A régi feljegyzésekből
A régi feljegyzésekből
1494 Magyarország: Nyara oly száraz, heves, hogy hat hónapig semmi eső nem esett, még a nagy folyók is majd elapadtak.
1794 nyár, Kiskunhalas: Olyan rendkívüli hőség perzselte végig a határt, hogy 1795 tavaszán kenyereket kellett kiosztani.
1794. Füzesgyarmat, Szeghalom: 1790-től fogva kezdődtek a nagy szárazságok, kivált pedig 1794 és 1795-dik esztendőkben.
Az aszály mint meteorológiai jelenség, jelentős társadalmi-gazdasági következményekkel járhat, amelynek a közvetett (több évre kiható) hatása nagyobb lehet, mint a közvetlen, a konkrét gazdasági év veszteségei.
Mind a természeti, mind a társadalmi-gazdasági megközelítések esetében is elsődleges fontosságú az aszály korrekt számszerűsítése. A legegyszerűbb és legelterjedtebb megoldás a csapadékhiány jellemzése. A WMO (Világ Meteorológiai Szervezet) ajánlása szerint az átlag alatti csapadék, amely a mezőgazdaságra, a vízerőforrásokra és a különböző társadalmi-gazdasági tevékenységekre hatással van, akkor tekinthető aszálynak, ha az évi mennyisége, legalább két éven keresztül az érintett terület legalább felén, a normál (sokévi átlagos) érték maximum 60 százaléka.
Erősen aszályos évek 1931-ben, 1935-ben (ez az év rendkívülinek minősíthető), 1946-ban, 1987-ben, 1990-ben, 1991-ben, 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben voltak.
Az 1935. évi aszálykárt az akkori alacsony mezőgazdasági termékárakon számolt 2000 millió pengőre becsülték. Ez átfogó és nagyszabású öntözőprogram kidolgozására ösztönözte a kormányzatot és megalkották az 1937. évi öntözési törvényt. Ez a törvény államigazgatási, beruházáspolitikai, területfejlesztési és vízgazdálkodási koncepciójával jól felhasználható hozzájárulás volt a későbbi évtizedek öntözésfejlesztési terveinek kidolgozásához is.
Az 1982–94 közötti időszak aszályai már mai gondjainkat növelik.
1983 és 1994 közötti időszakban az évek többségében (1983, 1984, 1986,1990, 1991, 1992, 1993, talán 1994-ben) országos jellegű aszály sújtott. Az utóbbi három év aszályaira jellemző egyrészt, hogy ezek századunk eddigi legszigorúbb száraz időszakai, másrészt pedig ezekben az években egymást követte a téli–tavaszi szárazság és a meleg nyári időszak. Különösen az 1991/92 és 1993. évek aszályai rendkívüli természeti körülménynek minősíthetők. Például az 1992. év augusztusa rekord szárazságú volt, vagyis az elmúlt 110 évben, a rendszeres mérések kezdete óta, olyan száraz augusztust, mint az 1992. évi volt, még nem jegyeztek fel.
