módjáról már eltérnek a vélemények. – A kormányzat és a Dimag Rt. vezetése egymást hibáztatja a diósgyőri dolgozók munkahelyeinek veszélyeztetése miatt. Közben őrizetbe veszik a Dimag 2 volt vezetőjét, akiket visszaéléssel gyanúsítanak. – Budapesten a magyar–vietnami külügyminiszteri találkozón elhangzik, hogy Magyarország új megállapodásokkal akarja új alapokra helyezni a kétoldalú kapcsolatokat Vietnammal. – Budapest főpolgármestere elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyarok Nemzeti Szövetsége és a Mártírok Igazságtevő Bizottsága az elmúlt napokban engedély nélkül állított fel egy székely kaput az Újköztemetőben, a 301-es parcella szomszédságában. – Meghal a harmadik magyar újszíves. Az 54 éves férfi vírusfertőzést kapott, amit legyengült immunrendszere nem tudott legyőzni. – Győrött vádat emelnek az év elején felderített neonáci csoport ellen.
Május 31. – Magyarország teljes mértékben csatlakozik a Szerbia és Montenegró elleni nemzetközi büntetőintézkedésekhez. A kormány tárcaközi bizottságot hoz létre az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolására. A kabinet hangsúlyozza döntése kizárólag az agresszió megfékezését és a béke megteremtését célozza és nem irányul Szerbia és Montenegró népei ellen.
Június 1. – Rendkívüli ülést tart a kormány, hogy áttekintse miként érinti Magyarországot a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó. – Megbeszélést tart Göncz Árpád és Antall József, de a találkozóról nem közölnek részleteket. – A délszláv háborúról is tárgyal Budapesten az amerikai pénzügyminiszter első helyettese. John E. Robson Antall József miniszterelnökkel. – Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadja a brit, a francia és a belga nagykövetet, valamint az amerikai idegennyelvű ügyvivőt. A találkozón megvitatják, hogy milyen gazdasági és biztonságpolitikai következményekkel jár Magyarországra nézve a szerbellenes szankciók betartása. – Az MDF frakcióvezetője indítványozza a döntés elhalasztását arról a koalíciós nyilatkozattervezetről, amely a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét vizsgálná. Kónya Imre az Alkotmánybíróság hamarosan várható döntésével indokolja a lépést. – A földművelésügyi tárca cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy csaknem félmillió hektár szántóföld maradt volna bevetetlenül. A minisztérium adatai szerint az országban 330 ezer hektár van parlagon. – Drágul a benzin és a gázolaj.
Június 2. – Az Országgyűlés jan. 1-jétől visszamenőlegesen 3 és 18% közötti nyugdíjemelést szavaz meg azoknak, akik 1989. jan. 1-je előtt mentek nyugdíjba. A parlament dönt arról is, hogy a költségvetésből 800 millió Ft-ot átcsoportosítanak a munkanélküli-segélyre már nem jogosultak ellátására. – A kormány elrendeli a Biztonsági Tanács szankcióinak teljes körű végrehajtását. A kabinet határozata alapján az osztrák és a cseh-szlovák határszakaszon nem léphetnek be Magyarországra Jugoszláviába árut szállító kamionok és vagonok. – Für Lajos honvédelmi miniszter kizárja ennek lehetőségét, hogy magyar katonák részt vegyenek egy esetleges jugoszláviai katonai beavatkozásban az ENSZ vezetésével. – Röszkénél és Tompánál a kamionosok a jugoszláv oldalon blokád alá veszik a magyar–szerb határt. – Az Alkotmánybíróság felszólítja az Országgyűlést, hogy dec. 1-jéig kétharmados többséggel alkossa meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait szabályozó törvényt. A testület elmarasztalja a parlamentet a késlekedésért.
Június 3. – A Jugoszlávia elleni intézkedések életbelépésével Magyarország megerősíti a határőrséget és a határ menti rendőrséget az esetleges szerb akciók miatt. – A munkaügyi tárca államtitkára, Schamschula György az érdekképviseletek tiltakozása ellenére is fontosnak tartja, hogy ne csak a szakszervezeti tagok szavazzanak a szakszervezeti vagyonról, hanem valamennyi munkavállaló, munkanélküli és nyugdíjas is. – Az iparpolitika megváltoztatását, vagyis a termelés bővítését és állami beavatkozást javasol a válságövezetekben a KDNP. – A Fővárosi Közgyűlés másodfokon is pert veszít a budapesti köztársasági megbízottal szemben, aki törvénysértőnek találta azokat az 1991. évi határozatokat, amelyeknél hiányzott a jelen lévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata. – A Martin Luther King Egyesület képviselői elhagyják az Országgyűlés külügyi és emberi jogi bizottságának együttes ülését, így tiltakozva a külföldi diákok ellen elkövetett atrocitások miatt.
Június 4. – A kormány dönt arról, hogy az Európai Beruházási Banktól 50 millió ECU-t, az Európai Újjáépítési Banktól pedig 21 millió ECU-t vesz fel útépítésre. A kabinet intézkedik az aszálykárok enyhítése érdekében. – Az Országgyűlés külügyi bizottságában egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy Magyarországnak önmérsékletet és higgadtságot kell tanúsítania a délszláv válságban. – A diósgyőri kohászok követelik, hogy a kormány feltétel nélkül adjon garanciát a Dimag Rt. hosszú távú működtetésére, és legalább 6500 munkás foglalkoztatására.
Június 5. – Antall József miniszterelnök nyilvánosságra hozza az Alkotmánybírósághoz intézett kérdéseit a köztársasági elnök jogköréről. A kormányfő a többi között arra vár választ, hogy egy szabadságjog sérelme valóban súlyosan zavarhatja-e az államszervezet demokratikus működését, ill. mire terjed ki a köztársasági elnök mérlegelési jogköre. – A kormány módosítja az első kárpótlási törvény végrehajtási rendeletét, hogy a második kárpótlási törvény jogosultjainak is maradjon termőföld. – A kabinet Herczog László helyettes államtitkárt bízza meg a szakszervezeti tárgyalások folytatására, miután a munkaügyi államtitkár, Schamschula György éles vitába keveredett az érdekvédőkkel. – Zágrábban a magyar és a horvát kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről ír alá megállapodást a 2 ország illetékes minisztere.
Június 6. – Az MSZP választmánya a cigány származású Péli Tamás festőművészt választja képviselőnek az elhunyt Nagy Attila helyére.
Június 7. – A Fidesz országos tanácsa a parlamenti képviselők számának csökkentését és a listás mandátumok arányának növelését javasolja. – A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren immár hetedszer eredménytelen az időközi parlamentiképviselő-választás.
Június 8. – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja azt az 1974-es minisztertanácsi határozatot, amely szerint a Magyar Rádió és a Televízió a kormány felügyelete alatt áll. A testület a rendelkezés megsemmisítését nov. 30-áig felfüggeszti, és felkéri az Országgyűlést, hogy addig alkossa meg a médiatörvényt. Az Alkotmánybíróság a miniszterelnök kérésére válaszul megállapítja, hogy az államfő a kinevezéshez és a felmentéshez nem támaszthat további feltételeket a törvényben meghatározottakon kívül, – A kormány úgy ítéli meg, hogy nem kell felülvizsgálnia eddigi gyakorlatát és álláspontját a médiavezetők kinevezéséről és felmentéséről, hiszen eddig is az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően járt el. – Horváth Balázs tárca nélküli miniszter durva rágalmazásnak tartja a szabaddemokrata Eörsi Mátyás kijelentését egy tévéműsorban, hogy a taxisblokád alatt belügyminiszterként azt fontolgatta: a tömegbe lövet.
Június 9. – Az Országgyűlés hatályon kívül helyezi a bős–nagymarosi vízlépcső megvalósításáról és üzemeltetéséről Csehszlovákiával kötött szerződést. A képviselők elfogadják a Postáról szóló törvényt és a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló jogszabályt. Ez utóbbi alapján a dolgozók tulajdont szerezhetnek vállalatukban, ha ezt legalább egynegyedük kezdeményezi és a cégtulajdonos is egyetért vele. – Nyilvánosságra kerül, hogy a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek jelölt Csenger-Zalán Attila 4 évvel korábban elütött egy gyalogost, amiért 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de minden további joghátrány alól felmentették. A politikus lemond jelenlegi, bonni nagyköveti tisztéről, de az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának elnöke erkölcsileg így is helyteleníti, hogy annak idején nem számolt be az esetről a bizottsági meghallgatáson. – A Külügyminisztérium felkéri a jugoszláv kormányt, hogy csökkentse budapesti nagykövetségének létszámát. – A gabonatermesztők az aszálykárok megtérítését, valamint kedvezményes hitelt és a búza minimálárának növelését követelik a kormánytól.
Június 10. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy kommunista rendszerhez kötődött egyes társadalmi szervezetek az év végéig nem idegeníthetik el vagyonukat, ill. nem terhelhetik meg azt. A képviselők megváltoztatják a devizagazdálkodásról szóló jogszabályt, lehetővé téve ezzel a bankközi belföldi devizapiac létrehozását. – Antall József a kormány nevében feljelenti Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt, mert hivatalos személyt sértett meg, amikor azt állította, hogy Horváth Balázs mint belügyminiszter a taxisblokád idején a tömegbe akart lövetni. – Pekingben tárgyal Kádár Béla külgazdasági miniszter.
Június 11. – A kormány állásfoglalásban fejti ki, hogy Magyarország azért csatlakozott a szerbellenes ENSZ-szankciókhoz, mert meggyőződése, hogy a nemzetközi közösség így segítheti elő leginkább a megoldást a délszláv viszályban. – A kabinet módosítja a pénzforgalomról és bankhitelről szóló rendeletet, hogy a korábbinál eredményesebben lehessen hozzájárulni a tartozások és vámkövetelések ellenértékéhez. – Az Országgyűlés kulturális bizottsága ismételten azt kéri, hogy Antall József közölje, milyen feltételekhez köti a Televízió zárolt költségvetési támogatásának feloldását. – A Független Kisgazdapárt főtitkára felfüggeszti Torgyán Józsefet pártelnöki tisztségéből és megfosztja párttagságától. Németh Béla fegyelmi vétségekkel gyanúsítja az elnököt, akitől a pártalkotmányra hivatkozva átveszi a kisgazdapárt irányítását. Torgyán József ugyanakkor puccsnak minősíti a történteket. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar követeli az iskolai fakultatív hitoktatás biztosítását.
Június 12. – Göncz Árpád köztársasági elnök világméretű összefogást sürget a környezeti károk megoldásáért a Rio de Janeiró-i ún. Föld-csúcson. Az államfő bejelenti, hogy Magyarország csatlakozik a klímaegyezményhez és ahhoz a megállapodáshoz, amely felszólít a Föld állat- és növényvilágának megőrzésére. – A kormány úgy dönt, hogy a jövőben a privatizációs intézkedések előtt elemzést kell készíteni arról is, hogy a tulajdonváltás nem teremt-e monopolhelyzetet, ill. miként segíti elő a versenyhelyzetet. A kabinet új hitelgarancia-rendszert hoz létre a kis- és középvállalkozások támogatására. A szóvivői tájékoztatón elhangzik, hogy több mint 3 ezer csőd- és csaknem 4 ezer felszámolási bejelentés érkezett be, és mindez a foglalkoztatottak 20%-át érinti. – A kormány kész javaslatot tenni a Televízió 1 milliárd Ft-os zárolt állami támogatásának folyósítására, ha az intézmény elnökétől kellően alátámasztott tájékoztatást kap a gazdálkodási gondok megszüntetésére tett intézkedésekről és azok eredményéről. – A magyar és a román művelődési tárca megállapodik abban, hogy a 2 ország különös figyelmet fordít a kisebbségek anyanyelvi képzésére, biztosítva a szabad választás feltételeit. – A kisgazdapárt főtitkára, Németh Béla és Cseh Sándor alelnök bejelenti, hogy ügyvivő testület veszi át a párt vezetését. – Áthelyezik a rákoskeresztúri köztemetőben engedély nélkül emelt székely kaput, miközben a Magyarok Nemzeti Szövetségének 2 tagját előállítják, mert akadályozni próbálják a munkát.
Június 13. – A Független Kisgazdapárt 35 fős frakciója elismeri Németh Béla főtitkár intézkedéseit a pártelnök tagságának felfüggesztésére, és így nem tekinti Torgyán Józsefet a párt elnökének. – Megalakul az SZDSZ szociálliberális szárnya, amely elsősorban a bérből és fizetésből élőket képviseli, és programjának középpontjában az esélyegyenlőség megteremtése áll.
Június 14. – Antall József miniszterelnök a budapesti piarista gimnáziumban mondott ünnepi beszédében arra figyelmeztet, hogy a térségben felülkerekedhetnek az elszigetelődés hívei, és újra teret nyerhet a birodalmi gondolkodás, ha a Nyugat magára hagyja Kelet-Közép-Európát.
Június 15. – Avatóünnepséget tartanak a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. Az 56-os emlékmű leleplezésének alkalmából Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök is a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozza. – Boross Péter belügyminiszter a parlamentben bejelenti, hogy a honvédelmi tárca vezetőjével közösen feljelentést tesz Torgyán József ellen, hatóság nagy nyilvánosság előtt elkövetett megsértésének gyanújával, miután a kisgazda vezető azt állította, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei is részt vettek az előző heti kisgazdapuccsban. Torgyán József ugyanakkor lemondásra szólítja fel Antall József miniszterelnököt. – A kormányfő a KDNP frakcióvezetőjét, Füzessy Tibort javasolja a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszternek. Antall József egyúttal indítványozza, hogy a köztársasági elnök a jelenlegi külügyi államtitkárt, Katona Tamást nevezze ki a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává.
Június 16. – Az Országgyűlés törvényt alkot arról, hogy a szakszervezeti választások után ideiglenesen az elnyert szavazatok alapján osztják fel a vagyont az érdekvédők között. Az MSZP alkotmányellenesnek tartja a törvénymódosítást. – A parlament kormánypárti többsége negyedik próbálkozásra megszavazza a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslatot. Az ellenzéki pártok azt kifogásolják, hogy szerintük a kormány felrúgta a korábbi hatpárti megállapodást, és olyan szervezetek támogatására csoportosított át pénzt, amelyek közel állnak a koalícióhoz.
Június 17. – Az Országgyűlés kulturális bizottsága Hankiss Elemér harmadszori meghallgatása után azt javasolja a miniszterelnöknek, hogy intézkedjen a Televízió elnökének utódlásáról, és kezdeményezze az államfőnél Hankiss Elemér felmentését. Az ellenzék szerint ugyanakkor a felhozott indoklás egyetlen pontja sem felel meg a valóságnak. – Kónya Imre lemond az Országgyűlés ügyrendi bizottságának elnöki tisztéről.
Június 18. – A kormány 350 dollárra emeli az 1992. évi turistaellátmányt. A kabinet dönt arról is, hogy még a rendkívüli ülésszak idején felkéri az Országgyűlést a költségvetési bevételek oldalának módosítására és a tervezettnél nagyobb hiány finanszírozására. A miniszterek 500 millió Ft-ot osztanak el a tárcák között a bősi államközi szerződés felmondásából eredő feladatok végrehajtására. – Füzessy Tibort kinevezik a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszterré. – A bécsi és a budapesti városvezetők együttműködéséről és az 1996-os világkiállítási rendezvényekről közös nyilatkozatot ír alá a 2 város főpolgármestere, Demszky Gábor és Helmut Zilk. – A Független Kisgazdapárt történelmi tagozata és a 35 fős képviselőcsoport megállapodik abban, hogy újabb kísérletet tesz a pártegység megteremtésére. A Torgyán Józseftől elpártolt kisgazda vezetők azt állítják, hogy a tisztségéből felfüggesztett pártelnök Szatmári Lajos néven valóban titkos ügynök volt, és 1957-ben jegyzőként részt vett a Tucsek-féle vérbíróság munkájában.
Június 19. – Elkészül a kormány új munkaprogramja. A kidolgozásával megbízott Szabó Tamás tárca nélküli miniszter elmondja, hogy a kabinet a jövőben kiemelt feladatának tekinti az intézményfejlesztést, és ezen belül a hitelrendszer átalakítását, valamint az infrastruktúra fejlesztését a tartós gazdasági növekedés érdekében. – A kormány rendeletben szabályozza a térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat. – Antall József miniszterelnök fogadja Hankiss Elemért, a Televízió elnökét, és találkozójukon tájékoztatják egymást álláspontjukról. – A Fővárosi Közgyűlés pénzügyi szakemberei szabálytalanságokat találnak a Nagyvásárcsarnok felújítási munkáiban. – A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja újabb 1 évre bizalmat szavaz Orbán Viktor frakcióvezetőnek.
Június 21. – Kisbéren az MSZP jelöltjét, Keleti Györgyöt képviselőnek választják meg az időközi parlamenti választáson. Második helyen az MDF, harmadikon a kisgazdapárt és negyediken a Fidesz végzett. – Antall József az MDF kereszténydemokrata körének tanácskozásán arra figyelmeztet, hogy a következő választásokon a kommunista vezetőréteg mint újburzsoázia új szerepkörben, esetleg szociáldemokrata színekben jelenhet meg. – A Fidesz hét végi frakcióülése után bejelentik: a párt megkezdi felkészülését a kormányzati munkára, mert úgy látja, hogy az MDF népszerűsége mélyponton van, és nem valószínű újraválasztása.
Június 22. – Az Országgyűlés törvényt alkot a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról. A képviselők döntenek annak a tartalékalapnak az elosztásáról is, amely az egyházak költségvetési támogatását szolgálja. Eszerint 21 egyház összesen 68 millió Ft-ot kap, és ebből az összegből a katolikus egyház 35 millióval, a református 14 millióval, az evangélikus 7 millióval, az izraelita felekezet pedig 2,5 millió Ft-tal részesül. – Kinevezik a Miniszterelnöki Hivatal új politikai államtitkárát, Katona Tamást, valamint az új külügyi és népjóléti államtitkárt, Kelemen Andrást és Pusztai Erzsébetet. – Göncz Árpád egy budapesti nemzetközi konferencián úgy vélekedik, hogy Kelet–Közép–Európában a hatalmat birtoklók egyre leplezetlenebb ingerültséggel fogadják az ellenzéki kisebbség véleményét. – Budapesten tárgyal a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. – Brüsszelben megkezdődik a Közös Piac és Magyarország vegyes bizottságának ülése. – Ausztrália 70 millió ausztrál dollár bankhitelt ad Magyarországnak a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolat fejlesztésére. – Debrecenben az önkormányzat és az egyházak képviselői megállapodnak a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról.
Június 23. – Az Országgyűlés ún. nemzeti gondozási díjat szavaz meg azoknak, akik 1944 és 1989 közötti jogtalanságok következtében súlyos egészségkárosodást szenvedtek. A parlament törvényt alkot a Nemzeti Üdülési Alapítványról. – Antall József miniszterelnök kezdeményezi a Televízió és a Rádió elnökeinek felmentését, és megígéri, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakáig megteszi személyi javaslatait az új médiaelnökök kinevezésére. – A kormánykoalíció álláspontja szerint még a médiatörvény elfogadása előtt meg kell oldódniuk a személyi kérdéseknek, míg az ellenzék úgy látja, hogy igazi megoldást csak a médiatörvény hozhat, amely megnyugtatóan rendezné a személyi ügyeket is. – Torgyán József beperli Antall József miniszterelnököt, azt állítva, hogy megsértette személyiségi jogait. – 2%-kal csökkenti kamatait az MNB.
Június 24. – Antall József az UNESCO és a Wiesenthal Központ által szervezett párizsi konferenciához intézett üzenetében arra figyelmeztet, hogy rendkívüli felelősség terheli azokat, akik akár meggondolatlanságból, akár szándékosan az antiszemitizmushoz nyúlnak. – Nürnbergben Antall József a helyi iparkamara meghívottjaként bírálja a Nyugatot, mert szerinte túl sokáig támogatott féldiktatórikus rendszereket. – Az MNB 1,6%-kal leértékeli a forintot. – A bérszabályozás teljes megszüntetését kérik a második félévre az Érdekegyeztető Tanácsban részt evő szakszervezetek, ám ezt az igényt a kormányzat alaptalannak tartja. – Csépe Bélát választják a KDNP frakcióvezetőjévé. – A Magyar Televízió elnöke nyílt levélben hívja fel Antall József kormányfő figyelmét arra, hogy szerinte megalapozatlan és téves parlamenti bizottsági döntés alapján javasolta felmentését. – Hadgyakorlatot tartanak Tatárszentgyörgyön.
Június 25. –A kormány áttekinti a déli határokon zajló eseményeket, és megállapítja, hogy Magyarország abban érdekelt: mielőbb helyreálljon a béke a délszláv köztársaságokban, és a Szerbia és Montenegró elleni gazdasági embargó rövid ideig tartson. A kabinet rendeletben szabályozza a politikai üldözöttek kárpótlási törvényének végrehajtását. – Az ÁVÜ féléves egyenlege szerint 36 milliárd Ft folyt be a privatizációból, de ebből 25 milliárd Ft-ot az államadósság törlesztésére és a társadalombiztosítási tartozásokra kellett fordítani. – Moszkvában a magyar külügyi államtitkár helyettese és az orosz külügyminiszter helyettese egyetért abban, hogy a 2 ország közösen léphet fel kisebbségi ügyekben a nemzetközi szervezetekben.
Június 26. –A kormány megvitatja a költségvetési helyzetét. A pénzügyi államtitkár elmondja, hogy 1993-ban a hiány előreláthatólag 200 milliárd Ft lesz, amit csak úgy tudnak finanszírozni, ha megadóztatják az alapvető élelmiszereket 10, netán 20%-kal. A kabinet dönt arról is, hogy az egészségügyi dolgozók béremelésére 2,2 milliárd Ft-ot ad. Budapesten tárgyal Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. – A kisgazdapárt országos vezetősége kizárja a pártból Ugrin Emesét. Az indoklás szerint a frakcióvezető pártellenes tevékenységet folytatott, és tudott a Torgyán József elleni összeesküvésről.
Június 27. – Az MDF országos választmánya Székelyhídi Ágostont bízza meg az ügyvivői testület elnöki tisztével. – Jeszenszky Géza az egyetemes magyarság szemléletének kialakítását szorgalmazza az MDF külügyi munkaértekezletén. – A Független Kisgazdapárt történelmi tagozatának első országos küldöttgyűlése felkéri a párt 35 fős frakciójának vezetőségét, hogy vegyen részt a közelmúltban kezdeményezett koalíciós tárgyalásokon. A tagozat Horváth Lászlót választja meg elnökké, Bélaffy Antalt pedig főtitkárrá. – Nagygyűlést tartanak a Torgyán Józsefhez hű kisgazdák is, akik népszavazással akarnak dönteni arról, hogy a jelenlegi Országgyűlést váltsa fel alkotmányozó nemzetgyűlés. – Stájerországban árokba zuhan egy magyar turistabusz, amelynek utasai közül ketten meghalnak.
Június 29. – Budapesten ülésezik az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. A tanácskozáson az MDF egyik alelnöke, Medgyasszay László kijelenti: Magyarország az eddiginél több anyagi, politikai és erkölcsi segítséget vár az Európa Tanácstól. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda megerősíti, hogy a költségvetési törvénynek megfelelően szept.-től 2 ezer Ft-os béremelést kapnak az oktatási, közgyűjteményi, közművelődési és művészeti területen dolgozók. – Kupa Mihály pénzügyminiszter kedvező változásokat ígér az őszre a hitelképes vállalkozásoknak. – Budapesten tárgyal a legnagyobb amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL–CIO elnöke, Lane Kirkland.
Június 30. – Az Európa Tanács Budapesten ülésező parlamenti közgyűlése határozatban ítéli el a szerb hatóságokat, amiért nem biztosítják az alapvető szabadságjogokat a koszovói albánoknak és a vajdasági magyaroknak, valamint a montenegrói muzulmánok számára. A tanácskozás felszólítja Magyarországot, Cseh-Szlovákiát és Romániát, hogy alakítson ki átfogó politikát a be- és kivándorlókkal, ill. a menekültekkel kapcsolatban. – A menekültügyi problémáról kezd tanácskozást a horvát és a magyar belügyminiszter. – A legfőbb ügyész felszólalással él a Magyar Rádió elnökének intézkedése ellen, amellyel szabadsága idejére az általános helyettesítő jogkörrel nem az alelnököt, Csúcs Lászlót, hanem az ügyvezető igazgatót, Gálik Mihályt bízta meg. – Budapesten tárgyal a jordán külügyminiszter. – A magyarországi szívátültetések sorában első alkalommal kap új szívet egy 31 éves nőbeteg.
Július 1. – Göncz Árpád tájékoztatja Antall Józsefet arról, hogy nem menti fel a Televízió és a Rádió elnökét. A köztársasági elnök formai és tartalmi okokra hivatkozva hozza meg döntését. A kormány álláspontja szerint a médiaelnökök felmentésére tett miniszterelnöki javaslat mindenben megfelel az alkotmánynak és a hatályos törvényi előírásoknak. – Antall József kormányfő fogadja az Európa Tanács főtitkárát, Catherine Lalumičre-t, akivel kisebbségi problémákról tárgyal. – A gazdasági kabinet azt javasolja a kormánynak, hogy szept. 1-jétől emelje meg a családi pótlékot.
Július 2. – Újabb menekülttáborok nyitásáról dönt a Menekültügyi Hivatal, miután az eddigiek már megteltek. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága tárgyalásokat sürget Ausztria kormányával a szerbekkel szemben bevezetett osztrák vízumkényszerről, amely hátrányosan érinti Magyarországot. – Bukarestben aláírják a magyar–román kitoloncolási szerződést, ám a jogszabály csak a 2 parlament jóváhagyása után lép életbe. – Aradon a magyar és a román külügyi államtitkár megállapodik abban, hogy a 2 ország határán napokon belül 3 új átkelőhelyet nyitnak Battonyánál, Méhkeréknél és Dombegyházánál. Döntenek arról is, hogy kártérítést kérnek az Európai Közösségektől a jugoszlávellenes embargó okozta veszteségekért. – A kormány szerint Göncz Árpád a médiaelnökök felmentésének megtagadásakor ismét túlment alkotmányos jogkörén és pártpolitikai döntést hozott a kérdésben. – A Fővárosi Önkormányzat képviselői nem szavazzák meg a budapesti távhőszolgáltatás díjának emelését. – A Gazdasági Versenyhivatal alkotmányellenesnek ítéli a Ford cégnek adott vámkedvezményt, mert az szerinte sérti a versenysemlegességet.
Július 3. – Budapesten tartják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlését. Antall József miniszterelnök felszólalásában Európa államaihoz fordul a menekültügyi probléma és a kisebbségi kérdések megoldása érdekében. – A külföldön dolgozó magyar diplomaták utasítást kapnak arra, hogy tolmácsolják a kormányoknak Magyarország kérését és minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a Bosznia-Hercegovinában élők kitelepítését. – Antall József miniszterelnök fogadja az IMF egyik igazgatóját, Jacques de Groote-t, aki hangsúlyozza: megengedhetetlen, hogy Magyarországon az 1993. évi költségvetési hiány meghaladja a 150 milliárd Ft-ot, vagyis a bruttó nemzeti termék 5%-át. A kormány úgy dönt, hogy 50 milliárd Ft-tal csökkenti az 1993. évi költségvetés kiadási oldalát. – Antall József miniszterelnök közli a japán pénzügyminiszterrel, Kutomu Hatával, hogy Magyarországnak rendkívül fontosak a japán tőkebefektetések. – A gazdasági kabinet közli, hogy a Ford cégnek adott kedvezményt a kormány más formában ugyan, de mindenképpen fenn akarja tartani. – A kormány elrendeli a Művészeti Alap megszüntetését, és egyidejűleg a Magyar Alkotóművészeti Alap létrehozását.
Július 5. – A magyar holocaust 600 ezer mártírjára emlékeznek Budapesten a hazai és a világ különböző részéről érkező túlélők. – Kádár János halálának harmadik évfordulóján megemlékezést tart a Munkáspárt a budapesti Kerepesi temetőben mintegy 20 ezer ember részvételével. – Kongresszust tartanak a magyarországi Jehova Tanúi, akik mintegy 10 ezren gyűlnek össze.
Július 6. – Az MDF országos választmányának ügyvivői nem tekintik Göncz Árpádot pártok felett álló államfőnek, és felszólítják alkotmányos szerepe, valamint jogköre maradéktalan betartására. – A Fidesz megdöbbentőnek tartja az MDF nyilatkozatát, és úgy véli, hogy az MDF ideges, mert megakadályozzák hegemón törekvésében. Az MSZP szerint az MDF állásfoglalásával vagy jobbról akarnak nyomást gyakorolni a kormányra, vagy maga a kormány keres hivatkozási alapot.
Július 7. – Budapesten tárgyal az amerikai vezérkari főnök, Colin Powell, aki további diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmaz a délszláv válság megoldására. – A kormányszóvivő ismerteti a Zsidó Világkongresszus brüsszeli tanácskozásának véleményét, miszerint a magyarországi zsidók helyzete kedvező, bár a kormány és a koalíciós pártok egyes vezető tisztségviselői erősen gyanúsíthatók antiszemita nézetekkel. – Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter moszkvai tárgyalásai után kevés esélyt lát arra, hogy Magyarország bekapcsolódjék a Független Államok Közösségének szánt segélyszállításokba. – A koalíciós együttműködés fejlesztéséről tárgyalnak a kormánypártok frakciói.
Július 8. – A kormány úgy foglal állást, hogy Magyarország a genfi egyezményeknek megfelelően továbbra is befogadja a menekülteket, de nem ad otthont a kitelepítetteknek. – A Külügyminisztérium szóbeli jegyzékben szólítja fel a cseh-szlovák kormányt, hogy állítsa le a Körtvélyesnél újrakezdett vízszivattyúzást a Dunából. – Göncz Árpád a Zsidó Világkongresszus brüsszeli konferenciáján kijelenti, hogy az új, demokratikus Magyarországon megteremtették azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az antiszemitizmus és a többi előítélet visszaszorítását.
Július 9. – Antall József miniszterelnök is részt vesz a helsinki csúcstalálkozón. A kormányfő és Jelcin orosz elnök megállapodik abban, hogy a nulla megoldást választják a szovjet csapatkivonással kapcsolatos kárigények rendezésére. Antall József tárgyal a lengyel elnökkel, Lech Wałęsával is, és találkozik Bush amerikai elnökkel, valamint Vranitzky osztrák kancellárral. A miniszterelnök a tanácskozáson úgy vélekedik, hogy a helsinki folyamat országainak a jövőben a megelőzésre kell összpontosítaniuk a délszláv válsághoz hasonló konfliktusokban. – Az Állami Bankfelügyelet felfüggeszti 3 pénzintézet, az Ybl Bank, az Általános Vállalkozási Bank és a gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet tevékenységét, mert azok fizetésképtelenséget jelentettek. – A Pénzügyminisztérium jelentése szerint az év első felében 108 milliárd Ft-os hiánnyal zár a költségvetés. – Londonban aláírják azt a kölcsönszerződést, amelynek keretében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 125 millió márkát ad a General Motors magyarországi leányvállalatának.
Július 10. – Helsinkiben Antall József miniszterelnök megerősíti, hogy Magyarország garanciákat igyekszik szerezni a kisebbségben élő magyarok jogainak szavatolására. – A kormányfő találkozik Tudjman horvát elnökkel. – Kupa Mihály pénzügyminiszter változatlanul időszerűnek tartja gazdasági programját, bár elismeri, hogy a privatizáció elhúzódása, az államháztartási reform késlekedése szükségessé tette a program módosítását. – A koalíciós pártok frakcióvezetői megállapodnak abban, hogy aug. 25-én folytatják a koalíciós tárgyalásokat, amelyeken 5-5 fővel képviseltetik magukat. – A Független Kisgazdapárt Torgyán József vezette szárnya tiltakozik az ellen, hogy a 35 fős parlamenti frakció vesz részt a tervezett koalíciós tárgyalásokon. – Az MSZOSZ kivonul a szakszervezeti tárgyalásokról.
Július 11. – A Független Kisgazdapárt fegyelmi bizottsága Ugrin Emese vezetésével megfosztja Torgyán Józsefet valamennyi tisztségétől, és kizárja a pártból, mert az indoklás szerint Torgyán József folyamatosan figyelmen kívül hagyta a párt határozatait. – A hét végén újabb jugoszláviai menekültek érkeznek Magyarországra.
Július 12. – Változik a gazdasági kabinet összetétele. Így például a testületben ismét helyet kap a közlekedési tárca, bekerül az MNB és a Bankfelügyelet elnöke, nem kap viszont helyet az ÁVÜ.
Július 13. – Az Állami Bankfelügyelet 10 napot ad a 3 bajba jutott pénzintézetnek, hogy kidolgozza elképzeléseit a helyzet rendezésére. Botos Katalin tárca nélküli miniszter szerint az Ybl Bank, az Általános Vállalkozási Bank és a gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet problémái alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a pénzintézetek tulajdonosai részben azonosak voltak az ügyfelekkel. – Magyarország és Ausztria az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős össszehívását kéri a boszniai válság ügyében. – Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vízumkényszer bevezetését szorgalmazza a volt jugoszláv köztársaságokkal.
Július 14. – A belügyi államtitkár közli, hogy Magyarország nem fogadja be a Horvátországból útnak indított bosnyák menekülteket, miután Zágráb nem fogad be több muzulmánt, hanem harmadik országba irányítja őket. – Magyarország déli megyéiben szinte teljesen megteltek a menekülttáborok. Ezért az újonnan értekezetteket Békéscsabára és Bicskére viszik. – A pénzügyi és a külgazdasági miniszter rendeletben szigorítja a vámeljárási szabályokat. – Az Európai Újjáépítés és Fejlesztési Bank 42 millió márka hitelt ad Magyarországnak a budapesti M0-s körgyűrű építéséhez.
Július 15. – Antall József kormányfő fogadja a Torgyán Józseffel szembekerült kisgazdacsoport vezetőjét, Németh Bélát. – Az ÁVÜ igazgatótanácsa bejelenti, hogy a Marriott nevű nemzetközi szállodalánc veszi meg a budapesti Hotel Duna InterContinentált.
Július 16. – A kormány elutasítja a Fővárosi Önkormányzat tervét a Dél-Buda–Rákospalota metróvonalra. – A Fővárosi Közgyűlés 20%-kal emeli a távfűtési díjakat Budapesten.
Július 17. – A kormány szakértői vizsgálatot indít a csődbe ment bankok ügyében, mert fontosnak tartja a kérdés tisztázását és a felelősség megállapítását. – A csődbe jutott bankok károsultjai megalakítják a Betét- és Folyószámla-tulajdonosok Érdekvédelmi Szervezetét. – Az SZDSZ a kormányt teszi felelőssé a bankbotrányért, mert nem fordított kellő figyelmet a pénzintézetek biztonságos működésére. – A délszláv válságról is tárgyal budapesti látogatásán a NATO főtitkára, Manfred Wörner, akit fogad Antall József miniszterelnök is. – Antall József levélben biztosítja az érdekegyeztető Tanács gazdasági-szociális fórumát, hogy a kormány érdekelt a szakszervezetek közötti vita megoldásában és abban, hogy a vagyon igazságos elosztásával megteremtődjenek a munkáltatói érdekképviseletek működésének feltételei.
Július 20. – Az Alkotmánybíróság a jelenlegi jogi helyzetben nem mondhatja ki, hogy a köztársasági elnök az alaptörvénnyel összhangban tagadta-e meg a Rádió és a Televízió elnökének felmentésére vonatkozó kormányfői javaslatot. Ezt a testület elnöke, Sólyom László válaszolja Antall József miniszterelnöknek. – Budapestre látogat a dalai láma.
Július 21. – Az Állami Bankfelügyelet feljelenti a nemrégiben csődbe jutott 3 pénzintézet vezetőit. – A honvédelmi államtitkár cáfolja a szlovák kormányfőnek azt az állítását, hogy a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtana végre a közös határszakaszon. – A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint 10% fölé emelkedett a munkanélküliek aránya Magyarországon. – Gyilkosság gyanújával előzetes letartóztatásba helyezik Romhányi Lászlót, a Magyarok Nemzeti Szövetségének elnökét.
Július 22. – A Bankfelügyeleti Bizottság júl. 27-éig ad haladékot az Általános Vállalkozási Banknak, az Ybl Banknak és a Vállalkozói Takarékszövetkezetnek arra, hogy szerződésben vállaljon kötelezettséget adósságának törlesztésére. – A nagyatádi táborban a Menekültügyi Hivatal vezetője külföldi diplomaták előtt ismét nemzetközi támogatást sürget a menekültek ellátására. – A békéscsabai menekülttábor vezetője cáfolja, hogy bántalmaznák és éheztetnék a boszniai menekülteket. – A kormány kibővíti azoknak a kisteherautóknak a körét, amelyekre vámkedvezményt ad. – Magyarország a Tatár Köztársasággal kötött megállapodás szerint 1998-ig évi 2 millió tonna kőolajat kap, míg Magyarország több mint 100 milliárd Ft értékben szállít élelmiszer-ipari termékeket, technológiákat, gépeket, Ikarus autóbuszokat. – Magyar–albán kormányközi egyezményt írnak alá Budapesten a tudományos, kulturális és oktatási együttműködésről.
Július 23. – A kormány továbbra is garantálja a lakosság államilag szavatolt betétjeinek kifizetését. – Spanyolországba utazik Göncz Árpád. A köztársasági elnököt a Magyar Olimpiai Bizottság hívta meg, és a spanyol állam vendégeként megnézi a sevillai Expót, valamint részt vesz a barcelonai olimpiai játékok megnyitóján. – A Művelődési Minisztérium bejelenti, hogy szept.-től ismét bevezetik a filozófiaoktatást a középiskolák negyedik osztályában. – Átfogó kormányzati programot szorgalmaz a bűnözés visszaszorítása érdekében az SZDSZ, miután a készülő rendőrségi törvény alapján a szabaddemokraták szerint az önkormányzatok semmilyen eszközzel nem tudják befolyásolni a rendőrség munkáját. – Sikertelen kísérletet tesz a Független Kisgazdapárt székházának birtokbavételére a Torgyán Józseftől elpártolt Németh Béla és Cseh Sándor.
Július 24. – A kormány 325 millió Ft támogatást ad a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak az általános iskolák és az óvodák felújítására. – Az MDF a romániai Hargita és Kovászna megye magyar nemzetiségű prefektusainak leváltása után felkéri a magyar kormányt, hogy a nemzetközi fórumokon hívja fel a figyelmet a jogokat semmibe vevő megkülönböztetésre. A Külügyminisztérium Bukarestben tárgyaló egyik vezetője felhívja a román kormány figyelmét, hogy lépései megkérdőjelezik szavahihetőségét, hiszen többször is kijelentette: a kapcsolatok javítására törekszik Magyarországgal. – A dalai láma a türelem és a békeszeretet fontosságát hangoztatja a budapesti Szent István-bazilikában tartott ökumenikus istentiszteleten.
Július 26. – Budapestre érkezik a mexikói államfő, Carlos Salinas de Gortari. – Fegyelmileg felelősségre vonják a Honvédelmi Minisztérium 3 vezetőjét, mert gazdasági szabálytalanságokat követtek el és elmulasztották ellenőrzési feladataikat.
Július 27. – A Bankfelügyeleti Bizottság visszaadja az Általános Vállalkozási Banknak a pénzintézeti jogosítványait, mivel a bank vezetése megegyezett a nagyhitelezőkkel abban, hogy lemondanak követelésük egy részéről, és lejártukig a bankban tartják betéteiket. Aug. 15-éig meghosszabbítják az Ybl Bank működési engedélyét is azzal a feltétellel, hogy addig javaslatot dolgoznak ki a bank megmentésére. – Magyar–mexikói egyezményt írnak alá Budapesten a műszaki-tudományos együttműködésről és az idegenforgalomról. – Bejelentik, hogy Ajkán aug.-ban leállítják az egyik timföldgyárat.
Július 28. – Pozsonyban Katona Tamás államtitkár magyarországi látogatásra hívja meg Vladimir Mečiar szlovák kormányfőt. Megállapodnak abban is, hogy forródrótot építenek ki a magyar és a szlovák miniszterelnöki hivatal között.
Július 29. – Jeszenszky Géza külügyminiszter a genfi konferencián javasolja, hogy tegyenek újabb lépéseket az erőszakos kitelepítésekkel szemben Jugoszláviában. – A német Westdeutsche Landesbank bejelenti, hogy hamarosan megveszi a fizetésképtelenné vált Általános Vállalkozási Bank 24%-os állami tulajdonát, és ezzel megszerzi a többségi részesedést a pénzintézetben. – Az ÁVÜ eladja a MOGÜRT csaknem 95%-os állami tulajdonjogát a Hunor Kft.-nek – II. János Pál pápa 30 ezer dollár segélyt küld Magyarországnak a menekültek ellátására.
Július 30. – A kormány vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a Vagyonügynökség szándékosan vagy adminisztratív okokból sértette-e meg az ügyrendi szabályokat, amikor túl gyorsan értékesítette az állam 300 millió Ft-os részesedését az Ybl Bankból. – A Pénzügyminisztérium jelentése szerint az év első felében mintegy 18%-kal csökkent az ipari termelés. A tárca ugyanakkor nem tartja szükségesnek az 1992. évi gazdasági előrejelzés lényeges változtatását, mert a vártnál kedvezőbben alakult Magyarország külső fizetési mérlege: az év első felében 530 millió dolláros többlet alakult ki. – Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a költségvetés 1993-ra tervezett 190 milliárd Ft-os hiányát, mert így nincs esély a gazdaság élénkítésére. – Módosítják a devizaszabályokat, hogy aug.-tól csak úgy lehessen vámköteles árut behozni Magyarországra, ha a vámot, az áfát és az esetleges vámilletéket a határon kifizetik. Külföldre ezentúl személyenként 10 ezer Ft-ot lehet kivinni. – Az Állami Számvevőszék nem talál semmilyen súlyos visszaélést a Magyar Rádió gazdálkodásában. – Budapesten tárgyal Milan Panić jugoszláv kormányfő, aki Magyarországnak mint szomszéd államnak az erkölcsi támogatását kéri a délszlávok közötti békesség megteremtéséhez. – A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Szántó Rudolf zászlós kémperében hozott elsőfokú ítéletet, mert az előző eljárásban több szabálysértést követtek el.
Július 31. – A kormány úgy dönt, hogy meg kell nevezni a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok körét. – Ügyészségi vizsgálatot rendel el az Ybl Bank privatizációjával kapcsolatban a privatizációs miniszter. – A kormány rendeletmódosítása szerint a jövőben csak a művelődési miniszter engedélyével lehet kutatni a Magyar Dolgozók Pártja és az MSZMP iratait. – A Fidesz élesen bírálja azt a kormányzati elképzelést, hogy jövőre a települések az ott élők jövedelemadójának már csak 30%-át kapják vissza. – Budapesten a török és a magyar rendőrfőnök szoros együttműködésben állapodik meg a kábítószer-kereskedelem elleni harcban. – Fegyelmi büntetést kap a Határőrség szóvivője, mert az országos parancsnok többszöri figyelmeztetése ellenére olyan üzleti kapcsolatot tartott fenn, amely nem egyeztethető össze beosztásával. Zubek János előzőleg bejelentette, hogy nyugdíjazását kéri, és a jövőben egy osztrák sörgyár magyarországi menedzsere lesz.
Augusztus 1. – Drágul a földgáz- és villanyáram-szolgáltatás.
Augusztus 2. – A Nógrád megyei Nézsa lakói megszavazzák, hogy a jövőben Pest megyéhez tartozzanak.
Augusztus 3. – A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint júl.-ban mérséklődött a költségvetési hiány növekedési üteme. – Budapesten a magyar és az örmény külügyminiszter megállapodást ír alá a 2 tárca együttműködéséről. – Meghal Borz Miklós, a Független Kisgazdapárt képviselője.
Augusztus 4. – Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala megvonja támogatását a pénzügyminisztertől, mert úgy látja, hogy Kupa Mihály eltért eredeti programjától, és cselekedetei a gazdaság visszafejlődését eredményezik. – A Földművelésügyi Minisztérium jelentése szerint közepes a gabonatermés, de még így is bőségesen fedezi a hazai kenyérgabona-szükségletet. – Megegyezik a kormány és a Soros-alapítvány a Közép-európai Egyetem ügyében. Az alapítvány megvesz egy V. kerületi épületet, és a vételárba beszámítják azt az összeget, amellyel a Művelődési Minisztérium tartozott Soros Györgynek. – A Magyar Rádió elnöke, Gombár Csaba fegyelmi eljárást indít Győri Béla, a Vasárnapi Újság című műsor felelős szerkesztője ellen, mert közölte Csurka István jegyzetét, amelyben az író-politikus elítélően minősítette a 168 órában Soros Györggyel elhangzott interjút. – Budapesten magyar–svéd tudományos konferencia kezdődik Raoul Wallenberg születésének 80. évfordulóján.
Augusztus 5. – Tárcaközi bizottságot alakítanak a munkanélküliség kezelésére. A kormány garanciát vállal a munkanélküli-járadékok és -segélyek kifizetésére, és szigorítja a kifizetések ellenőrzését. – A nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter, Füzessy Tibor megtiltja a Nemzetbiztonsági és az Információs Hivatal vezetőinek, hogy a jövőben engedélye nélkül bármilyen témában tájékoztatást adjanak a sajtónak. – A nagyatádi menekülttábor tehermentesítésére újabb átmeneti szállást nyitnak Somogy megyében. – Vérhasjárvány miatt megtiltják a fürdőzést a tiszakécskei szabad strandon.
Augusztus 6. – A kormány úgy dönt, hogy nem számolja fel a diósgyőri kohászatot, sőt befejezi az elmúlt években félbeszakadt beruházásokat. A kabinet a jövőben vissza akarja juttatni a Dimag-részvényeket az állam tulajdonába. – Az állam 500 ezer tonna gabonát, fele-fele arányban búzát és kukoricát vásárol fel a termelőktől készpénzért. Búzafelvásárlásra 50 millió dollár hitelt adnak a megyei gabonaforgalmi vállalatoknak a hazai nagybankok. – Leváltják a Frekvenciagazdálkodási Intézet szakmai körökben elismert igazgatóját, Hazai Istvánt, és a helyére az intézményt felügyelő minisztérium főosztályvezetőjét, Parragh Gábort nevezik ki. – Vizsgálatot kezdeményez a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi bizottsága, hogy tisztázzák a budapesti Nagyvásárcsarnok felújítása körül tapasztalt visszásságokat. – Zaire nagykövetségének tanácsosára támadnak rá a bőrfejűek Budapesten.
Augusztus 7. – Budapesten a horvát és jugoszláv kormányfő a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével szerződést köt arról, hogy 1 hét múlva hadifoglyokat cserélnek ki. Franjo Gregurićot és Milan Panićot külön-külön fogadja Antall József miniszterelnök. – Borisz Jelcin orosz elnök levélben erősíti meg, hogy kész a követelések kölcsönös lemondására Magyarországgal. – Antall József ismételten szorgalmazza a bősi probléma tárgyalásos rendezését. A miniszterelnök a cseh-szlovák kormányfőnek, Jan Stráskynak írt levelében közli, hogy a kormány fontolgatja: pártatlan fórumokat, így a hágai nemzetközi bíróságot is megkeresi a kérdésben. – A Baltikumba látogat Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki Lettországban barátsági és együttműködési szerződést köt, valamint megállapodást ír alá a vízummentességről. – Antall József miniszterelnök Göncz Árpád államfő állásfoglalását kéri, hogy ne váljék törvényen kívüli állapottá a Rádió és a Televízió helyzete, miután a kormányfő szerint a 2 intézmény fölött jelenleg semmilyen ellenőrzés nem érvényesül. – A kormány nyilatkozatban mond köszönetet a mezőgazdasági dolgozóknak az aratás eredményes befejezéséért. – A Fővárosi Önkormányzat válságtervet készít a kórházak működtetésére, mert a számukra elkülönített pénz várhatóan szept.-re elfogy. – Budapest vezetése és az 1956-os Magyarok Világszövetsége megállapodik abban, hogy a főváros közterületeiről okt. 23-áig a nagytétényi szoborparkba viszik azokat az emlékműveket, amelyeknek eltávolításáról még 1991-ben határozott a közgyűlés.
Augusztus 8. – Vilniusban Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja a magyar–litván alapszerződést és a vízummentes utazásról szóló megállapodást. – Budapesten bőrfejűek ismét megvernek egy diplomatát, ezúttal a jemeni nagykövetség kulturális tanácsosát.
Augusztus 10. – megérkezik a cseh-szlovák miniszterelnök válaszlevele Antall Józsefhez, Jan Strásky hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nincsenek jogi indokai az egyoldalú szerződésbontásra, de Cseh-Szlovákia ennek ellenére továbbra is érdekelt a párbeszéd folytatásában a bősi erőműről. – A kormány több mint 1 milliárd Ft-ot ad a Dimag Rt. működőképességének biztosítására, így a cégnél a hónap végén beindulhat a munka. – A Bankfelügyeleti Bizottság úgy dönt, hogy másnaptól megkezdik a csődbe ment Ybl Bank felszámolását.
Augusztus 11. – A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés hiánya meghaladja a 120 milliárd Ft-ot. A bevételek csaknem 12%-kal maradnak el a tervektől. Kupa Mihály közli azt is, hogy a költségvetésnek nincs pénze a közalkalmazotti törvény szerint járó juttatásokra, ezért a szükséges pénzt maguknak az intézményeknek kell előteremteniük. – Budapesten tárgyal a kuvaiti olajügyi miniszter. – A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Fővárosi Bíróságnak azt a végzését, amely jogszerűnek minősítette, hogy Németh Béla és társai elmozdították a kisgazdapárt éléről Torgyán Józsefet. – Vezetőváltás történik a Mai Nap című újság élén. A tulajdonosok, az MHB és az angol New International felmentik az alapító-főszerkesztő Horváth István, és helyébe Gazsó L. Ferencet nevezik ki. A szerkesztőség kollektívája tiltakozik a döntés miatt. – Vérhasjárvány van több alföldi megyében.
Augusztus 12. – Prágában Antall József miniszterelnök részt vesz František bíboros temetésén. A miniszterelnök tárgyal a cseh és a szlovák vezetőkkel, akikkel közli: Magyarország új szerződés megkötésére törekszik a bősi vízerőműről. Antall József találkozik Kohl német kancellárral is. – A rendőrség szigorítja a gépkocsi-ellenőrzéseket, hogy megakadályozza az autólopásokat és megfékezze az autós maffiát. – Újabb bosnyák menekültek érkeznek Magyarországra.
Augusztus 13. – A kormány a volt Szovjetunióba irányuló gyógyszerexport fenntartása érdekében 10 millió dolláros garanciát vállal a szerződésekre. – A Honvédelmi Minisztérium cáfolja a jugoszláv hírügynökségnek azt az állítását, miszerint magyar rakétafelszereléseket vittek volna Szlavóniába, és magyar rakétaalakulatok fegyverzetét adnák el Horvátországnak. – Göncz Árpád államfő levélben közli Antall Józseffel, hogy kész áttekinteni a médiakérdést Katona Tamás államtitkárral. – A gazdasági kabinet a költségvetés kiadásainak mintegy 17 milliárd Ft-os csökkentését javasolja. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözli a Magyarok Világszövetségének Kongresszusát, és hangsúlyozza: mindenki a nemzet tagjának tekintheti magát, aki magyarnak vallja magát. – Esztergomban megkezdődik a VII. anyanyelvi konferencia. – Hamisított váltókat találnak a Merkantil Banknál.
Augusztus 14. – A kormányszóvivői tájékoztatón bejelentik, hogy a nyáron tovább csökkent az infláció növekedési üteme. A kabinet újabb intézkedéscsomagot vitat meg a költségvetési egyensúly javítására, és megtárgyalja a tömegsport támogatására kidolgozott koncepciót. – A kormány és a munkavállalók megállapodnak abban, hogy a szakszervezeti választásokon azok szavazhatnak, akik szerepelnek a választói jegyzékben. – Megindul a végrehajtás az Ybl Banknál. – Kapcsolatépítő megbeszélést folytat az MSZP és az MSZDP. A találkozóról kiadott közös közleményben kijelentik, hogy a munkásmozgalom és az egész magyar demokrácia számára súlyos veszteséget jelentett, hogy 1948-ban a kommunista párt erőszakkal felszámolta a szociáldemokrata pártot. – Megkezdődik a magyar műszakiak harmadik világtalálkozója a Budapesti Műszaki Egyetemen. – Budapesten mintegy 100–150 tüntető vonul a Magyar Rádió épületéhez, és az 56-os antifasiszta-antibolsevista Szövetség nevében tiltakozik amiatt, hogy – állítása szerint – a Rádió majdnem teljes műsoridejében a kormány lejáratására és a nép félretájékoztatására törekszik. – A Belügyminisztérium jogszerűnek ítéli a jászberényi önkormányzat állásfoglalását, miszerint a Munkáspárt nem ünnepelheti aug. 20-át a város Béke és barátság ligetében.
Augusztus 15. – Sárospatakon megkezdődik a határokon innen és túl élő magyarok hagyományőrző találkozója.
Augusztus 16. – Antall József miniszterelnök a III. Magyar Orvostudományi Találkozó megnyitóján kijelenti: a bírálatok ellenére 15 millió magyar miniszterelnökének tartja magát. – Budapesten megnyílik a magyar filozófusok első világtalálkozója. – Európa-napot tartanak Fertőrákoson az 1989-es páneurópai piknik emlékére. – Az ÁVÜ szorgalmazza, hogy az állami gazdaságok dolgozói még a gazdaságok értékesítése előtt, legkésőbb szept. közepéig kapják meg a kárpótlási törvény szerint nekik járó 20 aranykorona értékű földet.
Augusztus 17. – Budapesten tárgyal Václav Klaus cseh kormányfő. A találkozón Antall József kifejti: Magyarország olyan politikai szervezetnek tekinti a visegrádi együttműködést, amely alkalmas arra, hogy összehangolja a 3 ország politikáját a nemzetközi szervezetekben. – Keszthelyen Göncz Árpád megnyitóbeszédével megkezdődik a magyar írók első világtalálkozója. Világkonferenciát tartanak a magyar történészek, a vállalkozók és a magyar energetikusok is. – A román külügyminiszter, Adrian Nastase arra figyelmezteti Jeszenszky Gézát, hogy negatív hatásuk lesz a 2 ország kapcsolataira azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a Magyarok Világtalálkozójának a szervezői az utóbbi időben tesznek.
Augusztus 18. – Istentiszteletekkel kezdődik meg a Magyarok III. Világtalálkozója. – A Határon Túli Magyarság Fórumán Jeszenszky Géza külügyminiszter ismerteti a kormány nyilatkozatát, miszerint a kabinet a térség stabilitásának és biztonságának előfeltételeként tartja számon, hogy a nemzeti, etnikai, vallási és politikai kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozatává. – Sopronban munkamegbeszélést tart a magyar és az osztrák államfő. Göncz Árpád és Thomas Klestil egyaránt kizárja országa katonai beavatkozását a délszláv térségben. – Budapesten tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalap szakemberei. – Antall József fogadja Horthy Istvánnak, az egykori kormányzóhelyettesnek az özvegyét és fiát, és közli, hogy a volt kormányzó, Horthy Miklós hamvait nem állami, hanem a család által rendezett ökumenikus szertartáson helyezik el Kenderesen. – Kónya Imre javasolja a koalíciós frakcióknak, hogy vonják vissza a köztársasági elnök alkotmányellenes magatartására vonatkozó országgyűlési határozati javaslatukat, hogy elősegítsék a tárgyalások sikerét a kormány és az államfő között. – Az MSZOSZ kifogásolja, hogy Schamschula György munkaügyi államtitkár minősíthetetlen hangot használ az Érdekegyeztető Tanács ülésén.
Augusztus 19. – Budapesten zárt ajtók mögött megkezdődik a Magyarok Világszövetségének küldöttközgyűlése. Antall József miniszterelnök felszólalásában megerősíti, hogy Magyarország a helsinki záróokmány és a Párizsi Charta elfogadásával lemondott a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de azt mindenkinek meg kell értenie, hogy a magyar népnek nehezen emészthető fájdalom a trianoni szerződés. – Jeszenszky Géza külügyminiszter levélben biztosítja román kollégáját, hogy nincs miért aggódnia a Magyarok Világtalálkozójával kapcsolatban, hiszen a rendezvényen mindössze áttekintik a magyar nemzet előtt álló feladatokat. – Göncz Árpád államfő és Katona Tamás államtitkár egyetért abban, hogy a Rádió és a Televízió ügyében az Országgyűlésnek kell döntenie, paktumnak nincs helye. – 68 éves korában meghal Inke László Jászai-díjas kiváló színművész. – Letartóztatják azt a 2 fiatalkorú bőrfejűt, akik korábban egy zaire-i, majd egy jemeni diplomatát vertek meg.
Augusztus 20. – Országszerte ünnepségeket tartanak a magyar állam alapításának ünnepén. Antall József miniszterelnök hangsúlyozza: Magyarország nem enged abból, hogy a határon túl élő magyarok ne kapják meg nemzetiségi jogaikat. – A Magyar Fórumban megjelenik Csurka István tanulmánya, amelyben felszólítja Antall Józsefet, hogy jelölje ki utódját, és betegsége miatt még a választások előtt távozzon az MDF éléről. A vezető kormánypárt alelnöke írásában felveti az új magyar élettér megteremtésének gondolatát, tel-avivi ügynökként említi Göncz Árpádot, és a régi nómenklatúra átmentésével vádolja a Nemzetközi Valutaalapot. Csurka István erőpolitika alkalmazását követeli a kormánytól, és rendőri fellépést sürget a Televízió és a Rádió vezetőivel szemben. – Többezres tömeg jelenlétében tartják meg a hagyományos Szent Jobb-körmenetet a budapesti Szent István-bazilika előtt. Az egyházi rendezvényen részt vesz Göncz Árpád államfő és a kormány több tagja.
Augusztus 21. – Ismét Csoóri Sándort választják meg a Magyarok Világszövetségének elnökévé. A 3 alelnök egy-egy régiót fog képviselni: Fónay Jenő Magyarországot, a szlovákiai Dobos László a Kárpát-medencét, míg Jakabfy Ernő a nyugati magyarságot. A kongresszus zárónyilatkozatában a kelet-európai népek békéjére és új szellemű együttműködésére szólítanak fel a küldöttek. – Tornyiszentmiklósnál az államfők jelenlétében új határátkelőt nyitnak meg a külügyminiszterek Magyarország és Szlovénia között. – Tetőfokára hág a nyári kánikula. Ezen a napon Budapest a Föld ötödik legmelegebb városa.
Augusztus 22. – Csurka István a tv-híradónak adott nyilatkozatában cáfolja, hogy személyes ambíciói miatt foglalkozott tanulmányában a kormány és az MDF vezetésének kérdésével, és tagadja azt is, hogy szembefordult volna a párttal. – A Politikai Foglyok Országos Szövetségének mintegy félezer szimpatizánsa tüntet Budapesten, követelve a Rádió és a Televízió elnökének leváltását.
Augusztus 23. – Antall József A Hétnek adott nyilatkozatában úgy véli, hogy a kormány eredeti programjához igazodva dolgozik, és csak rendkívüli helyzetekben rögtönöz. A miniszterelnök Csurka István tanulmányára reagálva elmondja: egészségi állapota megfelelő, ezért nem foglalkozik a lemondás gondolatával.
Augusztus 24. – A Független Kisgazdapárt bejelenti, hogy elhalasztják a másnapra kitűzött koalíciós tárgyalásokat, mert a párt kettészakadt parlamenti frakciója elvben ugyan megállapodott az újraegyesülésben, de abban nem jutottak közös nevezőre, hogy milyen álláspontot képviselnek a kormánypártok találkozóján, a párt Németh Béla-féle vezetése egyúttal kinyilvánítja a kisgazdák visszatérését a kormánykoalícióba. – Országszerte több településen ezen a napon tartják az első földárveréseket. – Újabb skinhead-támadás Budapesten. A metróban bőrfejűek először egy cigány, majd egy arab fiatalemberbe kötnek bele és verik meg őket.
Augusztus 25. – A Jegybanktanács szükségesnek tartja, hogy a költségvetés 1993. évi hiánya kisebb legyen az 1992. évinél, mert ellenkező esetben a deficit hátráltatja a gazdaság korszerűsítését. – Antall József miniszterelnök a katolikus nevelés- és oktatásügyről tárgyal az egyház képviselőivel. – A Magyar Rádió elnöke levélben fordul az Országgyűlés elnökéhez, nehezményezve, hogy a minapi tüntetés keretében 4 parlamenti képviselő bement az intézménybe, és követelésükre kénytelenek voltak beolvasni a tüntetők nyilatkozatát, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket. – Aláírás-gyűjtési akcióval követelik a kerepestarcsaiak, hogy a Belügyminisztérium számolja fel a helyi menekülttábort, mert a lakosság nem érzi magát biztonságban. – A bukaresti hatóságok a volt román belügyminiszter, Alexandru Dragichi kiadatását kérik Magyarországtól, mert tudomásuk szerint a kommunista rendőrség rettegett irányítója Budapesten van.
Augusztus 26. – Londonban a Jugoszlávia-konferencián elmondott beszédében Jeszenszky Géza külügyminiszter azonnali tűzszünetet sürget a délszláv válságban. Javasolja, hogy a béke megteremtésével egy időben a jugoszláv utódállamok és szomszédaik írjanak alá fegyverkorlátozási megállapodást. – A földművelésügyi miniszter kijelenti: akár sertéshús-behozatallal is kész letörni a magas felvásárlási árakat. – Befejeződik a Magyar Honvédség 2 éve megkezdett átszervezése. – Közös országos pártvezetőséget alakítanak ki a Torgyán Józseffel szemben álló kisgazdák. – Megkezdődik a próbagyártás az esztergomi Suzuki-gyárban. – Vizsgálatot indítanak a BRFK néhány vezetője és beosztottja ellen, miután a közelmúltban feljelentés érkezett ellenük olyanoktól, akik ellen éppen büntetőeljárás folyik. – Kerepestarcsán megerősítik a helyi rendőrséget és sűrítik az őrjáratokat a menekülttábor miatt. – Sikkasztással gyanúsítják a Dimag Rt. vezérigazgatóját, Klicsu Andrást. – Ismeretlenek meggyalázzák a budapesti Újköztemetőben nemrég felállított 56-os emlékművet.
Augusztus 27. – A kormány megítélése szerint az érintett pártok vezetőségére tartozik a Csurka-dolgozat hatásainak vizsgálata. A kabinet úgy ítéli meg, hogy egyéni és személyes megnyilatkozásról van szó, amellyel a kormánynak nem indokolt foglalkoznia. – Az MDF vezető politikusai cáfolják, hogy az elnökségen belül hatalmi harc volna. A testület Csurka István nagy vihart kavart tanulmányát olyan politikai vitaanyagnak tekinti, amelyben a szerző magánvéleményét fogalmazza meg. Az elnökség ugyanakkor szerencsétlennek tartja a tanulmány megjelentetésének időzítését, és úgy ítéli meg, hogy indokolatlan a miniszterelnök utódlásával foglalkozni. Csurka megismétli, hogy az írásban felvetett gondolatokat továbbra is érvényesnek tartja, és bár hibát követett el, amikor kitért a miniszterelnök betegségére is, mégis elérte célját, hiszen az MDF és a közvélemény arról beszél, amiről ő akarja. – A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kifogásolja, hogy a kormány az érdekképviseletek és a szakma megkerülésével döntött a regionális oktatásügyi központok felállításáról. – Röszke térségében egy jugoszláv repülőgép megsérti a magyar légteret. – A Magyar Vöröskereszt 5 millió Ft értékű segélyszállítmányt indít útnak Boszniába.
Augusztus 28. – A kormány rendeletben jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek nov.-től az Állami Vagyonkezelő Rt. fennhatósága alá kerülnek. Ezzel mintegy 1000 milliárd Ft értékű vagyon kerül tartós állami kezelésbe. – Antall József kezdeményezi, hogy a cseh és a szlovák kormánnyal közösen kérjék a hágai nemzetközi bíróság döntését a bősi vízerőmű vitás kérdéseiről. – A Duna Bizottság magyarországi képviselője tiltakozik a testületnél amiatt, hogy Cseh-Szlovákia okt. 15-én megkezdi a Dunameder átvágásának munkálatait. – Az SZDSZ elnöke, Tölgyessy Péter úgy véli, hogy ősszel tudatosodni fog az Antall-kormány csődje, ami már látható az MDF-en belüli vitákon, a koalíciós pártok közötti távolság növekedésén, valamint azon, hogy a kabinet nem teljesítette induló programját. – Az MSZP az MDF-en belüli lehetséges jobbratolódás jelének tartja, hogy sem a legnagyobb kormánypárt elnöksége, sem a kormány nem határolta el magát a Csurka-tanulmányban megfogalmazott gondolatoktól. – Az 1956-os Magyarok Világszövetsége minden korábbit meghaladó tömegdemonstrációval fenyegetőzik, ha a köztársasági elnök szept. 1-jéig nem írja alá a médiaelnökök felmentését.
Augusztus 29. – Az MDF ceglédi választmányi ülése a párt egysége mellett foglal állást. – Az Érdekegyeztető Tanácsban a dolgozó érdekképviseletek nem fogadják el a kormány törvényjavaslatát a szakszervezeti választásokra.
Augusztus 30. – Az Országgyűlés kulturális bizottságának MDF-es elnöke, Kulin Ferenc az eddigieknél határozottabb tisztázást és elhatárolódást vár az MDF testületeitől Csurka István tanulmányával kapcsolatban.
Augusztus 31. – Antall József sem kormánya, sem a maga nevében nem azonosul Csurka István tanulmányának azokkal a kivételeivel, amelyek politikailag károsan és tévesen válaszolnak meg jelentős kérdéseket. A miniszterelnök a parlamentben napirend előtti felszólalásában megerősíti, hogy Csurka tanulmányát magánvéleménynek tartja, amelyben azonban megfogalmazódnak a közvéleményben élő indulatok, valós aggályok és problémák is. A parlament ellenzéki frakciói megelégedéssel fogadják a kormányfő elhatárolódását, ugyanakkor bírálják a Csurka-dolgozat főbb gondolatait: az élettér kifejezés használatát, a köztársasági elnököt sértő vádakat. – Csurka István közli, hogy lemond az Országgyűlés kulturális bizottsági tagságáról, mert emberileg nem tud együttműködni olyanokkal, akik őt lenácizzák.
Szeptember 1. – Az MDF parlamenti frakciója minden vonatkozásban egyetértően tudomásul veszi Antall József miniszterelnök álláspontját a Csurka-tanulmányról. – Budapesten tárgyal az amerikai kongresszus magyar származású tagja, Tom Lantos. A demokrata párti politikus figyelmeztet, hogy ha a Csurka-féle nézetek kerülnének előtérbe, akkor drámai fordulat következhet be a magyar–amerikai kapcsolatokban. – Az Országgyűlés 14 képviselője nyilatkozatban ítéli el Csurka István tanulmányát az Interparlamentáris Tanács Antiszemitizmus Ellen Magyar Csoportjának nevében. – Magyarország 1992-ben már másodszor nem jut hozzá a csaknem 100 millió dolláros hitelrészlethez, amelyet a Nemzetközi Valutaalap ítélt oda még 1991-ben, mert a kormány nem teljesítette a megállapodást, vagyis nem csökkent a költségvetés hiánya. – Az Országgyűlés gyermekenként havi 300 Ft-tal emeli a családi pótlékot. – A Külügyminisztérium elítéli, hogy Belgrád a szerb menekültek megsegítésének ürügyén megkísérli a magyarok kárára módosítani a Vajdaság etnikai összetételét. – Bukarestben a magyar és a román belügyminiszter megköti az ún. toloncegyezményt, és megállapodik az együttműködésről a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen. – A Legfőbb Ügyészség kérésére érkezett moszkvai dokumentumok alapján immár bizonyos, hogy a volt állampárt, az MSZMP évente 500–650 ezer dollárt juttatott el a baloldali szervezetek megsegítését szolgáló nemzetközi alapba. – A Földművelésügyi Minisztérium 25–30 milliárd Ft-ra becsüli az aszálykárokat. – Lemond parlamenti mandátumáról Kovács Jenő szocialista párti képviselő. – Az ORFK bűnügyi főigazgatója közli: a jövőben határozottabban lépnek fel a bőrfejűekkel szemben, ha nem vezetnek eredményre a rendbontók vezetőivel kezdett tárgyalások. – Hivatali visszaélés gyanúja miatt felfüggesztik állásából a BRFK bűnüldözési főosztályának vezetőjét, Illés Gyulát.
Szeptember 2. – Pozsonyban tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter. – Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a pénzügyminiszter mintegy 10-szer annyi állampapír kibocsátását kezdeményezte, mint amennyit az 1991-es költségvetési törvény előírt. – A kisgazdapárt 10 fős frakciójából a függetlenek közé ül át Bereczki Vilmos képviselő.
Szeptember 3. – Antall József miniszterelnök a szlovák kormányfő kijelentésére cáfolja, hogy valaha is felajánlotta volna a bősi vízlépcső üzembe helyezésének lehetőségét a nagymarosi építkezések leállításáért. – A Duna Kör felszólítja a kormányt, hogy kötelességének megfelelően tegyen meg mindent a bősi erőmű üzembe helyezése ellen és az okozott környezeti károk helyreállításáért. – A kormány elfogadja a szakszervezeti választásokat és a vagyonmegosztást szabályozó törvényjavaslatot, jóllehet a dolgozói érdekképviseletek ellenezték azt. – Felszámolását kéri a 8. szénbányavállalat, az Oroszlányi Szénbányák is.
Szeptember 4. – A Fideszt – a kelet-közép-európai térségből elsőként – felveszik a Liberális Internacionálé teljes jogú tagjai közé. Orbán Viktort pedig egyik alelnökévé választja a szervezet. – A budapesti bőrfejűek képviselői megígérik a fővárosi rendőrfőkapitánynak, hogy befolyásukhoz képest igyekeznek megfékezni a további atrocitásokat.
Szeptember 5. – Király Zoltán független képviselő vezetésével megalakul a Szociáldemokrata Néppárt, amely elsősorban a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők érdekeit akarja képviselni. – Etikai vizsgálatot indít az MDF kecskeméti választmánya Debreczeni József ellen, mert a testület nem ért egyet a kormánypárt liberálisaihoz tartozó képviselőnek a Csurka-tanulmányt elemző írásával. – A kisgazda Oláh Sándor egyértelműen antiszemitának tartja Csurka István dolgozatát. A Fővárosi Bíróság elutasítja, hogy a Független Kisgazdapártot a Németh Béla volt főtitkár vezette csoport képviselje. – Az alkotmányosság és a demokrácia híveinek összefogását sürgeti az SZDSZ liberális koalíciója.
Szeptember 6. – A kormány és 12 magyarországi egyház egyhetes tárgyalásai után bejelentik: a volt egyházi ingatlanok a tervezett ütemben kerülhetnek vissza egykori tulajdonosaikhoz.
Szeptember 7. – Kupa Mihály pénzügyminiszter a parlamentben előterjeszti az 1993. évi költségvetési törvény irányelveit, amelyekben a kormány 180–185 milliárd Ft hiányt tart finanszírozhatónak. – Magyar–belga együttműködési nyilatkozatot ír alá a 2 ország külügyminisztere. A dokumentum tartalmazza, hogy Brüsszel támogatja Magyarország kapcsolatait az európai Közösségekkel és a NATO-val. – Bátornak és hitvallásszerű kiállásnak minősíti Csurka István nagy vihart kavart tanulmányát az 56-os Szövetség. – A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb jelentése szerint a mezőgazdasági termelés jelentős visszaesése várható, miután a gazdálkodók elhanyagolják a földek megművelését. – Törvénysértéssel vádolja a művelődési tárcát a Magyar Alapítványi, Egyesületi és Magánoktatási Intézmények Egyesülete, mert szerintük a költségvetési törvény valamennyi pedagógus számára biztosítja a béremelést, nemcsak az állami és egyházi iskolák tanárainak.
Szeptember 8. – Az Országgyűlés elfogadja a társadalombiztosítási törvény módosítását, így a jövőben a társadalombiztosítási igazgatóságok is lefoglalhatnak ingóságokat és ingatlanokat a tartozások behajtására. – Budapesten a magyar–jugoszláv külügyminiszteri megbeszélésen Jeszenszky Géza úgy vélekedik, hogy a belgrádi kormánynak párbeszédet kellene kezdenie a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével. – Kétegyházán „háború” robban ki 2 helybéli család között: a verekedés után egy cigánycsalád házát felgyújtják. – Jancsó Miklós kapja a legjobb rendezőnek járó elismerést a montreáli filmfesztiválon a Kék Duna keringő című alkotásáért.
Szeptember 9. – Budapesten tárgyal a szlovák kormányfő. Vladimir Mečiár és Antall József megállapodik abban, hogy parlamenti vegyes bizottságot állítanak fel a kisebbségek helyzetének tanulmányozására, a kétoldalú kapcsolatrendszer elemzésére és a bősi vízerőmű körüli vita tisztázására. Megegyeznek abban is, hogy az erőmű környezeti hatásainak vizsgálatába az Európai Közösségeket is bevonják. – Súlyos kritika éri a környezetvédelmi tárca munkáját az illetékes parlamenti bizottság ülésén, és ennek megfelelően a testület a miniszter beszámolóját sem fogadja el. – A Fidesz hatpárti egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében, az SZDSZ pedig Katona Tamás államtitkár meghívását indítványozza azokra a parlamenti bizottsági ülésekre, amelyeken politikai egyetértés szükséges, ám a kormánypárti tagok felesleges időhúzásnak tartják az ellenzéki indítványokat. – A Demokratikus Charta felszólítja a kormányt, hogy határozottan ítélje el a fajgyűlölő és uszító nézeteket, és lépjen fel az ilyen törekvések ellen. – Kupa Mihály pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester megállapodik abban, hogy zárt versenytárgyalást írnak ki a Dél-Buda–Rákospalota metróvonal megépítésére. – A rendőrség szerint nem a cigányság ellen irányult a kétegyháziak előző napi megmozdulása, hanem a faluban élő egyik, történetesen cigánycsalád bűncselekményei ellen fogtak össze a többiek, igaz, törvénytelen módon. – Újabb, 40 tonnás segélyszállítmányt indít útnak Boszniába a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat.
Szeptember 10. – A kormány jóváhagyja, hogy hozzanak létre alapítványt a magyar műholdas tévéadás támogatására. – A 6 legnagyobb szakszervezeti szövetség megállapodik a vagyonmegosztásban és a szakszervezeti választások módjában. A Szolidaritás nem írja alá az egyezményt. – A Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal volt állampárti vezetőket és egy banktisztviselőt hallgat ki az ún. guruló dollárok ügyében. – Kétegyházán a helyi lakosok kérésére a rendőrség megígéri, hogy szabadlábon védekezhet az a 6 ember, aki 2 nappal korábban megtámadta és felgyújtotta egy cigánycsalád házát.
Szeptember 11. – A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a Dél-Budát Rákospalotával összekötő metróvonal első szakaszát még a világkiállítás előtt átadják, bár a Fővárosi Közgyűlés előző napi határozata ezt nem írja elő. – A kabinet növeli a mezőgazdaságban dolgozók hiteltámogatását, és csaknem 40 millió Ft-tal támogatja a cigányság beilleszkedését. – Az MNB újabb 1%-kal, az OTP pedig 3%-kal csökkenti kamatait. – A KSH jelentése szerint 1992-ben az előző évinél egyharmaddal kevesebb gabonát takarítottak be a gazdálkodók.
Szeptember 12. – Göncz Árpád államfő kijelenti, hogy közelgő izraeli látogatásán kénytelen lesz elismerni: Magyarországon van antiszemitizmus, jóllehet ez nem intézményes, és így nincs veszélyben a hazai zsidóság léte. – A szabaddemokraták parlamenti frakciója a kormány 2 éves tevékenységéről szólva barátságtalan lépésnek minősítette, hogy éppen a médiatörvény vitája közepette jelentették be a harmadik, műholdas televíziós csatorna megindítását. – Lemond a Budapesti Értékpapírtőzsde ügyvezető igazgatója, Hardy Ilona, akit a héten neveztek ki az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsába. Utóda, egyelőre csak megbízott igazgatóként, Lofti Farbod lett, aki mindössze néhány hónapja dolgozik a Budapesti Értéktőzsdén. – A Pest megyei Turán Varjú István mezőőr lelövi a cigány származású Farkas Jenőt és Nagy Kálmánnét, akiket társukkal együtt körtelopáson ér tetten a csősz. Az eset csak másnap kerül nyilvánosságra, miután a község cigány lakossága tüntetni kezd a polgármesteri hivatal előtt. A mezőőrt a rendőrség őrizetbe veszi.
Szeptember 13. –A Szocialista Párt a jobbratolódás veszélye miatt feladja a pártokra vonatkozó egyenlő távolságtartás elvét és a jövőben az SZDSZ-szel és a Fidesszel törekszik szorosabb kapcsolatra. – A Torgyán József híveiként fellépő kisgazdák szereznek többséget a párt Bács-Kiskun megyei szervezetének vezetésében. – Hajnalban meggyilkolnak egy rendőrt Vác környékén. Máté András zászlós 2 autótolvajt üldöz, amikor az egyikük késsel leszúrja. A rendőrség rövid időn belül elfogja a fiatalkorú tettest.
Szeptember 14. – Az Országgyűlésben Boross Péter belügyminiszter részletesen beszámol a Kétegyházán és Turán történtekről, és egyúttal cáfolja, hogy bármelyik esetben is etnikai villongásokról lenne szó. – Megegyezik a 6 szakszervezeti szövetség a vagyonelosztás részleteiben. Eszerint a 2,7 milliárd Ft-os vagyonból az MSZOSZ 1,2 milliárd, a Liga és a Munkástanácsok 840 millió, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és az Autonómok 560 millió, a Szolidaritás és a szövetségeken kívüli szakszervezetek pedig mintegy 40 millió Ft értékű ingatlanhoz jutnak. Utóbbiak azonban érvénytelennek tartják az egészet. – Budapesten a hűvösvölgyi munkásmozgalmi emlékmű lebontásával megkezdődik a korábbi rendszerhez kötődő szobrok eltávolítása.
Szeptember 15. – Szlovéniában kezd tárgyalásokat a magyar államfő. Göncz Árpádot a szlovéniai magyarság központjában, Lendván Milan Kućan köztársasági elnök üdvözli. – Jeszenszky Géza külügyminiszter levélben közli cseh-szlovák kollégájával, hogy a magyar kormány kész akár Budapesten, akár Prágában azonnal tárgyalni a bősi erőművel kapcsolatos szakmai bizottságok felállításáról. – Kupa Mihály – saját kezdeményezésére – szakmai megbeszéléseket kezd a pártok képviselőivel a jövő évi költségvetés irányelveiről, a következő 2 év gazdaságpolitikájáról és a kétkulcsos áfa bevezetéséről. – A Raoul Wallenberg Egyesült felszólítja a kormányt, hogy határozott fellépéssel vessen gátat az etnikai viszálykeltéssel manipuláló politikai kalandorok tevékenységének. A kisebbségeket óvó szervezet a kétegyházi gyújtogatás és a turai kettős gyilkosság után attól tart, hogy az ország más pontjain is jelentkeznek a cigány kisebbségekkel szembeni provokációk. – Gerbovits Jenő is átül a Torgyán József köré csoportosult kisgazda frakcióból a 36 fős képviselőcsoportba. A kisgazda pártelnök hívei így hatan maradnak. – A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben törvényesnek ismeri el a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tavaszi kongresszusát, és ezzel Borbély Endre elnökké választását. – A Földművelésügyi Minisztérium 6 ezer tonna amerikai sertéshús behozatalára ad ki engedélyt a hazai feldolgozóüzemek alapanyaghiánya miatt.
Szeptember 16. – Rendkívüli ülésnapot tart az Országgyűlés, hogy megvitassa a beszámolót a kormány kétéves tevékenységéről. Antall József miniszterelnök expozéjában úgy ítéli meg, hogy a rendszerváltozást követően viszonylag hamar sikerült megteremteni a jogállamiság kereteit, helyesen mérték fel a világpolitikai helyzetet és a magyar gazdaságpolitika is figyelemre méltó rugalmasságról tett tanúbizonyságot. – Az Európa Parlament egyhangúlag megszavazza a Közös Piac társulási egyezményét Magyarországgal. – Pozsonyban a Slovan Bratislava–Ferencváros labdarúgó-mérkőzésen rohamrendőrök támadják meg a magyar szurkolókat. – Megfigyelői státust kap a Szocialista Internacionáléban a Magyar Szocialista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A szervezet berlini kongresszusán arról is döntenek, hogy a jövőben vendégként jelen lehetnek a tanácskozásokon az SZDSZ szociálliberális szárnyának képviselői. – Párizsban a Világkiállítások Nemzetközi Irodájában közlik, hogy teljes mértékben elégedettek a budapesti Expo előkészületeivel. – Budapesten a magyar kormányfő fogadja az új-zélandi miniszterelnökhelyettest. – Románia budapesti nagykövetsége 5 szavazóközpontot létesít a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok számára a szept. 27-ei választásokra.
Szeptember 17. – A magyar kormány elítéli a szlovák hatóságok brutális fellépését az előző napi pozsonyi futballmérkőzés magyar szurkolóival szemben. A kabinet ülésén megállapították, hogy a tévé- és videofelvételek tanúsága szerint indokolatlan volt a szlovák kommandósok bevetése. – Személyi változásokat sürget a kormányban a bősi probléma megoldásának halogatása miatt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága. – Az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem talál kivetnivalót annak a 4 képviselőnek a fellépésében, aki néhány héttel ezelőtt egy tüntetés keretében bement a Magyar Rádió épületébe és követelte a demonstráción részt vevők nyilatkozatának szó szerinti beolvasását. – A szolidaritási járulék újabb növelését és a munkanélküliek ellátásának csökkentését javasolja jan.-tól a Munkaügyi Minisztérium.
Szeptember 18. – A kormány nov. 30-ai határidővel elrendeli, hogy vagyonnyilatkozatot tegyenek mindazok, akiknek 1988 óta adóköteles jövedelmük volt. – A magyar kormány arra törekszik, hogy a szomszédos országok is államalkotó tényezőnek ismerjék el a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Ezt Antall József miniszterelnök a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége vezetőinek mondja Budapesten. – Budapesten tartja konferenciáját a Nemzetközi PEN Klub, amelynek elnöke, Konrád György úgy látja, hogy Magyarország nem válhat európai állammá, ha elszigetelődik a térségtől. – Az Állami Vagyonügynökség felfüggeszti az Inter-Európa Bank Rt. részvényeinek kárpótlási jegyre váltását, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy nem érvényesülnek kellőképpen a kisbefektetők és a kárpótlásijegy-tulajdonosok befektetési érdekei.
Szeptember 19. – Budapesten több ezer ember vesz részt azon a tüntetésen, amelyet a Rádió és a Televízió elnökének lemondásáért szervez a Szabad Magyar Tájékoztatásért Bizottság. A megmozduláson felszólal Csurka István, az MDF alelnöke is. – A szlovák miniszterelnök kijelenti, hogy a rendőrség az ottani törvényekkel összhangban, az előírásoknak megfelelően lépett fel a szerdai Slovan Bratislava–Ferencváros mérkőzésen. – Párttá alakul a Nemzeti Demokrata Szövetség. A Pozsgay Imre és Bíró Zoltán által létrehozott szervezet centrumpolitikát kíván folytatni és elutasítja a szélsőségeket.
Szeptember 20. – Izraelbe utazik Göncz Árpád államfő. Kíséretében van több államtitkár, a magyarországi zsidó közösség 3 képviselője, valamint 15 üzletember. Az izraeli törvényhozásban a köztársasági elnök kijelenti: Magyarországon minden felelős politikai erő egyetért abban, hogy többé nem nyerhetnek teret országunkban diktatórikus eszmék és rendszerek. – Antall József miniszterelnök kijelenti: kormánya továbbra is a centrumban áll, politikájában nem következett be jobbratolódás és szembehelyezkedik mind a jobboldali, mind a baloldali szélsőségekkel. Antall József cáfolja, hogy Magyarországon teret nyert az antiszemitizmus. – Kupa Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos, az MNB elnöke is részt vesz a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank washingtoni tanácskozásán. – Az MDF parlamenti frakciója a politikai stabilizáció, a koalíció és a párt egységének megőrzését jelöli meg a legfontosabb célként. A képviselőcsoport balatonkenesei ülésén ezzel a megállapítással zárják le a párt belső helyzetéről kezdett vitát. – A szélsőjobboldal és a kisebbségellenes eszmék előretörésére figyelmeztet a Demokratikus Charta. A dokumentum aláírói szerint az MDF alelnökének Magyar Út néven meghirdetett programja nacionalista, és ellentétes az európai felzárkózási törekvésekkel. – Magyarországra érkezik Gordon R. Sullivan tábornok, az amerikai Szárazföldi Haderő vezérkari főnöke. – Az UEFA fegyelmi bizottsága elutasította a Ferencvárosi Torna Club óvását a szept. 16-ai pozsonyi BEK-selejtező mérkőzésen történtek miatt.
Szeptember 21. – A Művelődési és Közoktatási Minisztérium csak azután tervezi a tandíjak bevezetését a felsőoktatásban, ha sikerül megállapodnia a bankokkal a tandíjhitelekben. – Vásárlási utalványokat ajánl fel a Co-Nexus Részvénytársaság a kárpótlási jegyekért cserébe, hogy a tulajdonosok fogyasztási cikkeket vásárolhassanak az értékpapírral.
Szeptember 22. – Az Országgyűlés határozatban szólítja fel a kormányt, hogy terjessze be a szükséges törvényjavaslatokat a társadalombiztosítás költségvetésének rendbehozatalára. A Parlament elfogadja a Társadalombiztosítási Alap tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt. – Csurka István cáfolja, hogy az általa életre hívott Magyar Út alapítvány bárkit is kirekesztene felhívásával, miszerint az alapítók új, nemzeti keresztény középosztály megteremtésére és hatalomra juttatására törekednek. – Az MSZOSZ alapvetően egyetért a kétkulcsos áfa bevezetésével, de a rászorulóknál nagyobb ellentételezést és az alapélelmiszereknél a nullakulcs fenntartását javasolja. – A Duna elterelésének megakadályozására szólítja fel az Országgyűlést és a kormányt a Szigetközi Szövetség. – Az ózdi Acélmű volt német társtulajdonosa lehetőséget kapott arra, hogy 3 milliárd Ft értékben vásároljon az Állami Vagyonügynökség bármely, privatizációra meghirdetett vagyonából. – Megállapodás születik arról, hogy jan.-tól ismét a református egyházé lesz a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola. – Megölnek egy etióp diáklányt Debrecenben.
Szeptember 23. – Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap szakértői elfogadják, hogy a magyar költségvetés 1993-ra tervezett hiánya legfeljebb a nemzeti össztermék 6%-a legyen. A pénzintézet ugyanakkor biztosítékot szeretne kapni, hogy Magyarország végrehajtja az államháztartás reformját. – Magyar–lengyel kormányfői találkozót tartanak Budapesten. Antall József és Hanna Suchocka egyaránt kívánatosnak tartja a gazdasági együttműködés és a kereskedelem bővítését. – Washingtonban Jeszenszky Géza külügyminiszter találkozik jugoszláv kollégájával, akit arra kér, hogy állítsák le a szerb menekültek betelepítését a Vajdaságba.
Szeptember 24. – Budapesten több tízezres tömeg tart békés felvonulást, tiltakozva a szaporodó szélsőséges politikai megnyilvánulások miatt. A megmozdulást a Demokratikus Charta szervezi. Hasonló demonstrációt tartanak Miskolcon is. – Vitanapot tartanak az amerikai kongresszusban a magyar származású demokrata párti képviselő, Tom Lantos kezdeményezésére a Magyarországon tapasztalható szélsőségekről. A politikus élesen bírálja az MDF alelnökének, Csurka Istvánnak a nézeteit. – Nemzeti Liberális Körök létrehozására szólít fel a Magyar Demokrata Fórum 5 parlamenti képviselője. Balázsi Tibor, Debreczeni József, Elek István, Furmann Imre és Kulin Ferenc úgy véli, hogy a jövőben szervezettebben kell ellensúlyozni a Csurka-féle népi-nemzeti irányvonalat. – A cseh-szlovák külügyminiszter, Jozet Moravčik azt javasolja magyar kollégájának, hogy a 2 ország együtt kérje az Európai Közösségek segítségét a bősi vita megoldásához, elveti azonban a hágai nemzetközi bíróság közreműködését. – A kormány újabb intézkedéseket hoz az aszálykárok enyhítésére. – Az Amerikai Magyar Koalíció nevű szervezet elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja a nemzeti, az etnikai és a vallási kisebbségekkel szembeni, valamint a magyarság nemzeti tudata elleni intoleráns és lázító megnyilvánulásokat.
Szeptember 25. – Antall József miniszterelnök is részt vesz a Duna–Majna–Rajna-csatorna nürnbergi megnyitóünnepségén. A kormányfő felszólalásában bírálja, hogy Szlovákiában megváltoztatják a Duna hajózható medrét és az 1947-es békeszerződésekben határfolyóként megjelölt folyót egyoldalúan Szlovákia területére vezetik. Mečiar szlovák kormányfő később rendkívüli jelentőségű incidensnek minősíti Antall József beszédét. – A kormány jóváhagyta, hogy versenypályázatot írjanak ki a vállalkozóknak az 1996-os világkiállítás beruházásaira. A kabinet döntött arról is, hogy a hatpárti egyeztetés alapján új tervezetet nyújt be a távközlési törvényre. – A magyar pénzügyminisztert választják meg 1 évre a Valutaalap és a Világbank közgyűlésének elnökévé. – A szakszervezeti választási törvényről kezdtek tárgyalásokat a kormány és az érdekvédelmi szervezetek képviselői. – Polgári lakosság elleni erőszak miatt feljelentést tettek az 1956. okt. 26-ai mosonmagyaróvári sortűz túlélői Dudás István és tiszttársai, valamint a laktanya határőrkatonái ellen. – Parlamenti képviselethez jut a Nyugdíjasok Pártja, miután Barcza Imre független képviselő csatlakozott a szervezethez. – A magyar honvédelmi miniszter képtelennek nevezte és határozottan cáfolta azokat a vádakat, hogy a Magyar Honvédség alakulatokat helyezett készültségbe az ország északi határszakaszán. – Surján László népjóléti miniszter a kereszténydemokraták női tagozatának ülésén úgy vélekedik, hogy a terhességmegszakítás megtiltása nem lehet a népesedéspolitika eszköze, ehelyett más ösztönzőket kellene találni. – A magyar Országgyűlés elnökének szlovéniai tárgyalásain megállapítják, hogy a 2 országnak azonosak az elképzelései a kisebbségpolitikáról.
Szeptember 26. – Rendkívüli ülést tart a kormány. A testület indítványa szerint az 1993. évi költségvetés hiánya nem lehet több 185 milliárd Ft-nál, a társadalombiztosítás deficitje pedig nem haladhatja meg a 40 milliárd Ft-ot. Dönt a kormány arról is, hogy a jövő ősztől csökkenjen a pedagógusok átlagóraszáma, és bővítik az illetménypótlékok körét is. A kormányülésen azt a javaslatot is elfogadják, hogy a benzin árába épített útalap jan.-tól 1 Ft-tal több legyen. – New Yorkban Jeszenszky Géza külügyminiszter az ottani magyarság képviselői előtt kijelenti: a magyar politikát nem irányítják sem Moszkvából, sem New Yorkból, sem pedig Tel-Avivból. A miniszter ezzel a kijelentésével Csurka István tanulmányára céloz. – Szabó Jánost választják meg a Független Kisgazdapárt 37 fős frakciójának vezetőjévé, miután elődje, Pásztor Gyula lemondott. – Hatpárti megállapodást sürget az MSZp elnöke, Horn Gyula a gazdasági növekedésről, a szociális juttatásoktól és az iparpolitikáról. – Ózdon tartják a II. Magyar Ufo-kongresszust. – Agárdon 16 ember meghal, amikor egy német kisbusz összeütközik egy mozdonnyal a vasúti átjáróban.
Szeptember 28. – Kupa Mihály pénzügyminiszter nem ért egyet a kormánynak azzal az elképzelésével, hogy az 1 millió Ft fölötti jövedelmeket 50%-kal adóztassák meg. Szerinte így a magas jövedelműek közül sokan nem vallanák be a valódi éves keresetüket. – Szabó Iván ipari miniszter úgy látja, hogy az ország gazdasága a nyáron túljutott a mélyponton, és a termelés az elmúlt 4 évi visszaesés után növekedésnek indult. – A Televízió elnöke felmenti Pálfy G. István, a Tv-Híradó és A Hét című műsor főszerkesztőjét. Hankiss Elemér döntését részint azzal indokolja, hogy Pálfy műsorai az utóbbi időben már tűrhetetlenül elfogultakká váltak, részint pedig azzal, hogy az újságíró 2 héttel korábban nyílt levélben ellenségnek nevezte őt. – A médiaügyekért felelős államtitkár, Katona Tamás a lehető legborúlátóbban ítéli meg a médiatörvény esélyeit a Tv-Híradó és A Hét főszerkesztőjének leváltása után. – Az Országgyűlésben napirend előtt éles vita alakul ki Izsó Mihály kisgazda képviselő mandátumának igazolásáról, miután a Torgyán József által jelölt politikust a párt másik szárnya nem akarja elfogadni. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar azt kéri az Országgyűléstől, hogy az abortusz-ügyben az élethez való alapvető emberi jogok alapján alkosson törvényt. A testület szerint a jogszabálynak korlátozás nélkül ki kell terjednie a magzati élet teljes védelmére. – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már 20% fölé emelkedik a munkanélküliségi ráta. – Meghal Árkus József újságíró, humorista. 62 éves volt. – Pest megyei rendőr-főkapitányság akcióosztálya őrizetbe veszi a Budapesti Maccabi Sport Club elnökét, Tasnádi Pétert, akit zsarolással és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak.
Szeptember 29. – Az Országgyűlés megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 1950-ben kötött nemzetközi egyezményt. – Budapesten Antall József kormányfő fogadja a szlovákiai magyar pártok képviselőit. A megbeszélésen közös érdeknek tekintik, hogy jó kapcsolatok alakuljanak ki a 2 nép között Szlovákia függetlenné válása után. – Katona Tamás államtitkár kijelenti: a kormány mindent megtesz azért, hogy új megállapodást kössön a Televízió és a Rádió működéséről, és a médiák jövője ne az utcán dőljön el. –A médiaügy legfrissebb fejleményeit vitatja meg késő esti ülésén az MDF frakciója. – Lemond a Történelmi Igazságtétel Bizottságának elnökségi tagságáról Kopácsi Sándor. Az 1956-os forradalom egyik budapesti vezetője egyetért a közelmúltban szintén lemondott Nagy Erzsébet értékelésével, amely szerint a szélsőséges csoportok előretörése megosztotta a szervezetet. –Az MNB csökkenti betéti és hitelkamatait. – Lefokozzák és azonnali hatállyal elbocsátják a szolgálatból a fiatalkorúak tököli börtönének igazgatóját, akit sikkasztással és szabálysértéssel vádolni.
Szeptember 30. – Az Országgyűlés külügyi bizottságának zárt ülésén Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter kijelenti: a kormány elszánta magát arra, hogy haladéktalanul a hágai nemzetközi bírósághoz forduljon a bősi erőmű ügyében. – Kupa Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés elé terjeszti az 1993. évi költségvetés tervezetét, amely 180–185 milliárd Ft hiánnyal számol. – Az MDF a parlamenti munkára hivatkozva a szokásos dec.-i időpontról jan. végére halasztja soron következő, 6. országos gyűlését. – A kormány álláspontja szerint a Televíziónál és a Rádiónál végrehajtott személyi változások visszavonhatatlan lépések, amelyek veszélyeztetik a médiakérdés rendezését. – A hírközlési államtitkár bejelenti, hogy a kormány várhatóan már a hónap közepén beindítja a műholdas, magyar nyelvű kísérleti műsorokat a Kárpát-medencében élő magyarság számára. – 67 éves korában meghal Bélafi Antal, a Független Kisgazdapárt Veszprém megyei országgyűlési képviselője. – Mečiar szlovák kormányfő a magyar miniszterelnök levelére adott válaszában úgy véli: Magyarország a környezetére akarja hárítani saját problémáit, ami nem tisztességes Szlovákiával szemben, de nem szolgálja hosszú távon a magyar érdekeket sem.
Október 1. – Antall József aránytévesztésnek tartja, hogy Soros György a kormányfőhöz fordult levélben Csurka István nagy vihart kavart tanulmánya miatt. A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy az országgyűlési képviselők a saját nevükben tett kijelentéseikért maguk felelősek. – Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén mondott felszólalásában hatékony kisebbségvédelmi normák kidolgozását sürgeti. – Madridban Antall József, az MDF és Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is részt vesz a Nemzetközi Demokrata Unió értekezletén. – A kormány abban látja a médiaügy megoldását, ha előbb a Televízió és a Rádió elnökének személyében állapodnak meg, és csak azután alkotja meg az Országgyűlés a médiatörvényt. Göncz Árpád köztársasági elnök kijelenti: hajlandó aláírni a médiaelnökök személyére vonatkozó javaslatokat, ha azokat az Országgyűlés kulturális bizottságának kétharmada támogatja. – A kormány megalakítja a Hungária Televíziót a kelet-közép-európai magyarság számára. – Bukarestben felavatják a Magyar Kulturális Központot. – A Szabad Demokraták Szövetsége csak akkor támogatja a kétkulcsos áfa bevezetését, ha ez a költségvetési kiadások radikális csökkentésével párosul. – Az OTP ismét csökkenti betéti és hitelkamatait. – A Győri Katonai Ügyészség megtagadja a nyomozást az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz elrendelője ellen, mert az akkor hatályos törvények szerint az eset nem sorolható a jogot sértő bűncselekmények közé. – A budapesti rendőrfőkapitány, Bodrácska János bejelenti, hogy a sikkasztással gyanúsított sportmenedzser, Zemplényi György New Yorkban van.
Október 2. – A kormány elfogadja a betétvédelmi rendszer fejlesztésének elveit és a Betétbiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot. – A cseh-szlovák miniszterelnök Antall József kormányfőnek küldött üzenetében megerősíti, hogy Prága nem hajlandó Budapesttel együtt a hágai nemzetközi bíróság állásfoglalását kérni a bősi vízerőmű ügyében, viszont örömmel veszi Magyarország hajlandóságát az Európai Közösségek szakértőinek bevonására egy közös vizsgálatba. – A 3 ellenzéki párt megállapodik abban, hogy készek egy időben tárgyalni a médiatörvényről és az új rádió-, ill. tévéelnök személyéről, ha kormánygaranciát kapnak, hogy lesz médiatörvény. – A Keresztény-Zsidó Tanács aggodalmát fejezi ki az utóbbi időben elhangzott szélsőséges nacionalista és antiszemita megnyilvánulások miatt. – A budapesti rendőrfőkapitány teljes hírzárlatot rendel el a Zemplényi-üggyel kapcsolatban.
Októrber 3. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Erdős André nagykövet kijelenti: Magyarország támogatja nemzetközi bizottság felállítását a délszláv háborúban elkövetett emberi jogsértések kivizsgálására. – Az MDF országos választmánya a demokrácia elleni lépésnek tartja Pálfy G. István eltávolítását a Tv-Híradó és A Hét című tévéműsor éléről. – Robbanás a mecseki uránbányában, hárman meghalnak.
Október 4. – Balsai István igazságügy-miniszter egy bécsi fogadáson úgy nyilatkozik, hogy Magyarország csak fenntartásokkal támogatná Szlovákia európa tanácsbeli tagságát, ha önállósulása után nem örökölné automatikusan a tagságot. – 77 éves korában meghal Gyárfás Miklós író.
Október 5. – Jeszenszky Géza is részt vesz az Európai Közösségek és a visegrádi hármak luxemburgi külügyminiszteri értekezletén, amelyen nyilatkozatot fogadnak el a kapcsolatok erősítéséről Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország, valamint a Közös Piac tagállamai között. – Bécsben Für Lajos honvédelmi miniszter osztrák kollégájával folytatott megbeszélésen úgy vélekedik, hogy nemzetközi megfigyelőket kellene küldeni azokra a délszláv területekre, amelyekre eddig még nem terjedtek ki a harcok. – A légterek közös figyelőrendszerének kialakításáról kezdenek tárgyalásokat nyugati és kelet-európai országok képviselői Budapesten. – Hankiss Elemér hajlandó fontolóra venni az együttműködést Chrudinák Alajossal, ha az utóbbi nyilvánosan visszavonja valamennyi vádját a tévéelnökkel szemben. –Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága saját hatáskörébe vonja a Zemplényi-ügyet.
Október 6. – Az Országgyűlés elfogadja az 1991. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, miszerint a tervezett 78 milliárd helyett 114 milliárd Ft volt a deficit. A képviselők döntenek arról, hogy 1,2 milliárd Ft-tal csökkentik a központi igazgatási kiadásokat. – Országszerte megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk napján. – Budapesten Antall József kormányfő arról tájékoztatja a szlovákiai magyar koalíció 3 pártjának képviselőit, hogy Magyarország nem kívánja elszigetelni Szlovákiát a nemzetközi szervezetekben. – Budapesten tárgyal a kanadai főkormányzó, Ramon John Hnatyshyn.
Október 7. – Magyar–osztrák kormányfői tárgyalások Kismartonban (Eisenstadt). Antall József és Franz Vranitzky megegyezése alapján az év végéig el kell készülnie annak a gazdasági megállapodásnak, amely rendezi a 2 ország vitáit. – Pozsonyban nem közelednek az álláspontok a bősi vízlépcső ügyében a szlovák és a magyar parlament külügyi bizottságának tagjai között. Megállapodnak ugyanakkor, hogy közös bizottságot állítanak föl a nemzetiségi kérdések tisztázására. – A parlamenti pártok és a szakszervezetek képviselői megállapodnak abban, hogy a nov.-re tervezett szakszervezeti választásokat márc.-ra kell halasztani. – ENSZ-vámszakemberek érkeznek Szegedre, hogy – egyelőre 3 hónapon át – ellenőrizzék a Jugoszlávia elleni embargó betartását Magyarország déli határszakaszán. – Az amerikai hatóságok nem találják az állítólag oda szökött magyar exúszómenedzsert, Zemplényi Györgyöt, akit körülbelül félmilliárd Ft elsikkasztásával vádolnak.
Október 8. – A kormány úgy látja, hogy a nyugati országok szemében mindinkább válságövezetnek tűnik a Kelet-közép-európai térség, de Magyarország, valamint a visegrádi hármak megítélése továbbra is kedvező. – Göncz Árpád államfő szerint fontos, hogy a médiák ügyében nem hivatalos tárgyalások kezdődjenek a parlamenti pártok frakciói között. – A kecskeméti Liberális Kör alakuló ülésén Debreczeni József úgy vélekedik, hogy az MDF-en belül az utóbbi időben teret nyert szélsőséges radikalizmus veszélyezteti a legnagyobb kormánypárt centrumpolitikáját. –Az MTA elnöksége a magyar kulturális és tudományos élet támogatásáért Pro Scientia Hungarica éremmel tünteti ki Soros Györgyöt és Ryoichi Sasakawát. – Együttélés néven megalakul a magyarországi cigányszervezetek szövetsége. – Ismét törökbálinti katonákat vesz őrizetbe a Budapesti Katonai Ügyészség.
Október 9. – Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő fórumához, az Európa Tanácshoz és az Európai Közösségekhez fordul, ha nem sikerül megállapodnia Szlovákiával a háromoldalú szakértői bizottság munkájáról a bősi vízerőmű ügyében. – Göncz Árpád fogadja a koalíciós pártok frakcióinak vezetőit, akik kijelentik, hogy mind a médiatörvény ügyében, mind a személyi kérdésekben megállapodásra törekednek az ellenzékkel. A kormánypárti politikusok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy halaszthatatlannak tartják a Televízió és a Rádió személyi kérdéseinek megoldását. – A Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor közli, hogy pártja offenzívát indít az 1994-es választások megnyerésére. – Magyarország és Ausztria új megállapodást köt a kitoloncolásról. Eszerint a jövőben Magyarország nem 72 órán, hanem 90 napon belül köteles visszafogadni azokat az illegális határátlépőket, akik rajta keresztül érkeztek Ausztriába. – A Hungária Televízió Alapítvány kuratóriuma Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét választja meg a testület elnökének. – Budapesten kábítószer-ellenes akciót indít a Főpolgármesteri Hivatal.
Október 11. – Eltörik a Barátság Kőolajvezeték a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalász környékén.
Október 12. – A Világ Menekültproblémáit Tanulmányozó Társaság budapesti kongresszusán Boross Péter belügyminiszter úgy véli: Kelet-Európában fennáll a veszély, hogy a posztkommunista irányzatok erősödése és a nacionalista törekvések miatt újabb ezrek menekülnek el otthonukból. – Az MDF-es Kulin Ferenc cáfolja, hogy paktumot kötött volna az ellenzék és a koalíció a médiavezetők személyéről.
Október 13. – A köztársasági elnök és a kormányfő újabb konzultációt tart médiaügyben. Göncz Árpád és Antall József megállapodik abban, hogy ha 2 héten belül nem jön létre megegyezés a médiatörvény vitás kérdéseiről és a médiaelnökök személyéről, akkor a köztársasági elnök azt nevezi ki, aki kétharmados támogatottságot ér el az Országgyűlés kulturális bizottságában. – Kézzelfogható eredmény nélkül ér véget a Magyar–cseh-szlovák külügyi konzultáció Bősről. A magyar delegáció tájékoztatása szerint a cseh-szlovák fél nem hajlandó egyértelmű biztosítékot adni arra, hogy a bizottság tevékenységének befejezéséig nem terelik el a Dunát. A lengyel külügyminiszter, Krysztof Skubiszewski budapesti tárgyalásain úgy véli: Magyarország és Lengyelország politikai együttműködése Európa egyik stabilizáló tényezője, ám a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmaradnak a kívánatostól. – Az Országgyűlés megkezdi a vitát az abortusztörvényről, amelyet a kormány 2 változatban terjeszt be: az enyhébb szabályozás az anya válsághelyzetére tekintettel bizonyos feltételekkel lehetővé teszi a művi terhességmegszakítást, míg a szigorúbb változat, amelyet csak a kereszténydemokraták támogatnak, személyiségi jogokkal rendelkező, jogképes lénynek tekinti a magzatot. – A parlament első alkalommal oszlat fel egy helyi önkormányzatot. A tiszaderzsi testület a személyi konfliktusok miatt már hónapok óta képtelen volt ellátni feladatait. – A Magyar Gazdasági Kamara szerint – a kormányzati várakozásokkal szemben – jövőre megáll az export gyors növekedése. – Irodalmi Életmű-díjakat ad át Soros György 13 magyar írónak, ill. költőnek. – Budapest rendőrfőkapitányát megfenyítik, a bűnügyi főosztályvezetőt pedig lefokozzák és elbocsátják. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint Bodrácska János azért kap fegyelmit, mert elhamarkodottan azt nyilatkozta, hogy a csalással vádolt volt úszómenedzsert, Zemplényi Györgyöt már megfigyelés alatt tartják az amerikai hatóságok. A bűnügyi főosztályvezető esetében kiderült, hogy egy büntetett előéletű vállalkozóval együtt alapított kft-t.
Október 14. – A kormány a Duna Bizottság rendkívüli ülésszakának sürgős összehívását kezdeményezi, hogy a Duna menti országok képviselői megvitassák a bősi vízerőmű tervezett üzembe helyezésének következményeit. –Antall József fogadja az Amerikai Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatóját, Robert Michael Gatest. – Az Állat-egészségügyi Hatóság elrendeli a pestissel fertőzött sertések leöletését békés megyében, és zárlat alá helyezi Újkígyós, Lökösháza és Kétegyháza környékét. – A Független Kisgazdapárt 16 ügyvivője egy Torgyán József nélküli párt megteremtéséről tárgyal. – Dél-Korea 650 millió dolláros kölcsönt ad Magyarországnak. –Vádat emelnek Eörsi Mátyás ellen hivatalos személy nagy nyilvánosság előtti megsértése miatt. A miniszterelnök jún.-ban tett feljelentést az országgyűlési képviselő ellen, mert a tévé egyik műsorában azt állította: a taxisblokád alatt Horváth Balázs belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet. – Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt a Fővárosi Ügyészség vádat emel Romhányi László, a Jurta Színház igazgatója és társai ellen.
Október 15. – Bécsben osztrák–magyar elnöki találkozót tartanak. Thomas Klestil és Göncz Árpád egyetért abban, hogy átfogó nemzetközi egyezményben kell szabályozni az Európában élő nemzeti kisebbségek jogait. – A kormány emeli azoknak a nyugdíját, akiknek a járadék meghatározásába nem számítottak be a munkában 1929. előtt eltöltött éveit. 1945. után fizetés nélküli, vagy csökkentett bérért munkára köteleztek. – A nyilas rémuralom áldozataira emlékeznek Budapesten kormányzati és parlamenti politikusok. – Budapesten tárgyal a német külügyminiszter, Klaus Kinkel. – Hankiss Elemér felmenti Chrudinák Alajost a Panoráma főszerkesztői beosztásából, de televíziós munkaviszonyát nem szünteti meg. – Etikai fegyelmi eljárást indít az MDF illetékes bizottsága Debreczeni József képviselő ellen a Csurka Istvánnak címzett nyílt levele miatt. – A magyar és a szlovák külgazdasági miniszter egyezményt ír alá arról, hogy kölcsönösen elősegítik a 2 ország vállalkozóinak piacra jutását. – Az állami gazdaságokban megkezdődik a földosztás: a jogszabály szerint a dolgozók 20 aranykorona értékű földet kaphatnak. – Az MDF 3 képviselője, Zétényi Zsolt, Fekete Gyula és Bogdán Emil feljelentést tesz a legfőbb ügyésznél azok ellen, akik 1956. okt.-ben és azután olyan tetteket követtek el, amelyek az akkor hatályos rendelkezések szerint is háborús bűncselekménynek minősülnek. – A KSH jelentése szerint szept.-ben az árak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az előző hónapokban. Szept.-ben az infláció 2,4%, míg júl.-ban és aug.-ban 0,3–0,8% volt.
Október 16. – A kormány ifjúsági, földművelési, menekültügyi és idegenforgalmi pénzalapot hoz létre. A szóvivői tájékoztatón cáfolják, hogy a CIA vezetője budapesti tárgyalásain az iránt is érdeklődött volna, mi lenne a magyar álláspont, ha a Nyugat esetleg katonailag beavatkozna a délszláv válságba. – Az MDF etikai bizottsága megrovásban részesíti Debreczeni Józsefet, mert a Csurka-tanulmányt elemző cikkében azt a következtetést vonta le, miszerint az MDF alelnökének gondolatai megegyeznek a náci ideológia alapjaival.
Október 17. – Gazdasági irányváltást és a magyar gazdaság fokozottabb védelmét sürgeti a Kereszténydemokrata Néppárt nagyválasztmánya. A tanácskozáson elhangzik: a kereszténydemokraták csak akkor támogatják a kétkulcsos áfa bevezetését, ha a rászorulók esetében ellentételezik az újabb adóterheket. – Antall József kormányfő a piarista rend jubileumi ünnepségén úgy vélekedik: a világban még nem múlt el egy újabb katonai veszély, mint ahogy Magyarországon is veszély fenyegetheti az átalakulást. – Budapestre látogat a volt bolgár cár, II. Simeon.
Október 18. – A kormány jegyzékben közli Cseh-Szlovákiával, hogy egyetért az Európai Közösségek javaslatával a háromoldalú szakmai bizottság azonnali felállításáról. A kabint egyúttal hangsúlyozza, hogy a közös piaci feltételekkel ellentétesnek tartja a Duna-meder tervezett elzárását. – A Duna elterelése ellen tüntetnek az Országház épülete előtt az Egyesült Államokban élő környezetvédő, Lipták Béla szervezésében. – Az SZDSZ hosszú távú külpolitikai elképzelései szerint a szomszédokhoz fűződő viszony lényeges, de nem egyedülálló eleme az ott élő magyarság helyzete.
Október 19. – A médiaügy megoldására összehívott hatpárti különbizottság megkezdi a tárgyalások menetének tisztázását. Ha a megbeszélések a kitűzött határidőig, vagyis okt. 27-éig nem vezetnek eredményre, akkor a kormány – Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád államfő megállapodásának megfelelően – beterjeszti személyi javaslatait, és felkéri a parlamentet, hogy haladéktalanul szavazzon a médiatörvényhez benyújtott módosító indítványokról. – Az Országgyűlésben a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, Szabó Tamás visszautasítja a Fidesz vádját, hogy törvényt sértett volna, amikor a közelmúltban adatokat kért a bankoktól. – A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint aug.-ban és szept.-ben csökken a munkanélküliség növekedési üteme. – Az 1993. évi költségvetés előkészítéséről kezdenek tárgyalásokat a pénzügyminiszter jelenlétében a koalíciós pártok frakciói. – Magyar részről is megerősítik, hogy Szlovákiában valószínűleg elhalasztják a Duna e napra tervezett elterelését. – A német külügyminiszter telefonon tájékoztatja magyar kollégáját arról, hogy az Európai Közösségek a bősi vita háromoldalú, tárgyalásos rendezését szorgalmazza. – A budapesti külképviseletek diplomatái határszemléjükön eredményesnek tartják a magyar városok és az Európai Közösségek megfigyelőinek együttműködését a Szerbia ellen elrendelt embargó ellenőrzésében. – Budapesten bőrfejűek ismét megtámadnak egy színes bőrű diákot. A fiatalkorú tetteseket elfogják. – Demszky Gábor főpolgármestert hastífusszal kórházban ápolják.
Október 20. – Antall József kormányfő levélben hívja fel az európai és amerikai vezető politikusok figyelmét arra, hogy a Dunának mint határfolyónak az elterelése jogellenes cselekmény, és sérti az ENSZ alapokmányát, valamint a helsinki záródokumentumot. – A Honvédelmi Minisztériumban cseh-szlovák megkeresésre hivatalosan cáfolják, hogy Rajkánál csapatösszevonások lennének. – Moszkvába utazik Göncz Árpád államfő. – Magyarország és az Európai Közösségek képviselői meghosszabbítják az év végéig érvényes ideiglenes társulási szerződést hatályát. – Az Alkotmánybíróság elnöke javasolja a kormánynak: legkevesebb fél évvel halassza el a vagyonnyilatkozat beadási határidejét, hogy a testület megvizsgálhassa, nem sérti-e a nyilatkozattételi kötelezettség az emberi jogokat. – Sztrájkra vagy tüntetésre, de mindenképpen figyelmeztető megmozdulásra készül az MSZOSZ, mert szerintük a kormány egyes intézkedései tovább rontják a dolgozók életkörülményeit. – Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala ellenzi a nők nyugdíjkorhatárának tervezett emelését. – A magyar áruk és ezáltal a vállalatok határozottabb védelmét sürgeti a Gyáriparosok Országos Szövetsége. – Für Lajos honvédelmi miniszter Svájcban tárgyal. – Magyarország – Ausztria és Románia után – Szlovéniával is kitoloncolási egyezményt köt.
Október 21. – A határokon túl élő kisebbségek helyzetéről is tárgyal Moszkvában Göncz Árpád államfő és Borisz Jelcin orosz elnök. – A kormány elfogadja a devizatörvény irányelveit. – A parlament honvédelmi bizottsága kevesli a költségvetési javaslatban a honvédelemre szánt nem egész 70 milliárd Ft-ot. – Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője közli, hogy az intézmény tartalékai teljesen kimerültek, és jövőre sincs remény a hiány pótlására. – Az MDF parlamenti frakciójából több mint 40-en – köztük Szabad György házelnök, Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár és Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke – írják alá azt a nyilatkozatot, amelyben a kormányzó párt liberálisai elítélik Debreczeni József pártbüntetését. – A Magyarország és Ukrajna közötti kishatárforgalom egyszerűsítésében és gyorsításában állapodik meg a 2 ország kormánya. – Washingtonban a magyar Állami Számvevőszéknek ítélik a központi ellenőrző szervezeteket tömörítő nemzetközi szövetség díját.
Október 22. – Brüsszelben eredménytelenül végződnek a közös piaci közvetítéssel zajló magyar–cseh-szlovák tárgyalások, mert a cseh-szlovák delegáció nem fogadja el az Európai Közösségek feltételeit, köztük azt, hogy a szakértői vizsgálatok idejére állítsák le a bősi munkálatokat. Martonyi János külügyi államtitkár közli, hogy a szlovákiai Dunaszakaszon már folynak a folyó elterelési munkálatai. – A kormány elfogadja a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatokat működtető Állami Vagyonkezelő Rt. alapító okiratát. A részvénytársaság irányításával Teleki Pált bízzák meg. – Moszkvában Göncz Árpád államfő is részt vesz azon a fogadáson, amelyet az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján tartanak a magyar nagykövetségen. – A legfőbb ügyész nyomozást rendel el az 1956-ban elkövetett háborús bűnök ügyében. – A médiaügyekért felelős államtitkár, Katona Tamás közlése szerint a 6 parlamenti párt megegyezett a Rádió és Televízió elnökének kinevezési és felmentési rendjéről. – A Közös Piac egyelőre bizonytalan ideig megtiltja az élő sertés és sertéshús importját Magyarországról. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Békés megyében az összes pestissel fertőzött sertést, vagyis mintegy 6800 állatot leöltek. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság felmenti a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének néhány aktivistáját, akik máj.-ban a Keleti pályaudvaron megakadályozták a Lövér expressz menetrend szerinti indulását.
Október 23. – Budapesten tüntetők egy csoportja, főként nyilas jelképet viselő, Árpád-sávos zászlókat lengető bőrfejűek megakadályozzák, hogy Göncz Árpád államfő elmondja ünnepi beszédét. A Parlament előtt a tömeg a kabinetet és Csurka Istvánt élteti. A köztársasági elnök felindultan hagyja el a Kossuth teret. Göncz Árpádhoz közel álló körök a Belügyminisztériumot teszik felelőssé a tüntetésért, miután a tárca szervezte a Parlament előtti ünnepséget. Boross Péter belügyminiszter ezt visszautasítja. – A kormány jegyzékben szólítja fel a cseh-szlovák kabinetet, hogy okt. 27-éig adjon magyarázatot a Duna elterelésére. A kabinet megítélése szerint Kelet-Közép-Európában újabb konfliktusveszély alakult ki, miután a cseh-szlovák fél nem hajlandó a bősi munkálatok felfüggesztésére. Magyarország képviselője benyújtja a hivatalos keresetet a hágai nemzetközi bíróságnak a Duna elterelése miatt. – Balsai István igazságügy-miniszter kijelenti, hogy 1956 őszétől háború zajlott Magyarországon. Ennek megfelelően a kormány a következő napokban 3 igazságtételi törvényt is a parlament elé terjeszt.
Október 24. – Antall József üzenetben kéri Cseh-Szlovákia vezetőit: azonnal próbálják megakadályozni a Duna-elterelését. – Erdős André nagykövet New Yorkban átadja azt a levelet, amelyben a magyar kormány arra kéri Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárt, hogy tájékoztassa a világszervezet tagállamait a Duna egyoldalú cseh-szlovák eltereléséről. – A kormány sajnálja, hogy a Kossuth Lajos téren a hallgatóság egy részének tüntetése, ill. magatartása miatt Göncz Árpád államfő nem mondta el ünnepi beszédét, ugyanakkor a leghatározottabban visszautasítja azokat a gyanúsítgatásokat, amelyek a kormányzat felelősségére utalnak a rendzavarással kapcsolatban. – A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint rendőri szempontból nem történt említésre méltó esemény a Kossuth téren okt. 23-án.
Október 25. – Megkezdődik a víz beáramlása a bősi erőműhöz vezető felvízcsatornába a szlovákiai Dunacsúny és Gútor közötti szakaszon.
Október 26. – Az Országgyűlésben Antall József miniszterelnök napirend előtti felszólalásában úgy véli, hogy az államfő elleni incidenst egyesek az ország izgatására és hangulatkeltésre használták fel. Közli, hogy a kormány megvizsgálja a történteket, de visszautasítja, hogy különbizottságot állítsanak fel az ügy kivizsgálására. Az SZDSZ elnöke, Tölgyessy Péter ugyanakkor továbbra is úgy látja, hogy a kormány és azon belül a Belügyminisztérium is felelős a hangnem elfajulásáért. – A kisgazdapárti Oláh Sándor lemondásra szólítja fel Boross Péter belügyminisztert, mert felelősnek tartja a Göncz Árpád államfő elleni tüntetésért. A miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a belügyminiszter élvezi bizalmát. Az MDF frakcióvezetője bejelenti, hogy pártja törvényjavaslatot terjeszt elő a fasiszta és bolsevista jelvények nyilvános használatának betiltásáról. – Az MDF egyik képviselőnője, Király B. Izabella az Országház épülete előtt tárgyal bőrfejű fiatalokkal. – A Duna elterelése miatt jelentősen csökken a vízszint Dunakilitinél. A hirtelen apadás miatt több helyen beszakad a folyó partrésze, és megcsúszik a rézsű, a szigetközi Duna-ágakból pedig kifelé szalad a víz. – A Parlamentben folytatja munkáját a Televízió és a Rádió jövőjével foglalkozó hatpárti különbizottság. – Megnyitják a Világbank budapesti irodáját. – Baromfipestis van Borsodban, ezért feldolgozási és rétékesítési zárlatot rendelnek el a megyében.
Október 27. – Az Országgyűlés az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására elfogadja a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvény módosítását, és megszavazza az1992 évi vagyonpolitikai irányelveket. – Antall József vezetésével kormányküldöttség utazik Londonba, hogy részt vegyen a visegrádi együttműködés országainak másnapi csúcstalálkozóján. – A kormánykoalíció és az ellenzék egymásra hárítja a felelősséget azért, hogy mindeddig nem sikerült megállapodniuk a médiaügyben. Az ellenzéki pártok úgy látják, hogy a kormánykoalíció csupán vezetőcserét akar elérni a Televízió, valamint a Rádió élén, és nem törekszik igazi megállapodásra. Katona Tamás államtitkár ezt határozottan cáfolja, hozzátéve, hogy a tárgyalások éppen azért kezdődhettek el, mert a miniszterelnök és az államfő megállapodott abban, hogy kétharmados egyetértés esetén már a médiatörvény elfogadása előtt megtörténhet a személycsere a médiák élén. – Önálló rendőri alegységet hoznak létre Budapesten a színes bőrűek védelmére.
Október 28. – Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodik abban, hogy a bősi vitát a hágai nemzetközi bíróságon rendezik vagy kötelező nemzetközi bíráskodás elé viszik. A londoni jegyzőkönyv szerint Cseh-Szlovákia vállalja, hogy nem működteti az erőművet, és felfüggeszti a munkálatokat az Európai Közösségek által megszabott időben. – Londonban az Európai Közösségek és a visegrádi csoport kormányfői Antall József javaslatára megállapodnak, hogy a közös piaci bizottság már a dec.-i edinburghi csúcsértekezletig elkezdi kidolgozni a visegrádi országok csatlakozásának feltételrendszerét. – Az Országgyűlésben Boross Péter belügyminiszter ismét elhárítja a tárca felelősségét a Göncz Árpádot ért incidenssel kapcsolatban. Mint mondja, csak 6-8 fiatal viselt fasiszta jelképeket, és a skinheadek száma sem haladta meg a 70-et. – Megegyezés nélkül érnek véget a hatpárti médiatárgyalások. Katona Tamás államtitkár közli, hogy a sikertelen megbeszéléseket követően a kormány megteszi személyi javaslatait, és felkéri az Országgyűlést, hogy készítse elő szavazásra a médiatörvényt. – Göncz Árpád köztársasági elnök újabb megbeszéléseket szeretne tartani Antall József miniszterelnökkel a médiaügyről. – Az SZDSZ 3 platformja úgy ítéli meg, hogy a kormányon belüli és kívüli szélsőjobboldal hallgatólagos szövetsége miatt veszély fenyegeti a magyar demokráciát. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar aggodalommal tapasztalja, hogy megszaporodtak az olyan szélsőséges megnyilatkozások, amelyekben a faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus jelei fedezhetők fel. – A győri újfasiszták vezetője, Györkös István 1 év börtönt kap közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt, de az ítélet végrehajtását 5 évre felfüggesztik. – Németország behozatali tilalmat rendel el a magyar sertéshúsra.
Október 29. – A kormány jóváhagyja a bősi erőműről folytatott londoni tárgyalási eredményt, és mérsékelten osztozik a küldöttséget vezető Martonyi János külügyi államtitkár óvatos derűlátásában. – Helyszíni vizsgálatot kezdenek Bősnél az Európai Közösségek, a cseh-szlovák szövetségi és a magyar kormány képviselői. – A kisgazdapárt újjáalakulásának évfordulóját együtt ünnepli Torgyán József pártelnök, Oláh Sándor, a 36-ok képviselője és Boross Imre, a Nemzeti Kisgazdapárt főtitkára. – A jugoszláv államfő eddig ismeretlen 56-os dokumentumokat küld Göncz Árpád köztársasági elnöknek, aki a másolatokat átadja az 1956-os Dokumentációs Intézetnek.
Október 30. – A kormány elfogadja a háborús és népellenes bűnökről szóló törvényjavaslatot, amely az 56-ös forradalom idején hatályos jogszabályokat foglalja egybe. Az igazságügyi tárca közlése szerint valamennyi törvény ma is hatályban van, de azért a parlament elé terjesztik, mert a bíróságok és az ügyészségek már várják az eligazodásukat segítő törvényt. – Göncz Árpád államfő a médiatárgyalások folytatására kéri a 6 parlamenti pártot, ám Antall József miniszterelnök lezártnak tekinti a megbeszéléseket a kormány megbízottja és a frakciók között. A köztársasági elnök először a pártok képviselőivel, majd a kormányfővel tanácskozik a Televízió és a Rádió jövőjéről. – Magyarország engedélyezi azoknak az amerikai felderítőgépeknek az átrepülését, amelyek a NATO kötelékében a bosznia-hercegovinai légteret ellenőrzik. – A Fidesz alapvetően elhibázottnak tartja a kormány jövő évi költségvetési tervezetét, ugyanis a fiatal demokraták szerint jövőre még nem lehet gazdasági növekedésre számítani. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elengedhetetlennek tartja, hogy az alapvető élelmiszerekre és a háztartási energiára 1993-ban se kelljen általános forgalmi adót fizetni. – A vasasszakszervezet tiltakozik a kormány jövő évi költségvetési, adózási és társadalombiztosítási elképzelései ellen. – Budapesten leteszik a magántőkéből, külföldi segítséggel felépülő Corvin Egyetem alapkövét. – Budapestre érkezik a szerb trónörökös, Karagyorgyevics Sándor és felesége.
Október 31. – Antall József miniszterelnök egy japán lapnak adott nyilatkozatában úgy véli, hogy a Nyugat késlekedése is hozzájárult a délszláv háború kirobbanásához. – Az MSZP országos választmánya szerint fasiszta provokáció történt okt. 23-án a Kossuth téren, és a kormánykörök képmutató reagálása újabb bizonyítéka annak, hogy politikai céljaik eléréséhez szélsőjobboldali erőkre is támaszkodnak. – A bősi erőmű és a Duna elterelése ellen tiltakozó magyar környezetvédők nem tudnak bejutni dunacsúnyi építkezés területére.
November 1. – A határőrség vezetői cáfolják, hogy az okt. 23-i Parlament előtti rendezvényen a kirendelt határőr katonák részt vettek volna a köztársasági elnök beszédét megakadályozó tüntetésben. Boross Péter belügyminiszter közli: a határőröket azzal bízták meg, hogy zászlókat osztogassanak és röplapokon terjesszék Márai Sándor versét.
November 2. – A kormány elkerülhetetlennek tartja a kétkulcsos áfa bevezetését. – Göncz Árpád államfő együttérzéséről biztosítja üzenetében a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) képviselőit, akik éhségsztrájkba kezdtek a kétkulcsos áfa tervezett bevezetése miatt. – Magyar–orosz kereskedelmi és gazdasági együttműködési bizottság felállításában állapodik meg Moszkvában Kádár Béla külgazdasági miniszter.
November 3. – Az Országgyűlés márc. második felére tűzi ki a társadalombiztosítási önkormányzati, az üzemi tanácsi, valamint a közalkalmazotti tanácsi választások időpontját. – A kormány benyújtja a parlamentnek javaslatát az 1956-os bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására. – Antall József miniszterelnök a médiatörvény elfogadásáig nem tesz javaslatot a Televízió és a Rádió új elnökének személyére. A kormányfő ennek megelelően ismét javasolja a Magyar Televízió és a Rádió elnökének felmentését, ill. Sára Sándor kinevezséét a TV alelnöki posztjára. – A 6 legnagyobb szakszervezeti szövetség azt kéri a kormánytól, hogy 1993-ban a nyugdíjak növekedése egyezzen meg a nettó bérek éves emelkedésével, a nők nyugdíjkorhatárát még ne emeljék, és a kétkulcsos áfát a tervezett formában jövőre még ne vezessék be. – Figyelmeztető sztrájkot hirdet a kormány foglalkoztatáspolitikája miatt a borsodi vasasszakszervezet. – Debrecenben közösség elleni izgatás gyanújával nyomozást indítanak azoknak az ismeretlen tetteseknek a felkutatására, akik a város több pontján fasiszta jelképeket és feliratokat mázoltak épületekre, szobrokra. – 71 éves korában meghal Csákányi László színművész.
November 4. – Antall József kormányfő megbeszéléseket folytat a katolikus egyház vezetőivel. – Tárcaközi bizottság alakul azoknak a magyar műkincseknek a felkutatására és visszaigénylésére, amelyeket a II. világháborúban a Szovjetunióba hurcoltak. – A szokásosnál jóval nagyobb a vízszint ingadozása az Öreg-Dunán. – Magyarországról 80 tonna segélyszállítmány érkezik Belgrádba.
November 5. – Strasbourgban Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. – Antall József miniszterelnök annak ellenére javasolja a TV alelnökének Sára Sándort, hogy a neves filmrendező nem kap kétharmados támogatást kinevezéséhez a parlament kulturális bizottságában. A testület Hankiss Elemér és Gombár Csaba médiaelnökök felmentését sem támogatja kétharmados többséggel. – A kormány fél évvel elhalasztja a vagyonnyilatkozat megtételének határidejét, hogy az Alkotmánybíróság állást foglalhasson a kérdésben. A kabinet dönt arról is, hogy 1993. márc.-tól lakott területen 50 km/h lesz a megengedett legnagyobb sebesség. – Cseh-Szlovákia javasolja Magyarországnak, hogy egyeztessék azokat a kérdéseket, amelyekre a hágai nemzetközi bíróságtól várnak választ a bősi erőművel kapcsolatos jogvitában. – A Földművelésügyi Minisztériumban cáfolják, hogy a kárpótlási folyamat miatt országszerte nagy területek lennének megműveletlenül. – Jogerősen 14, ill. 11 év börtönbüntetésre ítélik az 1 évvel ezelőtti nyíregyházi taxisgyilkosság 2 tettesét.
November 6. – A kormány intézkedéseket dolgoz ki a Duna elterelése miatt kialakult környezeti vészhelyzet elhárítására. – Az Európai Közösségek Bizottsága a szakértői jelentések alapján úgy dönt, hogy a bősi erőmű építését legkésőbb nov. 21-én le kell állítani. – Antall József miniszterelnök szerint ha a Televízió és a Rádió jelenlegi vezetői hivatalukban maradnak, akkor a kormány nem tudja vállalni felügyeleti felelősségét, és ennek költségvetési vonzatai is lehetnek. – Jeszenszky Géza külügyminiszter kisebbségvédelmi egyezményt ír alá szlovén kollégájával Ljubljanában. – Az MNB alelnöke, Hárshegyi Frigyes közli, hogy Magyarország 1992-ben kevesebb hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, így kb. 1,8 milliárd dollárral csökkent az ország nettó adósságállománya. – A népjóléti miniszter tárgyalási alapnak tekinti a szakszervezetek javaslatát, hogy a nyugdíjkorhatár emelését ne kezdjék el jövőre.
November 7. – A SZDSZ Országos Tanácsa azt kéri a miniszterelnöktől, hogy vonja vissza a Rádió és Televízió elnökének felmentésére tett újabb előterjesztést, mert a testület szerint az országnak nem gyűlöletkeltő kampányokra, hanem a politikai erők jó szándékú együttműködésére van szüksége.
November 8. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda megerősíti, hogy az ellenzék magatartása miatt érvényét vesztette az a megállapodás, amelyet a miniszterelnök és a köztársasági elnök kötött a Rádió és a Televízió vezetőiről és a médiatörvényről.
November 9. – Az Országgyűlés újabb igazságtételi törvényjavaslatot tűz napirendjére, ezúttal a kereszténydemokraták indítványát. – A kormány elfogadja azt a cseh-szlovák javaslatot, hogy a 2 fél jogi szakértői a következő héten Prágában fogalmazzák meg a közös beadványt a hágai nemzetközi bíróságnak a bősi vízlépcső ügyében. – Göncz Árpád köztársasági elnök további tárgyalásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy megegyezés jöjjön létre a médiaügyben. Egyebek között ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet Göncz árpád és Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának MDF-es elnöke 2 órás tárgyalás után közösen ad ki. – Antall József miniszterelnök biztosítja a hazai zsidóság vezetőit, hogy a kormányzat a törvény szigorával is fellép minden olyan megnyilvánulás ellen, amely bármely kisebbség ellen irányul, – Az MNB 1,9%-kal leértékeli a forintot. – A kisgazdapárt 36-os parlamenti csoportjának etikai bizottsága javasolja, hogy Oláh Sándort zárják ki a frakcióból. – Az MSZOSZ országos nyugdíjas-nagygyűlésének résztvevői elvárják, hogy a kormány tartsa be a parlament által elfogadott törvényt, és a nyugdíjakat a nettó keresetek növekedése szerint emeljék. – A Külügyminisztérium tiltakozik amiatt, hogy a szerb hatóságok díjfizetésre kötelezik a Dunán közlekedő külföldi hajókat a vízi út biztonságos használatáért.
November 10. – Az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel megszavazza az 1992. évi pótköltségvetést, amely a tervezett költségvetési hiánynál jóval nagyobb, közel 200 milliárd Ft-os deficitet hagy jóvá. A parlament elfogadja az ún. felülvizsgálati eljárásról szóló törvényt is, amely lehetővé teszi, hogy bárki alanyi jogon jogorvoslati lehetőséggel éljen a bíróság másodfokon hozott, vagy a másodfokú bíróság jogerős határozatával szemben. – Megalakul az a független és ellenzéki képviselőkből álló parlamenti bizottság, amely az okt. 23-i Kossuth téri eseményeket fogja kivizsgálni. – Budapestre érkezik Borisz jelcin orosz elnök. – Jeszenszky Géza külügyminiszter az American Jewish Committee küldöttsége előtt megerősíti, hogy a magyar kormány továbbra is biztosítja a kisebbségek jogait és fellép a szélsőséges irányzatok ellen. – Budapesten kezd megbeszéléseket a holland miniszterelnök, Ruud Lubbers. – Bonnban Kohl kancellárral tárgyal a Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor. – Az MSZOSZ figyelmeztető sztrájkot és országos demonstrációkat szervez, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal az alapvető gazdasági, szociális és szakszervezeti kérdésekről. – Az MNB 600 millió márka értékben kötvényt bocsát ki Németországban.
November 11. – Budapesten több korszakos jelentőségű megállapodást ír alá Borisz Jelcin orosz államfő. Magyarország és Oroszország kölcsönösen lemond a szovjet csapatkivonással kapcsolatos anyagi követeléseiről. Magyarország humanitárius segélyként 10 millió dollár értékű gyógyszert szállít az orosz hadsereg számára, és megvizsgálja, hogy miként tudná támogatni a Magyarországról kivont katonák oroszországi lakásépítését. Megegyezés születik arról is, hogy az oroszok – fennálló adósságuk fejében – 800 millió dollár értékben fegyvereket szállítanak. Antall József kormányfő és az orosz elnök úgy dönt, hogy a csaknem 1 milliárd 600 millió dolláros magyar kereskedelmi aktívum rendezéséről még ebben az évben megállapodnak Borisz Jelcin délután beszédet mond a Parlamentben, és megköveti a magyarokat az 1956-os szovjet beavatkozás miatt. – Antall József miniszterelnök Brüsszelbe küld levelet, amelyben sérelmezi, hogy Szlovákia Bős ügyében nem tartja be a Közös Piaccal kötött, londoni háromoldalú megállapodást sem. – A kisgazdapárt 36 fős frakciójával tárgyal Kupa Mihály pénzügyminiszter. – A rendőrség szóvivője közli, ha bebizonyosodik, hogy cigány származása miatt vertek agyon a múlt pénteken Salgótarjánban egy 32 éves férfit, akkor az országos Rendőrfőkapitányság azonnal hatáskörébe vonja a nyomozás folytatását.
November 12. – A kormány hajlandó engedményekre a kétkulcsos áfa bevezetésekor. A kabinet lehetségesnek tartja, hogy az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adója nullakulcsos maradjon, és a lakásépítkezéseknél még 2 évig visszatérítsék az áfát. Az ülésen teljes a nézetazonosság a kabinet és a főváros vezetése között az új metrószakasz nyomvonaláról és finanszírozásáról. – A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint a skinhead-mozgalom egyelőre nem jelent veszélyt az alkotmányosságra és a demokratikus államrendre, ám a mozgalom továbbfejlődése, kiterjedése már rejt magában veszélyes tendenciát. Füzessy Tibor az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén elmondja, hogy tudomása szerint az okt. 23-i Kossuth téri ünnepséggel kapcsolatosan 1 személy ellen indult büntetőeljárás, mert az illető lakásán horogkeresztes röpcédulákra bukkantak. – Az MDF elnöksége szerint erősíteni kell a párt egységét, hogy a kereszténydemokrata, nemzeti liberális és népi-nemzeti örökség együttesen adja meg az MDF arculatát. – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legkorábban márc.-ban dönt a Magyarországnak nyújtandó hitelek folyósításáról. Ehhez a pénzintézet elvárásainak megfelelő költségvetési törvénynek kell születnie, azaz a tervezett hiány nem haladhatja meg a nemzeti össztermék 6%-át. – Az Európai Közösségek Bizottsága újabb 11 millió ECU-vel, vagyis csaknem 1 milliárd Ft-tal támogatja a magyarországi kis- és középvállalkozásokat. – Kupa Mihály pénzügyminiszter lemondását követelik a csoportos éhségsztrájkolók támogatói a kétkulcsos áfa tervezett bevezetése miatt. – Annus Antal honvédelmi államtitkár közli, hogy Magyarország az önálló védelemre alkalmas honvédség megteremtéséhez légvédelmi eszközöket, ill. különféle alkatrészeket, fődarabokat és javítóanyagokat szeretne vásárolni Oroszországtól. – Az Európai Közösségek illetékes bizottsága azt javasolja, hogy csak a Békés megyéből származó sertések importját függesszék fel a tagországok.
November 14. – Tanácskozást tart a Liberális Fórum Alapítvány. Antall József beszédében úgy véli: aki a nemzeti liberalizmus értékeit nem becsüli, az nem méltó tagja az MDF-nek. A kormányfő cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a kormánykoalíció az 1994-es választások elhalasztására törekedne. – A legnagyobb kormánypárt 3 liberális képviselője kilép az MDF miskolci szervezetéből. Furmann Imre, az MDF alelnöke, valamint Balázsi Tibor és Mile Lajos képviselő azért dönt így, mert a miskolci gyűlésen azt állították róluk, hogy fizetett bérencek, akik szét akarják verni a pártot. – Az SZDSZ új elnöke beszélgetést kezdeményez minden parlamenti párttal és több palamenten kívüli demokratikus politikai erővel. Pető Iván helyteleníti, hogy az MDF és az SZDSZ között nincs semmiféle hivatalos pártkapcsolata.
November 15. – Az Állami Számvevőszék alapvetően rendben találja a Miniszterelnökség gazdálkodását. A pénzügyi ellenőrzés ugyanakkor megállapítja, hogy a hivatal szervezetét hatásköri ellentmondások jellemzik. – A Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke felhívja a kormányfő figyelmét arra, hogy a magyarországi zsidóság mindaddig nem lehet nyugodt, amíg bármilyen lehetőséget lát arra, hogy Csurka István érdemben befolyásolja a kormány politikáját, ill., hogy egyesek szavazatszedésre használják fel az antiszemitizmust.
November 16. – Az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke megbeszéléseket javasol a kormánypárti és ellenzéki médiaszakértőknek, valamint az ellenzék frakcióvezetőknek arról, hogy kit javasolnak a Televízió és a Rádió új vezetőinek. – Az SZDSZ újonnan megválasztott elnöke, Pető Iván találkozót kezdeményez Antall József kormányfővel. – A Magyar Írószövetség választmánya Tornai Józsefet választja elnökévé. – Lemond Pongrácz Gergely, az 56-osok Szövetségének elnöke. – A rendőrség vádemelést javasol a szept.-i kétegyházi viszály valamennyi résztvevője ellen.
November 17. – Az Országgyűlés óriási többséggel elfogadja a Magyarország közös piaci társulási szerződését. – Csurka István egy lapnak adott nyilatkozatában úgy véli, hogy míg Antall Józsefnek a világ előtt kell magyarázkodnia az ő tanulmánya miatt, addig neki itthon a kormány politikája miatt kell válaszolnia a választók szemrehányásaira. – A kormány és a bányászszakszervezet megállapodik abban, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt a korában kialkudott mennyiségben veszi át a fűtőanyagot a szénbányáktól. – A magyar–cseh-szlovák határközi bizottság budapesti ülésén Cseh-Szlovákia megígéri, hogy több vizet enged Dunacsúnynál a szigetközi Duna-mederbe. – Az OTP fel akarja bontani a szerződést azokkal, akik beperelték a bankot az egyoldalúan megemelt lakáshitel-kamatok miatt.
November 18. – Budapesten Tom Lantos magyar származású amerikai képviselő bejelenti: az Egyesült Államok új elnöke az eddigieknél jóval aktívabb külpolitikát ígér a kelet-közép-európai térségben. – Az Európai Közösségek Bizottsága tájékoztatja a magyar kormányt, hogy a Közös Piac felkérte a Cseh-szlovákiát: a londoni megállapodásnak megfelelően juttassa vissza az eredeti Duna-mederbe az elterelt vizet. – Dunacsúnynál elsüllyed 2 uszály és megsérül a gát is. A magyar hatóságok csak 2 nap múlva értesülnek az esetről. – A Kereszténydemokrata Néppárt gazdaságilag szükségesnek tartja a kétkulcsos áfa bevezetését, de csak megfelelő támogatási rendszerrel együtt fogadja el. – Antall József kormányfő javasolja, hogy 1 évvel hosszabbítsák meg a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának, Oltványi Ottónak a megbízatását. – Bérkövetelésük alátámasztására figyelmeztető sztrájkot hirdetnek a vasutas-szakszervezetek. – A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kész megállapodni a 9200–9300 Ft-os minimálbérben, ha a kormány a kétkulcsos áfa bevezetésénél és a személyi jövedelemadó módosításánál hajlandó figyelembe venni az érdekvédők igényeit. – Az Ipartestületek Országos Szövetsége csak akkor ért egyet a kétkulcsos áfa bevezetésével, ha az új adótételeket fokozatosan vetik ki az egyes termékekre. – A Jogvédő Liga és a Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy az OTP egyoldalúan föl akarja bontani azokat a hitelszerződéseket, amelyeket bíróságon támadtak meg az ügyfelek. – A Honvédelmi Minisztérium cáfolja, hogy fegyvereket vagy haditechnikai alkatrészeket akarna beszerezni Németországból. Közben az Országgyűlés honvédelmi bizottsága zárt ülésen úgy dönt: csak azután szavaz a vásárlások költségvetési támogatásáról, ha kiderül, hogy az orosz elnökkel kötött megállapodás alapján milyen felszereléseket lehet beszerezni. – A Magyar Vöröskereszt csaknem 2 millió Ft értékű gyógyszerszállítmányt indít útnak Horvátországba.
November 19. – A kormányszóvivő cáfolja, hogy Antall József miniszterelnök a kabinet átalakítását fontolgatná. – Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Csóti György az Észak-atlanti Közgyűlés ülésén bejelenti: Magyarország kész aktívan együttműködni abban, hogy gyors reagálású békefenntartó egységeket állítsanak fel Európában. – Prágában a magyar és a cseh-szlovák szakértők megkezdik annak a beadványnak a megfogalmazását, amelyben közösen kérnék állásfoglalásra a hágai nemzetközi bíróságot. – A Köztársaság Párt első közgyűlése Palotás János független országgyűlési képviselőt választja elnökké.
November 20. – A kormány hozzájárul, hogy 2 nemzetközi misszió teljesítsen szolgálatot az ország déli határain: az egyik csoport arra ügyel, hogy a polgárháború ne csaphasson át magyar területre, a másik misszió az ENSZ-embargó betartásának ellenőrzését segíti. – A kabinet elfogadja az állampolgárságról szóló törvény tervezetét. A kormány még 1992-ben megállapodást kíván aláírni az Európai Szabadkereskedelmi Társulással. – Budapesten a német védelmi államtitkár bejelenti: Németország kész a volt NDK hadseregének készletéből olyan alkatrészeket átadni, amelyek a Magyar Honvédség működőképességének megőrzését szolgálják. – Az Érdekegyeztető Tanácsban a kormány kész elfogadni, hogy a lakás- és közműépítés, valamint a gyógyszerek után 1993-ban se kelljen általános forgalmi adót fizetni, de a szakszervezetek keveslik ezt az engedményt. – Jeszenszky Géza külügyminiszter rövid megbeszélést folytat a jugoszláv szövetségi külügyminiszterrel, aki átutazóban van Budapesten. – Csurka István elismeri, hogy az MDF elnökségének ülésén felkérték, mondjon le alelnöki és frakcióvezetőségi tisztségéről, bár az erről szóló sajtójelentéseket pontatlannak minősíti. – Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tiltakozik amiatt, hogy a testület egyik alelnöke, Csóti György az Észak-atlanti Közgyűlés ülésén parlamenti egyeztetés nélkül felajánlotta Magyarország közreműködését a közép-európai gyorshadtest állomásoztatásában. – László Balázs kormányszóvivő dec.-től New York-i főkonzul lesz. – A Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogtalannak ítéli Chrudinák Alajos menesztését a Televízió külpolitikai főszerkesztőségének éléről. – A visegrádi országok vezérkari főnökei megállapodnak, hogy közös csoportot állítanak fel az európai hagyományos fegyveres erők leszerelésének ellenőrzésére. – Zágrábban Tudjman horvát elnök közli a magyar Országgyűlés hatpárti küldöttségével, hogy országa számít a magyar segítségre az újjáépítésben.
November 21. – A Közép-európai Kezdeményezés grazi tanácskozásán bejelentik, hogy 1993-ban Magyarország lesz a szervezet soros elnöke. – Az érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodnak abban, hogy jövőre 6 és 25%-os legyen a kétkulcsos áfa. A megegyezés szerint a gyógyszereket továbbra sem terheli majd az általános forgalmi adó. Arról is döntenek, hogy az eddigi másfél helyett 1993-tól csak 1 évig vehető igénybe a munkanélküli-járadék. – A Németh Béla vezette kisgazdák országos gyűlésükön leváltják Torgyán Józsefet pártelnöki tisztségéből és kizárják a kisgazdapártból. – A magyarországi szlovákok kongresszusukon olyan határozatot fogadnak el, amely kimondja: egyenjogú állampolgárként akarnak élni és dolgozni Magyarországon.
November 22. – A kormány és a szakszervezetek megállapodnak abban, hogy 1993. febr. 1-jétől a jelenlegi 8000 helyet 9000 Ft lesz a minimálbér. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány képviselői hozzájárulnak ahhoz is, hogy nulla legyen a háztartási energia forgalmiadó-kulcsa. A megállapodás szerint jan.-tól továbbra is adómentes marad a családi pótlék és gyermekenként havi 300 Ft adókedvezményt vezetnének be. Egyidejűleg a családi pótlék gyermekenkénti összegét 150 Ft-tal emelnék. Új elemként bevezetnék a havi 200 Ft-os, az adóból szintén levonható alkalmazotti kedvezményt is. A kormány és a szakszervezetek megállapodnak abban is, hogy a nyugdíjakat legalább 14%-kal emelik. – A csoportos éhségsztrájkolók tovább folytatják akciójukat, mert nem elégíti ki őket a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodás. – A Fidesz parlamenti frakciója kezdeményezi, hogy a párt márc.-i kongresszusán töröljék el a 35 éves korhatárt, és vezessék be a pártelnöki tisztséget. – A kereszténydemokraták nagyválasztmányi ülésén elhangzik: a párt a nemzeti megbékélésért ragaszkodik a múltban történtek tisztázásához és a vétkesek megnevezéséhez. – Eredménytelen időközi parlamenti választást tartanak Bács-Kiskun megye kunszentmiklósi választókerületében. – Budapesten éjszaka rálőnek egy újságíróra, aki több cikkében is foglalkozott az alvilággal.
November 23. – A kormány rendkívüli ülésén jóváhagyja az Érdekegyeztető Tanács hétvégi ülésén született megállapodást a jövő évi foglalkoztatás-, adó- és bérpolitikáról. Kupa Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésben úgy értékeli, hogy a költségvetés szempontjából a legvégső határig mentek el, hiszen az egyezmény következtében 34 milliárd Ft bevételtől esik el az államháztartás. Ezért a kabinet javasolja, hogy 14–15 milliárd Ft-tal csökkentsék a központi szervezetek jövő évi kiadásait és mérsékeljék néhány alap támogatását, valamint 20 milliárd Ft-ot csoportosítsanak át a privatizációs bevételekből. A kormány indítványozza a társadalombiztosítás működési költségeinek csökkentését is. – A parlamentben a környezetvédelmi államtitkár bejelenti, hogy a Mosoni-Duna-ágban néhány órára teljesen leállt a vízutánpótlás. – Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelnek el a szigetközi Dunán, miután közepes erejű árhullám közeledik a folyószakasz felé. – Országos figyelmeztető sztrájkot tartanak a vasutasok reggel 5 és 7 óra között, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a MÁV 1993-ban nem tervez bérfejlesztést, viszont 30 ezer dolgozót el akar bocsátani. – Antall József miniszterelnök csak azután hajlandó tárgyalni az ellenzékkel a médiatörvény vitás kérdéseiről, ha a köztársasági elnök elfogadja javaslatát a Televízió és a Rádió elnökének felmentésére, és a TV új alelnökének kinevezésére. – A Független Kisgazdapárt 36 fős frakciója figyelmeztetésben részesíti Oláh Sándort, amiért a képviselőcsoport tudta nélkül tárgyalásokat kezdett más kisgazda-tömörülésekkel, ill. lemondásra szólította fel a belügyminisztert. – A Szocialista Párt elnöke rágalmazónak minősíti az igazságügy-miniszter előző napi kijelentését, miszerint Horn Gyula is szóba jöhet gyanúsítottként az ún. guruló dollárok ügyében. – A Magyar Gazdasági Kamara azt javasolja, hogy a kormány a honvédelmi és a biztonságpolitikai célok helyett inkább az infrastruktúra fejlesztésére adjon pénzt a jövő évi költségvetésben.
November 24. – Antall József fogadja az Európai Közösségek tagállamainak budapesti nagyköveteit. A találkozón a miniszterelnök reményét fejezi ki, hogy a szervezet minél előbb meghatározza a teljes jogú tagság minőségi feltételeit és megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. – Csurka István cáfolja, hogy lemondana az MDF alelnöki posztjáról. Az író-politikus visszautasítja azt is, hogy párttá akarná alakítani az általa létrehozott Magyar Út Alapítványt. – A Legfelsőbb Bíróság érvényteleníti azokat a szerződéseket, amelyekben az MSZOSZ volt SZOT-székházakat adott el a Frohburg részvénytársaságnak. – Az Állami Vagyonügynökség mintegy 40 állami vállalat privatizációjánál talál súlyos szabálytalanságot. – Az európai hagyományos fegyverek és fegyverzetek csökkentéséről 2 éve aláírt szerződés alapján a Gödöllői Gépgyárban megkezdik a magyar honvédség 510 harckocsijának megsemmisítését. – A magyar és a portugál hadsereg együttműködéséről ír alá szándéknyilatkozatot a 2 ország honvédelmi minisztere Budapesten. – A szegedi székhelyű Nemzeti Kisgazdapárt csak akkor csatlakozik a Független Kisgazdapárthoz, ha a párton belüli frakciók előzőleg tisztázzák és megszüntetik a nézeteltéréseket. – Ilkei Csaba független képviselő a 34. napon orvosi tanácsra befejezi éhségsztrájkját. – A megáradt Duna leszakít és Rajkáig sodor egy acélmonstrumot a bősi építkezés helyszínéről.
November 25. – Az MDF elnöksége felkéri Antall József pártelnököt, hogy hívjon össze bizottságot a Csurka István alelnökkel kapcsolatban felmerült vitás kérdések rendezésére. – A Népszabadság értesülése szerint Szabad György azt fontolgatja, hogy felfüggeszti tagságát az MDF elnökségében, ha Csurka István nem mond le alelnöki tisztségéről. – A Pedagógusok Szakszervezete csaknem 100 ezer aláírással petíciót ad át Szabad György házelnöknek a nyugdíjkorhatár felemelése ellen, több mint 80 ezer aláírással pedig a közoktatás védelmében. – A Külügyminisztérium szóbeli jegyzékben tiltakozik a román benzinilleték bevezetése ellen.
November 26. – Az Országgyűlés elfogadja a társasági és a fogyasztási adóról szóló törvényeket. – Az elnöki szóvivő bejelenti, hogy a 2 napja tartó folyamatos tárgyalásokon közeledett Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József kormányfő álláspontja a médiaügyben. – Göncz Árpád fogadja Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselőt, akinek segítségét kéri a jugoszláviai konfliktus megoldásához, valamint a kisebbségek védelmében is. – Az SZDSZ elnöke, Pető Iván bejelenti, hogy hamarosan találkozik Antall József kormányfővel. – A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Dél-Buda-Rákospalota metró nyomvonalát a gazdagréti Madárhegy és Újpalota között építik ki. A közgyűlés módosítja a főváros idei költségvetését, miután a hiány már több mint 1 milliárd Ft. – Kupa Mihály pénzügyminiszter is aláírja azt a levelet, amelyben az Érdekegyeztető Tanács tárgyaló felei az éhségsztrájk befejezésére kérik a létminimum alatt élők akciójának résztvevőit. – Budapesten a Gyorskocsi utcai fogdában öngyilkos lesz az a 15 éves fiú, aki Salgótarjánban nov. 6-án társával agyonvert egy cigány férfit. – Győrött hajnalban meggyilkolnak egy taxist. – Röszkénél a kamionosok ismét eltorlaszolják a határt.
November 27. – Göncz Árpád államfő levélben közli Antall József miniszterelnökkel: készen áll arra, hogy akár azonnal kiválassza a kormányfővel együtt a mindkettőjüknek megfelelő és alkalmasnak tartott jelölteket a Rádió és a Televízió elnöki és alelnöki posztjaira. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda cáfolja az elnöki szóvivő nyilatkozatát. miszerint közeledett volna Antall József és Göncz Árpád álláspontja a médiaügyben. – A kormány elfogadja a nagymarosi térség helyreállításának tervét. – Brüsszelben végleges megegyezés nélkül érnek véget az Európai Közösségek elnökletével folytatott újabb magyar-cseh-szlovák tárgyalások a bősi erőmű ügyében.
November 28. – A kormány új megegyezéscsomagot dolgoz ki a veszteséges MÁV megsegítésére és a vasutas-szakszervezetek követeléseinek lehetőség szerinti teljesítésére. – A bősi erőművel kapcsolatos problémákról tárgyalnak Pozsonyban a Magyar Demokrata Fórum és a szlovák kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői. – A Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt országos nagygyűlése elhatárolódik minden szélsőséges irányzattól, és centrumpolitikát kíván folytatni. – Lemond tisztségéről Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. A szervezet közgyűlésén Kovács Istvánt választják elnökké, Palotás Jánost és 2 másik személyt pedig társelnökké.
November 29. – A Külügyminisztérium szerint a legutóbbi brüsszeli tárgyalások újabb lépést jelentettek a bősi vita civilizált rendezéséhez, noha Cseh-Szlovákia megegyezési készségének hiánya miatt nem született megnyugtató megoldás. – Tatabányán különleges rendőri intézkedés mellett tartják meg Göncz Árpád részvételével a Turul emlékmű újraavatási ünnepségét, amelyre a várakozásokkal ellentétben csak néhány száz bőrfejű érkezik a városba. – Zárt ajtók mögött tanácskozik az MDF-szervezetek vezetőinek gyűlése. Antall József pártelnök hangsúlyozza, hogy a Demokrata Fórumnak meg kell őriznie centrumpárt jellegét, és erősítenie kell kapcsolatait a koalíciós partnerekkel. – A Független Kisgazdapárt országos választmánya megerősíti Torgyán Józsefet elnöki tisztségében.
November 30. – Az Országgyűlés elfogadja a kétkulcsos áfáról szóló törvényt, és így 1993. jan.-tól a termékek és szolgáltatások nagy többsége után 6, ill. 25% általános forgalmi adót kell fizetni. Az élelmiszerek adókulcsa 6%, míg a gyógyszer és a lakossági villamos energia áfája nullakulcsos. A képviselők elfogadják a személyi jövedelemadóról szóló törvény is. – Az Országgyűlésben Bereczki Vilmos a Torgyán József köré csoportosuló kisgazda-frakcióból átül a függetlenekhez, az eddig szabaddemokrata Kádár Péter pedig ezentúl a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője lesz. – Az ellenzék alkotmányellenesnek tartja azt a kormánypárti javaslatot, hogy szüntessék meg a Televízió és a Rádió költségvetésének önállóságát. – A kormány fegyelmi eljárást indít a Magyar Televízió elnöke ellen. A kabinet szerint Hankiss Elemér megszegte kötelezettségét az intézmény gazdálkodásában. A kormány Balsai István igazságügy-minisztert jelöli ki a fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának, – A földművelésügyi tárca cáfolja, hogy tejhiány volna az országban. Raskó György államtitkár úgy fogalmaz, hogy a tejmizériát a vállalatok okozták a fővárosi piacért folytatott viszályukkal.
December 1. – Az Országgyűlés megszavazza az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásokat. Eszerint 1993-ban a munkaadók és a munkavállalók együttesen már a bér 9%-át fizetik be a Szolidaritási Alapba. Az önkormányzatok 1993-ban a befizetett személyi jövedelemadó 30%-át kapják meg. – Az Országgyűlés a Miniszterelnöki Hivatalnak rendeli alá a Magyar Rádió és a Televízió költségvetését. Az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérik a 2 intézmény gazdasági önállóságának megszüntetéséről. – Az Alkotmánybíróság felújítja az eljárást arról, hogy mikortól helyezze hatályon kívül a Rádió és a Televízió kormányfelügyeletéről szóló 1974-es határozatot, miután az Országgyűlés a megadott határidőig, nov. 30-áig nem alkotta meg a médiatörvényt. – Befejezi csoportos éhségsztrájkját a Létminimum Alatt Élők Társasága, ám egyúttal bejelenti: aláírásgyűjtésbe kezd, hogy népszavazást írjanak ki az Országgyűlés feloszlatásáról. – Budapesten a szlovén kormányfő, Janes Drnovšek aláírja a 2 ország alapszerződését. – Országszerte diákok ezrei tiltakoznak a tandíj tervezett bevezetése és a felsőoktatás támogatásának csökkentése ellen. – Rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. Kosáry Domokos elnök hangsúlyozza, hogy veszélybe kerülhetnek a tudományos kutatások, ha további pénzeket vonnak el az Akadémiától. – Az MDF felháborítónak tartja, hogy a kolozsvári hatóságok román feliratot és zászlót helyeztek el a város főterén álló Mátyás-szobron, ami sérti a magyar kisebbség önérzetét. – Az agrárkormányzat az év végéig megtiltja a tej és a tejpor kivitelét, ill. behozatalát. – A bíróság felmenti Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt, akit hivatalos személy nagy nyilvánosság előtti megsértésével vádoltak, mert azt állította, hogy a belügyminiszter az 1990. évi taxisblokád idején a tömegbe lövést fontolgatta.
December 2. – Az Alkotmánybíróság főtitkára nem látja jogi akadályát annak, hogy a Létminimum Alatt Élők Társasága népszavazást kezdeményezzen a parlament feloszlatásáról. – A Honvédelmi Minisztérium cáfolja azt a francia lapértesülést, hogy magyar vadászgépek vannak riadókészültségben a délszláv légteret ellenőrző nyugati repülők védelmére. – A bányászszakszervezet kész a sztrájkra is, ha a hónap közepéig nem tud megállapodni a kormánnyal abban, hogy 1993-ban mennyiért veszik át a szenet a hazai bányáktól. – A gazdasági kormányzattal tart megbeszélést a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, amely következetes adópolitikát és megfelelő bankrendszert vár el a kormánytól.
December 3. – A kormány 5 milliárd Ft-ot ad 3 év alatt Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye fejlesztésére. – A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezi a világkiállítási törvény módosítását, hogy az Expo ideje alatt is biztosítható legyen a város működőképessége. A közgyűlés elfogadja, hogy Budapesten 1993-ban a vízdíjakat mintegy 50, a csatornadíjakat pedig majdnem 100%-kal emeljék. – Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter egy római tanácskozáson kijelenti, hogy Magyarország a hágai bíróság döntéséig beleegyezne a bősi erőmű üzemeltetésébe, ha a szlovákok visszaadnák a Duna vizének 95%-át.
December 4. – A magyar, a cseh-szlovák, a lengyel és a szlovén külügyminiszter sürgős találkozót kér Bush amerikai elnöktől a boszniai válság ügyében. – Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök is megdöbbenéssel fogadja a magyarcsanádi román ortodox templom meggyalázásának hírét. – A Külügyminisztérium a legerőteljesebben tiltakozik, hogy a román hatóságok miatt megbénult a teherforgalom a 2 ország közös határszakaszán. – Budapesten tárgyal a moldovai külügyminiszter, Nicolae Tiu. – A kormány és az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség megállapodik abban, hogy a kabinet csak akkor vezeti be a tandíjat az egyetemeken és a főiskolákon, ha megfelelő hitellehetőségeket és adókedvezményt tud adni, valamint ha elkészül a felsőoktatási törvény. – Szabó Iván ipari miniszter nem lát lehetőséget arra, hogy a kormány különalkut kössön a bányászokkal, mert ezáltal drágulna a szén és a villamos energia. – A Világkiállítások Nemzetközi Irodája teljesen elégedett az 1996-os budapesti Expo előkészületeivel. – Az MDF különbizottsága javaslatokat dolgoz ki az elnökség részére a párton belüli ellentétek elsimítására. – A Fidesz alkotmányellenesnek tartja azt a kezdeményezést, hogy írjanak ki népszavazást a parlament feloszlatásáról. – Kazincbarcikán 54 kg szintetikus kábítószert foglalnak le a Borsodchem Rt.-nél. A cég azt állítja, hogy egy magyar–holland kft. megbízásából, hatósági engedéllyel gyártották az anyagot.
December 5. – Antall József levelet ír a megválasztott amerikai elnöknek, Bill Clintonnak, ám a levél tartalmát csak később hozzák nyilvánosságra. – Az MSZP országos értekezlete nyilatkozatban utasítja el az előző rendszer törvénytelenségeit, és bár a szocialisták nem tartják magukat felelősnek a múlt bűneiért, megkövetik azokat, akiket az elmúlt évtizedekben ártatlanul meghurcoltak. – A Pofosz III. kongresszusán Fónay Jenő bejelenti: ha az Országgyűlés törvényesen nem intézi el az igazságtételt, akkor a szövetség maga kutatja fel a bűnösöket és folyamatosan közzéteszi nevüket.
December 6. – Ismét eredménytelen időközi parlamenti választást tartanak Bács-Kiskun megye 4. számú választókörzetében.
December 7. – A kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy Magyarország is vegyen részt a Szomáliának szánt segélyszállításokban. – Az Egyesült Államok először köt megállapodást Magyarországgal katonai eszközök szállítására: Magyarország olyan légi irányítási rendszert vesz, amely illeszkedik a nyugati országokéhoz. – Hankiss Elemér a vizsgálóbiztosi meghallgatáson vitatja, hogy a Magyar Televízió vezetése az elmúlt években az intézmény számára hátrányos szerződéseket kötött volna. – A kormány csökkenti a Dunaferr Dunai Vasmű adósságterheit. – Japánban tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter. – A Fővárosi Közgyűlés azt javasolja, hogy kizárólag Budapest infrastrukturális fejlesztésére fordítsák azt a 17 milliárd Ft-ot, amelyet a parlament az Expo költségvetési támogatására szavazott meg.
December 8. – Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott határozatában nagyra értékeli Jelcin orosz elnök budapesti állásfoglalását a szovjet csapatok 1956-os magyarországi beavatkozásáról. A parlament bővíti az önkormányzatok jogát a helyi adók kivetésére, és a képviselők változtatnak az adózás rendjén is. Az Országgyűlés úgy módosítja a közlekedési törvényt, hogy a jövőben a települések önkormányzata rendelettel korlátozhatja a taxiengedélyek számát. – Az Alkotmánybíróság mindaddig nem véleményezi a Magyar Rádió és a Televízió költségvetési besorolását, amíg a kérdést szabályozó törvényt nem önti végleges formába az Országgyűlés. A testült egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a 2 intézményre vonatkozó részkérdések bármely szabályozása alkotmányellenes marad, amíg a parlament nem teljesíti kötelességét és nem alkotja meg a médiatörvényt. – A kormány és a vasutas-szakszervezetek megállapodása szerint 1993. ápr.-tól 6,9%-os béremelést kapnak az alaptevékenységben dolgozó vasutasok. – A fegyelmi bizottság megállapítása szerint a parlamenti tolmács mikrofonjának elöregedett drótja okozta a műszaki hibát Jelcin orosz elnök beszéde alatt az Országházban. – A MÚOSZ attól tart, hogy a Televízió és a Rádió dolgozói anyagilag hátrányos helyzetbe kerülnek, miután a parlament megszüntette a 2 intézmény költségvetési önállóságát.
December 9. – Göncz árpád államfő továbbra sem menti fel a Rádió és a Televízió elnökét, és nem nevezi ki Sára Sándort a TV alelnökévé. A köztársasági elnök ugyanakkor javasolja a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezéséről szóló törvény módosítását. Antall József miniszterelnök változatlanul jogszerűtlennek tartja Göncz Árpád döntését. – Balsai István igazságügy-miniszter javaslatára a kormány felfüggeszti a Televízió elnöki tisztségéből Hankiss Elemért. – Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága elvileg támogatja, hogy magyar katonák is részt vegyenek a szomáliai segélyakcióban. – Zágrábban a magyar és a horvát belügyminiszter aláírja a 2 ország toloncegyezményét. – Tisztelgő látogatást tesz Akihito japán császárnál a Tokióban tárgyaló Jeszenszky Géza külügyminiszter.
December 10. – Vezető amerikai szerepvállalást szorgalmaz Kelet-Közép-Európában Antall József miniszterelnök Bill Clintonnak írt levelében, hogy a térség államai elkerülhessék az újabb válsághelyzeteket. – A kormány feljelenti a Magyar Televízió gazdasági főigazgatóját, Nagy Lászlót és a TV 1 intendánsát, Bányai Gábort, mert az indoklás szerint alapos a gyanú, hogy különlegesen nagy kárt okoztak a TV-nek. A kormányszóvivő közli, hogy Hankiss Elemér ellen súlyos gazdasági szabálytalanságok miatt indítottak eljárást. A fegyelmi bizottság tagjai: Kupa Mihály pénzügyminiszter, Kiss Gyula munkaügyi miniszter és Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter. – Az ellenzéki pártok megdöbbenéssel fogadják a hírt. Az SZDSZ elnöke lemondja a következő hétre tervezett találkozót Antall József miniszterelnökkel, mert Pető Iván szerint a Televízió elnökének felfüggesztésével szertefoszlottak a találkozóhoz fűzött remények. – A kormány Kisvállalkozói Garancia Alapot hoz létre, hogy ösztönözze a részvételt a privatizációhoz. – A földtörvény módosítását javasolja a Kereszténydemokrata Néppárt, hogy a termőföld ne kerülhessen gazdasági társaságok vagy külföldiek tulajdonába. – Az emberek közötti feszültségek enyhítésére szólít fel karácsonyi üzenetében a Magyar Katolikus Püspöki Kar. – A Szerbiából érkező kamionosok eltorlaszolják a röszkei határátkelőt, mert a vámosok az embargó megsértése miatt nem engedik be őket az országba. – Négyes iker lombikbébik születnek Budapesten. – A győri rendőrség elfogja a taxisgyilkost.
December 11. – A kormány munkaprogramot fogad el a privatizáció gyorsítására. A kabinet megszünteti a központi bérszabályozást. A miniszterek megállapodnak abban is, hogy a kötelező gépjármű-biztosítási díjakat jan.-tól átlagosan 14%-kal emelik. – Az MDF elnöksége megszünteti a párt alelnöki tisztségét. A Demokrata Fórum mind a 6 alelnöke, köztük Csurka István is tagja marad az elnökségnek. Az eddigi ügyvezető elnökség feladatait a 21 tagú teljes elnökség veszi át. – A rendőrség nyomozást rendel el a Televízió 2 vezetője, Bányai Gábor és Nagy László ellen, akiknél házkutatást is tartanak. – A kormány és a szakszervezetek megegyeznek a volt SZOT-vagyon felosztásában. – Az MNB újabb 240 millió dollár értékben bocsát ki kötvényeket Japánban. – Washingtonban az SZDSZ képviselői azt javasolják, hogy a Nyugat csak azoknak a kelet-közép-európai országoknak adjon biztonsági támogatást, amelyek lemondanak a területi igényekről, a határok megváltoztatásáról, és biztosítják a kisebbségek jogait. – A Fővárosi Önkormányzat új lakbér-támogatási rendszert dolgoz ki.
December 12. – Antall József miniszterelnök cáfolja, hogy a kormány Csurka István javaslatait hajtotta végre, amikor fellépett a Televízió vezetőivel szemben. – Hódmezővásárhelyen zártkörű ülésen tanácskozik az MDF országos választmánya. – A Fidesz kérdésesnek tartja, hogy megállítható-e a hazai politikai élet kriminalizálódása, miután a kormány erőt alkalmazott a Televízió vezetőivel szemben. – Az MSZP országos választmánya magáénak vallja a modern nemzeti eszmét, amelynek célja a demokrácia, a modernizáció, a társadalmi jólét megteremtése és a nemzeti kultúra felvirágoztatása. – Ismét Schmitt Pált választja elnökévé a Magyar Olimpiai Bizottság.
December 13. – A Demokratikus Charta szerint politikai indítékból, jogilag is kétséges módon függesztették fel tisztségéből a Televízió elnökét.
December 14. – A koalíciós pártok frakcióinak együttes ülésén Antall József miniszterelnök ismerteti levélváltását Göncz Árpád államfővel. Kiderül, hogy mindketten készek a tárgyalásokra a médiaügyben. – Az Országgyűlésben Balsai István igazságügy-miniszter megengedhetetlennek mondja, hogy az ellenzék bizottsági kivonulásokkal politikai nyomást gyakoroljon médiaügyben, és befolyásolja a független magyar bíróság munkáját. Hack Péter (SZDSZ) viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány már több alkalommal elmulasztotta a felelősségre vonást, amikor kormányhivatalokban követtek el gazdasági szabálytalanságokat. – A Miniszterelnöki Hivatal cáfolja a szabaddemokratáknak azt az állítását, hogy az Állami Számvevőszék gazdálkodási szabálytalanságokat mutatott volna ki a kormányhivatalnál. – Budapesten tárgyalnak az IMF képviselői az 1993. évi költségvetési törvényről. – Kormánybizottság felállítását követeli a szigetközi károk felmérésére és a tennivalók megállapítására a térség önkormányzatainak szövetsége.
December 15. – Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 1993. jan.-tól közvetlenül a kormány felügyelete alá tartozzék a Rádió és a Televízió költségvetése. – Balsai István igazságügy-miniszter 15 nappal meghosszabbítja a Hankiss Elemér ellen indított fegyelmi vizsgálatot, mert olyan új körülmények merültek fel, amelyeket feltétlenül ellenőrizni akar a miniszter. – Stockholmban a román külügyminiszter megígéri magyar kollégájának, hogy közbenjár a 2 ország határán kialakult áldatlan állapotok megszüntetéséért. – Szegeden megkezdi munkáját az Európai Közösségek megfigyelőinek 8 tagú csoportja. – Az Alitalia olasz légitársaság vásárolja meg a MALÉV alaptőkéjének 30%-át. – A Nógrádi Szénbányáktól elbocsátják a dolgozók kétharmadát, mintegy 600 embert. – A Hit Gyülekezete szerint Magyarországon a kormánypártok szektaellenes hangulatot keltenek, és ez sokat árthat az ország külpolitikai megítélésének. – A rendőrség 1 millió Ft jutalmat ígér annak, aki segít megtalálni a Pásztó közelében történt országúti gyilkosság tettesét.
December 16. – A parlament honvédelmi bizottsága zárt ülésen tárgyalja meg, hogy milyen lehetőségek vannak az orosz fegyverszállításra abból a 800 millió dolláros keretből, amelyet Oroszország tartozásai fejében ajánlott fel. – Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának több tagja megengedhetetlennek tartja, hogy Magyarország alkudozzon arról, Szlovákia mennyi vizet juttat vissza az eredeti Duna-mederbe. – Az MDF különbizottságot hoz létre a párt gazdaságpolitikájának elemzésére és új stratégia kidolgozására. A testületet Kónya Imre szervezi és Antall József, valamint Für Lajos irányítja. – Budapesten megkötik a magyar–horvát alapszerződést. – A genfi Jugoszlávia-értekezleten Jeszenszky Géza külügyminiszter úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek az eddigieknél sokkal határozottabb lépéseket kell tennie a délszláv válság megoldásáért. – Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem fogadja el a bányászszakszervezet sztrájkbizottságának követelését, azaz a szén termelői árának 18%-os emelését. – A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kifogásolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága sem a tárcát, sem pedig az érintett szakszervezeteket nem tájékoztatta a budapesti színigazgatói pályázatokról.
December 17. – Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a kormány előterjesztésének megfelelően 1993-ban valamivel több mint 185 milliárd Ft legyen a költségvetés hiánya. A képviselők túlnyomó többsége az abortusztörvény enyhébb változata mellett szavaz. A parlament kormánypárti többsége elveti Göncz Árpád államfő törvénymódosító javaslatát a médiaelnökök kinevezésének rendjére. – A kormány úgy dönt, hogy jan.-tól nyugdíj-kiegészítést kapnak az 50-es évek munkaszolgálatosai. A kabinet 35 millió Ft egyszeri támogatást szavaz meg a sikeres sportegyesületeknek.
December 18. – Magyarország az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli tanácskozásán felajánlja, hogy az atlanti együttműködés keretében kész kiképzőközpontokat létesíteni a békefenntartó erők számára. – A Magyar Televízió zárolt költségvetésének részleges feloldását javasolja a kormány az Országgyűlésnek. – A Fővárosi Közgyűlés elhalasztja a döntést az Operettszínház igazgatójának kinevezéséről, és csak heves szócsata után tud dönteni arról, hogy az Arizona Színház vezetője a jövőben Törőcsik Mari lesz. – A bűnösök törvényes felelősségre vonását követelik az 1956-os mosonmagyaróvári és salgótarjáni sortűz sebesültjei és az áldozatok hozzátartozói. – Magyarország és Törökország biztonsági együttműködési szerződést köt a terrorizmus és a bűnözés megfékezésére.
December 19. – A kormány reméli, hogy a kisebbségi jogokról elfogadott ENSZ-nyilatkozat kiindulópontja lehet egy nemzetközi jogalkotói folyamatnak, amelynek eredményeként kötelező érvényű dokumentum jön létre. – Ismét Tamás Gáspár Miklóst választják az SZDSZ Országos Tanácsának elnökévé. – Az Agrárszövetség II. kongresszusán úgy határoz, hogy a következő választásokon kormányzati szerepre törekszik.
December 20. – A Fidesz frakciója és országos választmánya egyhangúlag Orbán Viktort jelöli a párt elnöki posztjára. – 85 éves korában meghal Marosán György.
December 21. – Krakkóban magyar részről Kádár Béla külgazdasági miniszter aláírja a közép-európai szabadkereskedelmi egyezményt. – A Nemzetközi Sajtóintézet és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szerint a Magyar Televíziónak és a Rádiónak végképp megszűnt a függetlensége azzal, hogy pénzügyeiket a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzése alá vonták. A magyar kormány ezt határozottan visszautasítja. – Az ügyészség nem lát alapot a nyomozás megindítására a TV 1 intendánsa, Bányai Gábor ellen. – A kisgazdapárt egységének helyreállítását sürgeti Antall József miniszterelnök a párt 36-os frakciójának ülésén. A kisgazdák történelmi tagozata bejelenti, hogy kész a tárgyalásokra a 36-os frakcióval, a szegedi székhelyű Nemzeti Kisgazdapárttal és a Pártay Tivadar által létrehozott Történelmi Kisgazdapárttal. – Az Érdekegyeztető Tanácsban megállapodnak, hogy a bányászok 1993-ban mintegy 7%-os béremelést kapnak. – Embertelennek és életellenesnek tartja az abortusztörvényt a Magyar Katolikus Püspöki Kar. – Vandálok letörik a Dohány utcai zsinagóga faláról a gettó felszabadításának emléktábláját. – A rendőrség 2 millió Ft-ot ajánl fel a nyomravezetőnek a székesfehérvári vadászgyilkosság ügyében.
December 22. – Jeszenszky Géza külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés küldöttségével a délszláv válságról tárgyal Washingtonban Bush amerikai elnökkel. – Az Országgyűlés megszavazza a világkiállítási alapról szóló törvényt. A képviselők külön pénzügyi alapot hoznak létre egyebek között a befektetések ösztönzésére, az idegenforgalom és a kereskedelem fejlesztésére, valamint a környezetvédelemre. A parlament elfogadja az önkormányzatok költségvetési támogatását szabályozó törvényt, valamint módosítja a pártok működéséről szóló jogszabályt. A képviselők nem függesztik fel Szűrös Mátyás alelnöki mentelmi jogát, így a bíróság egyelőre nem vonhatja kérdőre a szocialista párti politikust az ún. guruló dollárok ügyében. – Budapesten az orosz miniszterelnök-helyettes, Valerij Maharadze jegyzőkönyvet ír alá arról, hogy Oroszország 1993-ban törleszti a szovjet tartozások felét, a fennmaradó részt pedig a rá következő 3 évben fizeti vissza. – Újabb magánbánya nyílik Oroszlány határában.
December 23. – A prágai magyar nagykövetség diplomatái szóbeli jegyzéket adnak át a cseh-szlovák szövetségi külügyminisztériumban arról, hogy Magyarország elismeri az 1993. jan.-tól önállóvá váló Csehországot és Szlovákiát. – Antall József miniszterelnök levélben biztosítja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Ágoston Andrást, hogy a magyar kormány kezdettől fogva a szomszéd országokban tevékenykedő kisebbségi szervezeteket tekinti a határon túl élő magyarok törvényes képviselőjének és tárgyalópartnernek. – Bizottságot alakít az MDF elnöksége a jan.-i országos gyűlés vitaanyagának előkészítésére. – Visszahelyezik tisztségébe a Televízió külpolitikai szerkesztőségének vezetőjét, Chrudinák Alajost, miután a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogsértőnek ítélte felmentését. – Csődöt jelent a Dimag Rt.
December 27. – Az SZDSZ szakértője, Haraszti Miklós szerint a médiatörvény – parlamenti vitájának lezárása ellenére – nehezen elfogadható, mert az alkotmányügyi bizottság elutasította a kulturális bizottság több lényeges módosító javaslatát. – Magyarországon már a 640 ezret is meghaladja az állástalanok száma. Ezzel a munkanélkülieknek az aránya eléri a 12%-ot.
December 28. – Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az ellenzék kivonulása miatt egyelőre nem tud dönteni arról, hogy a médiatörvény mely részeinek az elfogadásához szükséges kétharmados többség. A jogszabály parlamenti vitájának finisében az kavar újabb hullámokat, hogy az alkotmányügyi bizottság sorra elveti a kulturális bizottságban már korábban egyeztetett módosító indítványokat. – A Televízió elnöke, Hankiss Elemér csak jogi képviselőjét küldi el a 2. meghallgatásra. Balsai István igazságügy-miniszter bejelenti, hogy újabb meghallgatást nem tervez, a tévéelnök titkársága pedig sajnálkozását fejezi ki, hogy a vizsgálóbiztos levele nem tartalmazott érdemi részleteket és bizonyítékokat az állítólagos kötelezettségszegésről, jóllehet ezt előírja a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. – Újabb kamatcsökkentésekről dönt az MNB.
December 29. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy 1993-ban átlagosan 14%-kal emelik a nyugdíjakat. A képviselők jóváhagyják azt is, hogy a társadalombiztosítási költségvetés hiánya legfeljebb 40 milliárd Ft lehet. – A parlament alkotmányügyi bizottsága úgy foglal állást, hogy a médiatörvény elfogadásához elegendő az egyszerű többség, és csak azok a szabályok igényelnek kétharmados támogatást, amelyek a felügyeletről, a közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezéséről, valamint a Rádió és Televízió Hivatal engedélyezési jogköréről szólnak. – Az Országgyűlés külügyi bizottságának kormánypárti tagja lemondásra szólítják fel a testült elnökét, Horn Gyulát, mert szerintük az MSZP elnökeként nem tud pártok felett álló, össznemzet külpolitikát képviselni. A szocialisták ezt visszautasítják. – Hatpárti tárgyalások kezdődnek a kisebbségi törvény tervezetéről. – A Martin Luther King Egyesület szerint a Magyarországon tanuló színes bőrű diákok nem érzik magukat biztonságban, ezért folyamatosan hagyják el az országot.
December 30. – Az Országgyűlés elfogadja a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényt. A képviselők döntenek az útalapról is. – Kupa Mihály pénzügyminiszter elhibázottnak tartja azt a kormánydöntést, miszerint újfajta hiteljegyeket és hitelleveleket vezetnek be a privatizáció gyorsítására, mert szerinte az intézkedés súlyos etikai kérdéseket vet fel, kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaság átalakítását és csorbíthatja az ország nemzetközi tekintélyét. – A KSH jelentés szerint az elmúlt hónapokban javult a magyar ipar teljesítménye, de az év egészében még így is több mint 10%-kal esett vissza a termelés.
December 31. – Az Országgyűlés a hajnali órákban végül is nemet mond a médiatörvény egészére. A több mint 10 órás szavazási procedúrában az ellenzék tartózkodik a jogszabály kétharmados többséget igénylő pontjainak támogatásától. Ezért a végszavazásban egyetlen igent sem kap a médiatörvény, mert a koalíciós képviselők szerint az ellenzék magatartása miatt olyan törvényszöveg született, amely a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne. A kudarcért egymást hibáztatja a koalíció és az ellenzék. – Az Országgyűlés a Magyar Televízió rendelkezésére bocsátja az intézmény még 1991-ben zárolt 1 milliárd Ft költségvetési támogatásának nagy részét. A képviselők törvényt alkotnak a földművelésügyi hivatalok feladatairól. – A Pénzügyminisztérium úgy rendelkezik, hogy 1993-ban a 6 évesnél idősebb személyautók és a 8 évesnél régebbi haszongépjárművek, valamint az üzemképtelen kocsik csak előzetes engedéllyel hozhatók be az országba.
