A médiatörvény
A médiatörvény
1996 február elsején lépett hatályba a médiatörvény (1996. évi I. tv.). Ettől kezdve beszélhetünk a magyarországi rádiózás és televíziózás intézményrendszerének, működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósul az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók, televíziók kettős rendszere. E funkcionális megkülönböztetés, amely alapvető szakmai, jogi és financiális eltérésekre utal, csak részben társul tulajdoni megkötéssel, mert a törvény szerint közszolgálati műsorokat sugárzó (közműsor-szolgáltató) médium elvileg magántulajdonban is lehet, míg a köztulajdonban (közalapítványi tulajdonban) lévő, a törvény által közszolgálatinak nevezett rádiónak – Magyar Rádió – és tévéknek – Magyar Televízió, Duna Televízió – nem lehet kereskedelmi csatornájuk. Ebből következik, hogy magánkézbe kerül a Magyar Rádió kereskedelmi adója, a Danubius Rádió üzemeltetése – voltaképpen a Danubius márkanév, illetve a már jól bevezetett frekvencia használata.
A médiatörvény az alapelvek között leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható. A műsorszolgáltató önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A műsorszolgáltató ugyanakkor köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A törvény a tájékoztatás legfontosabb alapelvei között említi azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.
A törvény a műsorszolgáltatás elvei között meghatározza a magyarországi gyártású műsorok arányát, a reklámozásra és a műsortámogatásra (szponzorációra), valamint a közszolgálati és a közműsorszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Ezután a média felügyeletét ellátó Országos Rádió és Televízió Testületről rendelkezik.
A testület a parlamenti pártok megegyezése alapján paritásos alapon, valamennyi párt által jelölt, az Országgyűlés által négy évre választott, 1996-ban először 6, majd – az MDNP önálló parlamenti párttá alakulásával – 7 taggal, a kormányfő és a köztársasági elnök által közösen jelölt elnökkel az élén működik. Tevékenységét hivatali apparátus segíti. Feladata: védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével. Figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
Az ORTT megválasztásának és működésének szabályai között találhatók a Panaszbizottságról szóló rendelkezések. A bizottsághoz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén lehet fordulni panasszal. Egyoldalú tájékoztatásnak minősül különösen, ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben csak egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget. A bizottság orvosolhatja a panaszt és súlyos esetben bírságot is kiszabhat. A törvény az ORTT kezelésébe adja a közszolgálati műsorok támogatására szolgáló Műsorszolgáltatási Alapot is, amelyet a médiafinanszírozás egyik alapintézményeként határoz meg. A finanszírozás közszolgálati és kereskedelmi modellben történik. A közrádiók és -tévék az előfizetési – újabb nevén: készülék-üzemben tartási – díjak meghatározott százalékaira jogosultak (az elosztás arányain – éles vita után – módosított a decemberi költségvetési törvény, a Duna TV javára, az MTV hátrányára). Ezenkívül a közmédiumok korlátozott keretek között reklámozhatnak, és üzleti támogatásokat (szponzoráció) is elfogadhatnak. Az állami költségvetés kötelessége, hogy kifizesse a műsorszórási (sugárzási) számlát. Az utóbbin kívül a közmédiumok csak nagyon korlátozott körben, a törvényben meghatározott célra kérhetnek állami támogatást, aminek teljesítését a kormányzat és a parlament mérlegelheti. Lehetőség van arra is, hogy a médiumok egyes kormányzati szervekkel, minisztériumokkal támogatási szerződést kössenek konkrét műsorfeladatok ellátására. Ilyen esetben azonban tiszteletben kell tartani a műsorszolgáltató szabadságát és függetlenségét, vagyis azt a fentiekben már idézett szabályt, hogy a műsorszolgáltató önállóan határozza meg műsorának tartalmát. A közmédiumokra vonatkozó finanszírozási szabályok – még mindig nem teljes körűen – csak 1997-től érvényesülnek. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna TV 1996-ban még működési támogatást kapott az állami költségvetéstől. A kereskedelmi műsorszolgáltatók alapvetően a reklám- és szponzorációs bevételeikből tartják fenn magukat. Közszolgálati műsoraik költségeihez azonban – pályázat útján – támogatást kérhetnek a Műsorszolgáltatási Alaptól.
A törvény a továbbiakban részletesen szól a közszolgálati műsorszolgáltatók irányításáról, szervezetéről és működéséről. Meghatározza a tulajdonos-felügyelő közalapítványok, kuratóriumok feladatait, illetve a három részvénytársaság sajátosságait. A kuratóriumok tíztagú elnökségei a parlamenti pártok paritását alapul véve négy éven keresztül működnek úgy, hogy valamennyi párt jelöltjének helyet adnak, ötven-ötven százalékos szavazati arányt biztosítva a kormányzati és ellenzéki oldalnak. A többi 21, illetve – a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány esetében – 23 kurátort a törvényben meghatározott hazai és határon túli szakmai és társadalmi szervezetek delegálják. Az ő megbízatásuk csupán egy évre szól. A részvénytársaságokat a közalapítványok alapítják, egyetlen forgalomképtelen részvénnyel, az Országgyűléstől átvett vagyonnal. Az rt-k élén egyszemélyi felelős vezető, elnök áll, igazgatóság nem működik. A kuratóriumoknak és az rt.-knek külön felügyelőbizottságaik vannak.
A törvény részletező szabályokat tartalmaz a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzéséről, az ezzel kapcsolatos pályáztatás szabályairól. Külön fejezetben szól a Danubius Rádió és még egy országos rádiófrekvencia, továbbá az MTV második csatornája és még egy országos tévéhullámhossz használata megpályáztatásáról. Ezzel kapcsolatban rendelkezik arról is, hogy az MTV második csatornájának adását műholdról kell sugározni, a Magyar Rádió pedig két korszerű CCIR-frekvenciát kap az államtól.
A médiatörvény végrehajtása, tendenciák 1996-ban
URH MŰSORSUGÁRZÁS
KÖZÉPHULLÁMÚ MŰSORSUGÁRZÁS
RÖVIDHULLÁMÚ MŰSORSUGÁRZÁS
MEGLÉVŐ TELEVÍZIÓS ADÓHÁLÓZATOK
