Magyar Honvédség (MH)
Magyar Honvédség (MH)
Létszáma: 100000
Ebből: tiszt 14000
tiszthelyettes 8500
sorkatona 51100
polgári alkalmazott 26000
Szervezet felépítése:
MH Parancsnoksága
Szárazföldi Csapatok, parancsnokság: Székesfehérvár
1. Katonai Kerületi Parancsnoksága: Tata
2. Katonai Kerületi Parancsnoksága: Kaposvár
3. Katonai Kerületi Parancsnoksága: Cegléd
Gépesített lövészcsapatok: 9 helyőrség: Rétság, Szombathely, Nagykanizsa, Lenti, Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Abasár
Harckocsicsapatok: 3 helyőrség: Tata, Tapolca, Kalocsa
Tüzércsapatok: 7 helyőrség: Tapolca, Szombathely, Marcali (2), Pécs, Kiskunhalas, Cegléd
Légvédelmi Csapatok, parancsnokság: Veszprém
Harcászati Repülőcsapatok: 3 helyőrség: Taszár, Kecskemét, Pápa
Légvédelmi Rakétacsapatok: 4 helyőrség: Budapest, Győr, Kalocsa, Keszthely
Rádiótechnikai Csapatok: 1 helyőrség: Veszprém
A Magyar Honvédség főbb haditechnikai eszközei (1992. júl. 17-i állapot):
| Harckocsi | 1345 |
| Páncélozott harcjármű | 1731 |
| Tüzérségi eszköz | 1047 |
| Harci repülőgép | 143 |
| Speciális támadó helikopter | 39 |
| A honvédelmi kiadások összege 1992-ben: | 60,8 Mrd Ft |
| Ebből fejlesztésre | 6,8 Mrd (11%) |
| fenntartásra | 54,0 Mrd (89%) |
Részletek a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről szóló 27/1993. (ápr. 23.) országgyűlési határozatból:
„Honvédelmi politikánk védelmi jellegű. A Magyar Köztársaságnak függetlensége, szuverenitása és területi sérthetetlensége megvédésén, valamint az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott kötelezettségeken kívül nincsenek egyéb, katonai erővel elérendő céljai.”
„Honvédelmi politikánk védelmi jellegéből következik, hogy egyetlen országot sem tekintünk ellenségnek, nincs előre kialakított ellenségképünk.”
„Magyarország figyelembe veszi szomszédainak jogos biztonsági érdekeit. Nem kíván olyan katonai lépést tenni, amely szomszédait fenyegetné.”
„Vallja, hogy az államok biztonságának és zavartalan fejlődésének nem az egyetlen biztosítéka a katonai erő. A fegyveres erőket az országvédelem legvégső eszközének tekinti, arra az esetre, ha az országot fegyveres agresszió érné.”
„Magyarország minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne váljon részesévé más országok vagy országcsoportok közötti katonai konfliktusnak, hogy területéről és légteréből ne indulhasson agresszió más országok ellen, ne legyen idegen hatalom fegyveres erőinek agressziót szolgáló felvonulási vagy utánpótlási területe.”
„Az ország fegyveres erői nem rendelkeznek és a jövőben sem fognak rendelkezni tömegpusztító fegyverekkel, az Országgyűlés és a Kormány nem járul hozzá ahhoz, hogy idegen hatalom ilyen eszközöket az ország területére vagy légterébe telepítsen.”
„Megfelelő védelmi képességének fenntartásában Magyarország alapvetően saját erejére, saját véderejének képességére és elszántságára, az állampolgárok támogatására és áldozatkészségére épít. A honvédelmet pártérdekek felett álló nemzeti ügynek tekinti.”
„Az ország földrajzi helyzete, erőforrásai és fejlettségi szintje mindazonáltal nem teszik lehetővé számunkra a fegyveres semlegesség alternatíváját. Az ország biztonságának szilárd garanciáját hosszabb távon csakis a sokoldalú együttműködés intézményes keretei között, illetve a hasonló célokat követő államokkal való erős politikai, gazdasági és katonai szövetségtől remélhetjük.”
„A nemzeti alapokon álló szuverén honvédelmi politika az ország biztonságának és védelmének megteremtésével fontos stabilizáló szerepet tölt be. A bizonytalanság megszüntetésében, a veszélyek semlegesítésében és a veszélyforrások felszámolásában való aktív részvételével hozzájárul a béke fenntartásához, a fegyveres konfliktusok és a háború elkerüléséhez, az ország belső fejlődésének zavartalanságához. Ezzel nemcsak az ország, hanem az egész közép- és kelet-európai térség felemelkedését szolgáló partnerség és integráció útját egyengeti.”
