BELARUSZ
BELARUSZ
Belarusz Köztársaság
Reszpublika Belarusz (belarusz nyelven)
Kelet-Európa
Földrajz: Terület: 207 595 km2, Magyarországnál több mint 2-szer nagyobb. Szomszédai: Lettország, Litvánia (É), Lengyelország (Ny), Ukrajna (D), Oroszország (K). Legmagasabb pont: Gora Dzserzsinszkaja (346 m). Legjelentősebb folyók: Dnyepr, Pripjat, Nyeman.
Népesség: Lakosság (1995): 10 297 000. Népsűrűség: 49/km2. Etnikai csoportok: belorusz 77,9%; orosz 13,2%; lengyel 4,1%; ukrán 2,9%. Nyelv: belarusz (hiv.) Vallások: pravoszláv, r. kat., zsidó. Városi lakosság: 66%. Főváros: Minszk (1995): 1 672 000. Városok (1989): Gomel 500 000; Mogilev 360 000; Vityebszk 350 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Alekszandr Lukasenko (1994. júl. óta). Kormányfő: Szergej Ling (1997. óta). Nemzeti ünnep: aug. 28.
Gazdaság: Pénznem: fehér orosz rubel (1992-ben vezették be, 1995 óta egyedüli fizető eszköz). GDP(1993): 25 Mrd. USD. GDP/fő (*1993): 2430 USD. Növekedés: –16% (1993)
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 5590 km. Közúti hálózat (1990) 92 200 km; ebből burkolt 60 900km.
Egészségügy: Kórházi ágyak: 138 300. Orvosok: 41400.
A 18. sz. óta Oroszországhoz tartozó terület 1919 óta Belorusz SZSZK, 1922-től a Szovjetunió tagköztársasága. 1945-től az ENSZ külön szavazattal bíró tagállama. 1991-ben a helyi legfelsőbb tanács függetlenségi nyilatkozatot fogad el. Az addigi elnök, Nyikolaj Dementaj visszalép, utóda Sztanyiszlav Suskevics. Dec.-ben a köztársaság a szláv nemzetközösség alapító tagja, fővárosában kap helyet a koordinációs központ. 1992-ben felszabadítják az árakat. elszabadul az infláció. A rubel mellett helyi pénz is megjelenik. Az atomfegyvereket Oroszországba szállítják. 1996 decemberében Alekszendr Lukasenko pozícióját megerősítő alkotmányra szavaznak a választók. Lukasenko szorosra fűzi az ország és Oroszország integrációját.
