DZSIBUTI
DZSIBUTI
Dzsibuti Köztársaság
République de Djibouti (franciául)
Jumhuriya Djiboutiya (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 23 200 km2. Magyarországnak kb. egynegyede. Fekvés: K-Afrika É-i partvidékén, az Arab-félszigettől a Bab-el Mandeb tengerszoros választja el. Szomszédai: Etiópia (É,Ny), Szomália (D). Felszín: A tengerparti félsivatagos, sivatagos síkság lépcsőzetesen emelkedik a fennsíkokat közrezáró K-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pont: Moussa Ali (2063 m). Legnagyobb tavak: Assal-tó, Abbé-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 519 900 (30% nomád). Népsűrűség: 17/km2. Etnikai csoportok: szomáliai (issza) 61,7%; afar 20%; fehér 8%; arab 6%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), issza, afar. Vallások: mohamedán (szunnita ) 94%,r. kat. Városi lakosság: 78%. Főváros: Djibouti (Dzsibuti) (1988): 290 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Hassan Gouled Aptidon (1977 óta). Kormányfő: Barkad Gourad Hamadou (1978. szept. óta). Nemzeti ünnep: jún. 27.
Gazdaság: Pénznem: franc (dzsibuti frank) (178 = 1 USD). GDP (1993): 450 M USD. GDP/fő (1993): 780 USD. Gazdasági növekedés (1992): 1,0 %. Export (1990): 190 M USD. Főbb exportcikkek: bőr, állati termék, só. Főbb exportpartnerek: közel-keleti országok 50%. Import (1990): 311 M USD. Főbb importcikkek: textília, élelmiszer, iparcikk, kőolaj. Főbb importpartnerek: közös piaci országok 36%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 106 km. Közúti hálózat (1989): 3067 km; ebből burkolt: 412 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 11 799; egyéb gépjármű: 1051. Fő kikötő: Dzsibuti. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 38; rádió: 18; telefon: 55.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 45; nők: 49 év. Születés (1991): 43,0‰. Halálozás (1991): 17,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1991): 121,0‰.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 20%.
Az 1967-es népszavazás elutasítja a függetlenséget és a francia fennhatóság folytatását kér. Giscard d’Estaing elnöksége alatt 1977. jún. 27-én önálló lesz. Az 1981-es alkotmány egypártrendszerű államként deklarálja Dzsibutit. 1991 őszére a szomáliai belviszály begyűrűzik az országba, az elnök általános mozgósítást rendel el. 1992. ápr.-ban elfogadott új alkotmány 4 párt működését engedélyezi.
1977 óta az ENSZ tagállama.
