Aeroszolok
Aeroszolok
A finom mérettartományba tartozó aeroszol részecskék (pl. szulfát, nitrát, ammónium) aerodinamikai tulajdonságaiknál fogva elsődleges forrásaiktól igen nagy távolságra juthatnak a légköri transzport útján. Ez azt jelenti, hogy egy adott háttérállomáson mért koncentrációjuk nemcsak a hazai források eredményeként alakul ki. Ezek a komponensek gázfázisú elsődleges szennyezőkből (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ammónia) keletkeznek a légköri kémiai átalakulások során. A vizsgált aeroszol részecskék hatással vannak a légkör optikai tulajdonságaira, valamint – a száraz és a nedves ülepedésen keresztül – befolyásolják a felszín és a bioszféra savas terhelését is.
Az év során a legmagasabb havi átlagos szulfátkoncentrációt decemberben mértük K-pusztán, míg a legkisebb értékek valamennyi állomáson májusban voltak megfigyelhetőek. A nitrátkoncentráció szabályos évi menetet követ: a nyári hónapokban alacsony, míg télen viszonylag magas értékeket regisztráltunk. A légköri ammónium koncentrációja novemberben és decemberben volt a legnagyobb.
A fenti komponensek hosszú időtávú változékonyságát vizsgálva elmondhatjuk, hogy a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején általában magasabbak voltak az évi átlagok, mint jelenleg. A szulfát esetében 1993-ban tapasztaltunk kiugróan magas értéket.
