Magyarország időjárása és levegőminősége
Magyarország időjárása és levegőminősége
A legismertebb meteorológiai adatok (hőmérséklet, légnyomás, szél), a mérőműszerek több évszázados létezése óta, a tények sorába tartoznak. Több mint kétszáz éve megbízható adatsorok állnak rendelkezésünkre Európa néhány és több mint száz éve hazánk sok helyéről. Ezeknek az adatoknak a birtokában írhatjuk le Magyaroszág 1996. évi időjárásnak alakulását is, amely ma már a bekövetkezett tények sokaságát gyarapítja, de egyúttal azt is igazolja, hogy ez a „mérsékelt” égövi földrajzi térség milyen jelentős időjárási szélsőségekre képes. E szélsőségek is tények. Hajlamosak vagyunk az utóbbi egy-két évtizedben ezeket az időjárási szélsőségeket az éghajlatunkban – az emberi tevékenység hatására – végbemenő visszafordíthatatlan változásokkal magyarázni és ezt a változást tényként kezelni.
A tény azonban az, hogy az időjárási szélsőségek önmagukban még nem bizonyítják éghajlatunk egyirányú változását, hiszen korábban is voltak időjárási rendkívüliségek hazánkban. Írásunk következő részében századunk néhány kiugró időjárási rendkívüliségét ismertetjük, majd a következő fejezetben Magyarország 1996. évi időjárásnak alakulását írjuk le, amelyben éppúgy előfordulnak szélsőségek, mint a korábbi években.
Egy tényről azonban nem szabad megfeledkeznünk. Az emberi tevékenység (ipar, közlekedés stb.) tagadhatatlanul (negatív) hatással van az időjárás alapvető színterének, a levegőnek a minőségére. A levegőszennyezés sajnos tény! A levegőminőség vizsgálata, a légköri háttérszennyezettség alakulásának mérése, nyomon követése fontos tudományos feladat. Írásunk harmadik részében a Magyarországon e téren végzett munkáról és az 1996-ban elért eredményekről adunk röviden számot.
