AUSZTRIA
AUSZTRIA
Osztrák Köztársaság
Republik Österreich (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 83 858 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Fekvés: Közép-Európa DNy-i részén. Szomszédai: Svájc, Liechtenstein (Ny), Németország, Magyarország (K), Olaszország (D), Szlovénia (DK), Szlovákia (ÉK), Csehország (É). Felszín: Változatos; nagy részén az Alpok láncai húzódnak; központi része a Duna völgye. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m). Legjelentősebb folyók: Donau (Duna), Inn, Mur (Mura). Legnagyobb tavak: Boden-tó, Neusiedler See (Fertő-tó), Attersee.
Népesség: Lakosság (1994): 8 031 000. Életkor szerint: 0-14: 17,4%; 15-59: 62,1%; 60-: 20,5%. Népsűrűség: 94/km2. Etnikai csoportok: osztrák 91%; horvát 0,8%; szlovén 0,4%; magyar 0,4%. Nyelv: német. Vallások: r. kat. 85%, protestáns 4,9%, mohamedán 1%, vallás nélküli 10%. Városi lakosság: 58%. Főváros: Wien (Bécs) (1991): 1 539 000. Városok (1991): Graz 232 155; Linz 202 855; Salzburg 143 971.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Thomas Klestil (1992. ápr. óta). Kormányfő: Viktor Klima kancellár (1997 óta). Nemzeti ünnep: okt. 26.
Gazdaság: Pénznem: schilling (10,91= 1 USD). GDP (1993): 183 Mrd USD. GDP/fő (1993): 23 120 USD. Gazdasági növekedés (1994): 2,6%. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,3%. Munkanélküliség (1994): 6,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 8%; ipar és kereskedelem 35%; szolgáltatás 56%. Export (1991): 42,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: bányatermék, gép, berendezés, papír, fa, textília, energia, vegyipari termék, nyersanyag, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Németo. 39%, Olaszo. 9%, Svájc 6%, Franciao. 4%. Import (1991): 49,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, textília, gép, szállítóeszköz, élelmiszer, gyümölcs, zöldség, vagyipari termék, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Németo. 43%, Olaszo. 9%, Japán 5%, Franciao. 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 5641 km; ebből villamosított: 3238 km. Közúti hálózat (1989): 34 965 km; ebből autópálya (1991): 1463 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 2 991 284; egyéb gépjármű (1989): 893 237. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,8; rádió: 1,6; telefon: 1,8. Napilap (1990): 389/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1993): férfiak: 72,9; nők: 79,5 év. Születés (1995): 11,0‰. Halálozás (1995): 10,0‰. Népességnövekedés (1995): 1%. Csecsemőhalandóság (1991): 5,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 101. Egy orvosra jutó lakosok: 356.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1955-ben államszerződéssel örökös semlegességet kinyilvánító országot 1966-ig a 2 nagy párt, a szocialista SPÖ és a Néppárt, az ÖVP koalíciója kormányozza. Négyéves ÖVP-kormányzás után 1970-től újra szocialista politikus a kancellár. A Kreisky-korszakot a keleti nyitás jellemzi. 1986-ban az elnökválasztásokon Kurt Waldheim, az ENSZ korábbi főtitkára győz, bár náci múltja miatt sokan támadják. Franz Vranitzky az új kancellár. A választások eredményeként újra nagykoalíció alakul. Az osztrák gazdaságot jelentősen átalakítják, privatizálják, átszervezik, miközben megőrzik az alacsony munkanélküliséget. 1989-ben az ország jelentkezik a Közös Piacba, bár a konkrét tárgyalások 1993 elejéig váratnak magukra. Az 1990-es választások megerősítik a nagykoalíciót. 1991-ben bécsi népszavazás utasítja el a világkiállítás társrendezését. A szocialisták Szociáldemokrata Pártra változtatják pártjuk nevét. A Néppárt élére Erhard Busek áll. Az 1992. ápr.-i elnökválasztásokat a Néppárt jelöltje nyeri. Nemzeti vita kezdődik a külföldiek státusáról, amelynek folyamán a kiutasításukat sürgető FPÖ-vezető Jörg Haider vereséget szenved: nem tud elegendő aláírást gyűjteni a népszavazás kiírására. 1995 decemberében a szociáldemokraták támogatottsága csökken, az 1996 októberi európai parlamenti választásokon pedig a párt koalíciós partnere a Néppárt mögé szorult. Vranitzky lemondott, helyére Klima pénzügyminiszter került.
1955-től az ENSZ tagállama. 1956 óta az Európa Tanács (ET) tagja. 1960-tól az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja. 1961-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1989-től a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama. 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.1995-től az Európai Unió tagállama.
