AZERBAJDZSÁN
AZERBAJDZSÁN
Azeri Köztársaság
Azarbaycan Respublikasi (azeri nyelven)
Kis-Ázsia
Földrajz: Terület: 86 600 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Szomszédai: Grúzia, Oroszország (É), Örményország (Ny), Irán (D). Legmagasabb pont: Bazargyuzju (4466 m). Legjelentősebb folyók: Kura, Araksz. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Mingecsauri-víztároló.
Népesség: Lakosság (1995): 7 499 600. Népsűrűség: 82/km2. Etnikai csoportok: azerbajdzsáni tatár 83%; örmény 6%; orosz 6%; dagesztáni, ukrán. Nyelv: azeri (hiv. 1992-tól latin betűs írással). Vallások: mohamedán (síita 70%, szunnita 30%). Városi lakosság: 54%. Főváros: Baku (1991): 1 080 000, agglomerációval: 18 millió. Városok: Gjandza (volt Kirovabad) 300 000; Szumgait 230 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Gejdar Alijev (1993. okt. óta). Kormányfő: Artur Taur Raszi-Zade (1996. nov. óta). Nemzeti ünnep: aug. 30.
Gazdaság: Pénznem: manat (4290 = 1 USD). GDP (1993): 5,4 Mrd USD. Gazdasági növekedés (19914): -22,2%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2040 km. Közúti hálózat (1990): 30 400 km; ebből burkolt: 28 600 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak: 71 000. Orvosok: 28 000.
Az 1918-ban kikiáltott független Azerbajdzsán köztársaságot 1920-ban elfoglalja a Vörös Hadsereg. Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársasággá alakul, 1922-ben belép a Szovjetunióba. 1936-tól önálló szovjet köztársasággá válik. A 80-as évek végétől az Azerbajdzsán területébe ékelt, örmények lakta Karabah terület miatt állandósulnak az összetűzések az azeriak és az örmények között. 1990-ben a parlament függetlenségi nyilatkozatot fogad el. 1991-ben törlik a köztársaság nevéből a szocialista jelzőt. Az aug.-i moszkvai puccs idején Ajaz Mutalibov elnök a köztársaságok államfői közül egyedül támogatja a lázadókat. Egy hónappal később általános választásokon erősítik meg elnöki tisztségében. 1992. márc.-ban új parlamentet választanak, személycserékre kerül sor a legfelsőbb vezetésben is. A karabahi konfliktus nem ér véget, miközben az ország egyre több szállal kötődik Törökországhoz. 1993. ápr.-ban rendkívüli állapotot vezetnek be, mivel örmény csapatok törnek be az országba. Az 5 éve vitatott örmény enklávét és a hozzá tartozó folyosót elfoglalják. 1991–1992-ben, majd 1993 végétől újra a Független Államok Közösségének tagja, 1992-től az ENSZ tagállama, 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja, 1996-ban vendégstátust kapott az Európa Tanácsban.
Azerbajdzsánhoz tartozó autonóm köztársaságok és területek
